Kövess minket -on és -en!

A belga ügyészség úgy döntött, hogy nem emel vádat azok ellen a rendőrök ellen, akik érintettek voltak az őrizetbe vétele után nem sokkal elhunyt Josef Chovanec szlovák állampolgár őrizetbe vételében és fogva tartásában, írja az MTI.

Jozef Chovanec, aki gyakran utazott Belgium és Szlovákia között, 2018. február 23-án szeretett volna Belgiumból a hazájába repülni, ám zavart viselkedése miatt a charleroi-i repülőtéren a rendőrök őrizetbe vették. Chovanec a zárkában is zavartan viselkedett, a falhoz verte a fejét, mire a rendőröknek intézkedni kellett. A férfi ekkor elájult, majd kórházba szállítása után három nappal elhunyt.

Éles zsidó-liberális médabírálatokat váltott ki, hogy a zárkájában készült egyik videófelvétel szerint a rendőri intézkedés közben egy belga rendőrnő nevetve nemzetiszocialista karlendítést mutatott be.

Az ügyészség most ismertetett álláspontja az, hogy a férfit őrizetbe vevő rendőrök nem voltak felelősek Chovanec haláláért. A bírósági szakértői jelentés szerint Chovanec a saját maga által okozott sérülésekbe halt bele, miután a fejét a falhoz verte. A férfi hozzátartozói és az általuk felkért szakértők azonban ezt vitatják, és úgy vélik, hogy Chovanec halálát fulladás okozta. A vizsgálóbírónak kell döntenie, hogy az ügyben lefolytatnak-e további vizsgálatot.

A szlovák kormányzat korábban azzal vádolta a belga hatóságokat, hogy megpróbálták az ügyet eltussolni, és 2020 szeptemberében teljes körű és gyorsított eljárás lefolytatására szólította fel Belgiumot, továbbá arra kérte az Európai Bizottságot is, hogy ítélje el a „brutális rendőri fellépést”. A belga bel- és igazságügyi miniszterek 2021-es döntése alapján a hatóságok jelentős pénzbüntetést szabtak ki André Desenfants belga szövetségi rendőrfőnökre, az ország bűnüldöző hatóságainak második legmagasabb rangú vezetőjére, büntetését később két hónapos fizetéscsökkentésre mérsékelték.

Kövess minket -on és -en!

Még nyugat-európai mércével mérve is brutális, és szomorú események zajlottak le a franciaországi Lyonban múlt hét csütörtökön.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Jogerősen bejegyezték politikai pártként az Alejandro Biondini által vezetett ultranacionalista szervezetet. Biondinit korábban többször hozták összefüggésbe nemzetiszocialista nézetekkel.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.