Kövess minket -on és -en!

Elon Musknak dollármilliókat kell fizetnie egy korábban liftkezelőként dolgozó négernek, mert az üzletember által irányított Tesla autógyár fremonti üzemében „rasszista” munkahelyi környezet uralkodik.

Újabb állomásához ért az a persorozat, amelyben „rasszizmussal” vádolja egy volt alkalmazottja a Teslát. Korábban egy esküdtszék megállapította, hogy az autógyártó legnagyobb, fremonti összeszerelő üzemében „súlyos és folyamatos faji diszkrimináció” érte a liftkezelőként dolgozó néger férfit.

Bernard Alexander, Owen Diaz ügyvédje a San Franciscó-i szövetségi bíróságon elmondta, hogy ügyfelét a munkatársai szóban és írásban is „rendszeresen fenyegették, szidalmazták és becsmérelték”. Alexander azt állítja, hogy mindez a kaliforniai gyár kultúrájához tartozik, ahol tudatos döntés volt, hogy a néger munkásokat „másodosztályú állampolgárként” kezeljék.

Korábban egy esküdtszék első fokon 137 millió dolláros kártérítést ítélt meg a Diaznak 2021-ben, amit tavaly egy bíró másodfokon 15 millióra csökkentett. Diaz ügyvédjei azonban nem fogadták el az alacsonyabb összeget, és újra tárgyalást kezdeményeztek.

A most kezdődött és várhatóan néhány napig tartó tárgyalás egyedüli célja annak megállapítása, hogy a Tesla mekkora kártérítést fizessen a volt alkalmazottjának.

A Diaz és az elektromos autógyártó közti konfliktus már évek óta húzódik, és minden idők egyik legnagyobb munkahelyi diszkriminációs ügyévé nőtte ki magát az Egyesült Államokban.

Hat évvel ezelőtti indított perében a néger azzal vádolta a Teslát, hogy „semmit sem tett”, amikor 2015-ben jelezte a vezetőknek, hogy a gyár alkalmazottai „rendszeresen szidják, valamint horogkeresztekkel, antiszemita feliratokkal zaklatták”. Diaz a céget egy kaliforniai törvényre hivatkozva perelte be, amelynek értelmében a munkaadóknak mindent meg kell tenniük az ellenséges munkahelyi környezet felszámolásáért, ám a néger szerint az autógyártó ennek nem tett eleget, és ezzel „érzelmi megterhelést” okozott neki.

Az esküdtszék két éve a per végén az érzelmi sérelmekért közel 7 millió dollár kompenzációt ítélt meg a fekete férfinak, továbbá „jogsértő magatartás” miatt 130 millió dollár büntetésre is ítélte a Teslát. A két összeget végül egy kerületi bíró tavaly 1,5 millióra, illetve 13,5 millió dollárra mérsékelte. Az indoklás szerint Diaz mindössze kilenc hónapot dolgozott az üzemben, ez idő alatt nem érte fizikai bántalmazás, és nem vált lelki beteggé, így a zaklatás miatt megítélt 1,5 millió dollár teljes mértékben kártalanítja.

Foglalkoztatási diszkriminációs ügyekben ritkán ítélnek meg egymillió dollárnál nagyobb kártérítést. Az amerikai legfelsőbb bíróság szerint a büntető kártérítés általában nem haladhatja meg a kompenzációs díjtétel tízszeresét.

A Teslát a kaliforniai állami bíróságon csoportos keresetben is megtámadták, amelyben állítják, hogy a fremonti gyárban széles körben elterjedt a „rasszizmus”. Hasonló vádakkal az állam polgári jogok betartását ellenőrző szerve is beperelte a vállalatot.

A csavar a történetben talán az, hogy a Tesla tulajdonosa, Elon Musk maga is Afrikából származik, a Dél-afrikai Köztársaságban született és nevelkedett, méghozzá az apartheid rendszer idején, ezért most minden zsidó és liberáis firkász azzal próbálkozik, hogy „szalonképtelen rasszistának” állítsa be a világ egyébként leggazdagabb emberét, aki mellesleg woke-zagyvaság egyik legnagyobb kritikusa is manapság.

Kövess minket -on és -en!

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Bűnösnek vallotta magát a glasgow-i Legfelsőbb Bíróságon az a nemzetiszocialista, Hitler által inspirált skóciai tinédzser, aki egy mecsetben tervezett mészárlást, és ennek érdekében úgy tett, mintha áttért volna az iszlámra, hogy bejuthasson oda, írja a Sky News. 

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.