Kövess minket -on és -en!

A dán bevándorlási miniszter szerint: inkább ukrán menekülteket fogadnának be, mint szomáliaiakat.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt követően tett egy nem polkorrekt megjegyzést, hogy Dánia törvényt fogadott el, amely az ukrán menekülteknek jogot biztosít a munkához, az oktatáshoz és a szociális ellátáshoz.

„Menekültnek lenni ideiglenes, ezért majd vissza kell térni, és segíteni kell a haza felépítésében, amikor lehetőséged nyílik rá. Ez lehetőséget ad arra, hogy segítsünk más menekülteknek” – mondta Frederiksen. Dánia az egyik legkeményebb európai ország, ha szigorú bevándorlási politikáról van szó, mivel megvédi magát azoktól a „menekültektől” akik valójában csak gazdasági bevándorlók.

Inger Stojberg volt bevándorlási miniszter foglalta legjobban össze az ország hozzáállását a mostani ukrajnai helyzettel kapcsolatban, amikor azt írta: „Akár őszintén is mondhatnánk, hogy inkább segítenénk az ukrán menekülteknek, mint a szomáliaiaknak és a palesztinoknak”.

„Senki sem meri kimondani a dolgot úgy, ahogy van: Azért, mert az ukránok jobban hasonlítanak ránk, és mert ők elsősorban keresztények” – tette hozzá. Dánia tavaly új bevándorlási politikát indított, amely biztosítja, hogy az ország egyes területein legfeljebb 30 százalékban éljenek nem nyugati hátterű emberek.

A Koppenhágai Egyetem tudósainak egy régebbi tanulmánya szerint az etnikai sokszínűség negatív hatással van a közösségekre, mert aláássa a bizalmat.

A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét találta – írta meg a Summit News.

Kövess minket -on és -en!

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.