Kövess minket -on és -en!

Elon Musknak dollármilliókat kell fizetnie egy korábban liftkezelőként dolgozó négernek, mert az üzletember által irányított Tesla autógyár fremonti üzemében „rasszista” munkahelyi környezet uralkodik.

Újabb állomásához ért az a persorozat, amelyben „rasszizmussal” vádolja egy volt alkalmazottja a Teslát. Korábban egy esküdtszék megállapította, hogy az autógyártó legnagyobb, fremonti összeszerelő üzemében „súlyos és folyamatos faji diszkrimináció” érte a liftkezelőként dolgozó néger férfit.

Bernard Alexander, Owen Diaz ügyvédje a San Franciscó-i szövetségi bíróságon elmondta, hogy ügyfelét a munkatársai szóban és írásban is „rendszeresen fenyegették, szidalmazták és becsmérelték”. Alexander azt állítja, hogy mindez a kaliforniai gyár kultúrájához tartozik, ahol tudatos döntés volt, hogy a néger munkásokat „másodosztályú állampolgárként” kezeljék.

Korábban egy esküdtszék első fokon 137 millió dolláros kártérítést ítélt meg a Diaznak 2021-ben, amit tavaly egy bíró másodfokon 15 millióra csökkentett. Diaz ügyvédjei azonban nem fogadták el az alacsonyabb összeget, és újra tárgyalást kezdeményeztek.

A most kezdődött és várhatóan néhány napig tartó tárgyalás egyedüli célja annak megállapítása, hogy a Tesla mekkora kártérítést fizessen a volt alkalmazottjának.

A Diaz és az elektromos autógyártó közti konfliktus már évek óta húzódik, és minden idők egyik legnagyobb munkahelyi diszkriminációs ügyévé nőtte ki magát az Egyesült Államokban.

Hat évvel ezelőtti indított perében a néger azzal vádolta a Teslát, hogy „semmit sem tett”, amikor 2015-ben jelezte a vezetőknek, hogy a gyár alkalmazottai „rendszeresen szidják, valamint horogkeresztekkel, antiszemita feliratokkal zaklatták”. Diaz a céget egy kaliforniai törvényre hivatkozva perelte be, amelynek értelmében a munkaadóknak mindent meg kell tenniük az ellenséges munkahelyi környezet felszámolásáért, ám a néger szerint az autógyártó ennek nem tett eleget, és ezzel „érzelmi megterhelést” okozott neki.

Az esküdtszék két éve a per végén az érzelmi sérelmekért közel 7 millió dollár kompenzációt ítélt meg a fekete férfinak, továbbá „jogsértő magatartás” miatt 130 millió dollár büntetésre is ítélte a Teslát. A két összeget végül egy kerületi bíró tavaly 1,5 millióra, illetve 13,5 millió dollárra mérsékelte. Az indoklás szerint Diaz mindössze kilenc hónapot dolgozott az üzemben, ez idő alatt nem érte fizikai bántalmazás, és nem vált lelki beteggé, így a zaklatás miatt megítélt 1,5 millió dollár teljes mértékben kártalanítja.

Foglalkoztatási diszkriminációs ügyekben ritkán ítélnek meg egymillió dollárnál nagyobb kártérítést. Az amerikai legfelsőbb bíróság szerint a büntető kártérítés általában nem haladhatja meg a kompenzációs díjtétel tízszeresét.

A Teslát a kaliforniai állami bíróságon csoportos keresetben is megtámadták, amelyben állítják, hogy a fremonti gyárban széles körben elterjedt a „rasszizmus”. Hasonló vádakkal az állam polgári jogok betartását ellenőrző szerve is beperelte a vállalatot.

A csavar a történetben talán az, hogy a Tesla tulajdonosa, Elon Musk maga is Afrikából származik, a Dél-afrikai Köztársaságban született és nevelkedett, méghozzá az apartheid rendszer idején, ezért most minden zsidó és liberáis firkász azzal próbálkozik, hogy „szalonképtelen rasszistának” állítsa be a világ egyébként leggazdagabb emberét, aki mellesleg woke-zagyvaság egyik legnagyobb kritikusa is manapság.

Kövess minket -on és -en!

Három náció volt az óriási lágerben: németek, japánok és magyarok. Nekünk, magyaroknak a japánok jelentették a szenzációt. Voltak vagy tízezren. Az atombomba ledobása után magát megadó mandzsúriai hadsereg egy része került ide. Fegyelmezettségük, összetartásuk csodálatra méltó volt.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

Egy aktív életmód- és önvédelmihálózat az edzés és testvériség szellemében ismerteti meg az amerikai tinédzsereket a nemzetiszocialista, fajvédő ideológiával. 

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

Ferenc pápa a napokban végre felrezzent sztenderd szunyókálásából és félénken megpendítette, hogy a Gázában egy éve zajló genocídium talán mégiscsak az, aminek látszik.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Ukrán nacionalisták százai vonultak végig Lemberg központjában fáklyákkal és piros-fekete zászlókkal újév napján.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.