Kövess minket 
-on és 
-en!
Reálisak azok az előrejelzések, miszerint 2050-re Románia jelenlegi 19,5 millió lakossága 14, 5 millióra apad – mondja Horváth István kolozsvári szociológus a legfrissebb népesedési trendekkel kapcsolatban.
(Krónika)
Tavaly több mint 120 ezerrel, megközelítőleg egy Nagybánya méretű város lakosságával csökkent Románia népessége – derült ki a bukaresti statisztikai hivatal szerdán közzétett jelentéséből. Romániának 2018. január elsején 19 millió 524 ezer lakosa volt, 120,7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A csökkenés nagyobb része a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatnak tulajdonítható: az élve születések száma 71 ezerrel elmaradt a halálozásokéhoz képest. Jelentős fogyást okozott az is, hogy Románia továbbra is „emigráns” ország: tavaly több mint 53 ezerrel többen költöztek el egy évnél hosszabb időszakra onnan, mint ahányan letelepedtek. Az ország népességéről szóló ideiglenes jelentésében a statisztikai hivatal rámutat: tavaly is fokozódott a lakosság elöregedése: míg a 15 év alattiak aránya (15,6 százalék) állandó maradt, a 65 év felettieké enyhén (0,4 százalékkal) emelkedett (18,2 százalékra). Az úgynevezett függőségi ráta – amely azt tükrözi, hány gyerek és idős jut száz aktív (15–65 év közötti) felnőttre – 50,1-ről 50,9 százalékra nőtt. Románia természetes népszaporulata 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, a szakemberek pedig a mutatók további romlására számítanak.
Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt. A demográfiai adatokat kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint 4 millió román állampolgár él külföldön, akiknek zöme az aktív lakossághoz tartozik, vagyis közöttük sokan vannak olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályhoz tartoznak.
A népesedési statisztika kapcsán arról kérdeztük Horváth István kolozsvári szociológust, megállítható-e valamilyen formában a Romániát sújtó rohamos csökkenés. A szakértő elmondta, miközben az elhalálozásokat sajnos nem lehet megakadályozni, nagy volumenűek a kivándorlás útjára lépő generációk, ugyanakkor egyre kevesebben vannak – hiszen nagy számban vándorolnak ki – azok, akik gyereket szülhetnének. A negatív népszaporulat azt jelenti, hogy többen halnak meg, mint amennyien születnek, de nyilvánvaló, hogy nagyobbak az elmúláshoz közeledő idős generációk, mint azok a fiatal nemzedékek, amelyek gyereket szülhetnének. „Tehát magát a népességcsökkenést megállítani nem lehet. Lehet növelni a termékenységet, ha elérnénk az úgynevezett 2,3-as népességhelyettesítési szintet, de még akkor is negatív tartományban volnánk, mert még mindig kevesebben szülnek gyereket, mint amennyien meghalnak. Magyarán ez nem visszafordítható folyamat, mindössze megállítható, stabilizálható valamilyen szinten, és egy idő után csak akkor van elméleti esélye a növekedésnek, ha nagyon optimisták vagyunk” – fejtette ki a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője.
A népességgyarapodás esélye azonban valóban elméleti csupán, mivel a gyerekvállalási korban lévő fiatal generációk nemcsak általában vállalnak kevesebb gyereket, mint az átlagos népességhelyettesítési szám, hanem elvándorlási terveket is dédelgetnek. Ezért annak a bűvös körnek a következtében, hogy a fiatal generációk nagyobb eséllyel kapcsolódnak be a migrációba, továbbá kevesebb gyereket vállalnak (ráadásul ezeket nem is Romániában szülik meg), nemcsak arra nincs esély, hogy abszolút számban növekedjék a népesség száma, hanem hogy megálljon a népességcsökkenés, valamilyen szinten stabilizálódjék a népesség. Horváth István kérdésünkre reálisnak nevezte azt az ENSZ-előrejelzést, amely szerint 2050-re 14,5 millióra, sőt még annál is kevesebbre apad Románia lakossága.
|
|
|
|
|
|
A nagy kérdés viszont az lesz, amit úgy neveznek, hogy legális és reális népesség. Románia legális népességébe ugyanis beletartoznak azok is, akik huzamosabb ideig külföldön élnek, nem mondtak le román állampolgárságukról, és akik külföldön szülnek gyereket, és ott jelentik be, esetleg kettős állampolgárok. Eközben a reális népesség nagy valószínűséggel annyi lesz, amit az előrejelzések jósolnak, vagy talán annyi se” – mutatott rá a társadalomkutató. Horváth István az 1,2 milliós romániai magyarság demográfiai állapotáról elmondta, mára megállt a születések csökkenése a közösségen belül. Korában ugyanis az volt a trend, hogy azok a nők, akik gyerekeknek tudtak életet adni, egyre kevesebb gyereket szültek. „Ez a trend az eleven születések szintjén megállt, és talán picivel jobb, mint az országos átlag. Messze van még a népességhelyettesítési szinttől, de valamivel jobb a vállalt gyerekek számát illetően a magyarság helyzete” – vázolta a helyzetet a szociológus.
Miközben az országos átlag is nagyon-nagyon távol van attól, hogy a népességhelyettesítési szintre növekedjen a természetes szaporulat, a magyarok picivel közelebb állnak ehhez. „De ez a pici csak kárörvendő tud lenni, mert még nagyon távol vagyunk a népességhelyettesítési szinttől, vagyis attól, hogy összességében stabilizálódjon a népesség száma” – állapította meg Horváth István.
