Kövess minket -on és -en!

A londoni Goldsmiths Egyetem diákszervezete 60:1 arányban leszavazta, hogy megemlékezzenek a holokauszt áldozataira.

Az Sarah El-Alfy nevű oktatási tisztviselő kifejezetten arra buzdította a diákokat, hogy utasítsák vissza a javaslatot, mondván, az "eurocentrikus" és "kolonialista". A tudósítás szerint az egyik diák elmondta, hogy a lépés "arra kényszerítene embereket, hogy olyasmire emlékezzenek, amire esetleg nem akarnak emlékezni", egy másikuk pedig közölte, mivel a szervezetük anticionista, így nem tudják vállalni a megemlékezést.

 Volt, aki szerint azért is kellett nemet mondani a javaslatra, mert az kihatással lett volna a szervezet palesztin-izraeli konfliktussal kapcsolatos álláspontjára. De akadt olyan megszólaló is, aki szerint "fehér ember ne javasoljon lépéseket a genocídiumok elítélésére, anélkül, hogy alaposan át ne gondolná. Ez nincs alaposan átgondolva."

Az egyetem elnöke, Howard Littler azzal próbálta tompítani a készülő botrányt, hogy ő megmondta a diákoknak, hogy a két témát nem kéne összekeverni, különben is, "az egész csak vihar a biliben." Az ügy egyébként egy nappal azután került elő, hogy a diákszervezet leszavazta az Iszlám Állam elítélését és az ellenük harcoló kurd fegyveresek támogatását, mondván, ez iszlamofóbia lenne.

Nagy-Britanniában 2001 óta tartják meg minden év január 27-én - Auschwitz szovjetek általi elfoglalásának évfordulóján - a Holokauszt Emléknapot, amelyen megemlékeznek a darfuri, a kambodzsai és a ruandai tömeggyilkosságok áldozatairól is. Hasonló emléknapot tartanak Németországban, Olaszországban és Lengyelországban is.

Ugyanakkor a Brit Muszlim Tanács kezdetektől fogva kritizálta, és hat éven át bojkottálta is az emléknapot, sürgetve, hogy abba vonják be az iszlamofóbia valamint az izraeli állami terror palesztin áldozatait is. A tanács ezzel magára vonta azt a kritikát, hogy "megkérdőjelezi és relativizálja a holokauszt egyedülállóságát".

A diákszervezet lépése nem egyedülálló példa, hanem ez az általános trend. Míg Franciaországban elsősorban az utcai antiszemita és Izrael-ellenes erőszak jellemző, addig Nagy-Britanniában (és részben Németországban) egyre erősödik az akadémiai és a közszféra, az igazságszolgáltatás, az iskolák egy részének "iszlámosodása" (iszlám tantervek, különjogok és külön imaszobák muszlim diákoknak stb.), egyre több területen érezhető a nem is mindig mérsékelt iszlamista befolyás erősödése, amelyet csak megerősít az iskolákon, egyetemeken tanított és elvárt "politikai korrektség".

Ez pont arra buzdítja a színes bőrű diákokat, amit ők a Goldsmithsen meg is fogalmaztak: a "fehér ember", főleg a "fehér középosztálybeli férfi" kolonialista múltú, lényegében "eredendően rasszista és szexista", úgyhogy minden adandó alkalommal éreztetni kell vele a bűntudatot.

Az viszont érdekes, hogy mindezt a holokauszttal is összehozták.

(zsido.com nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.