Kövess minket -on és -en!

Elon Musknak dollármilliókat kell fizetnie egy korábban liftkezelőként dolgozó négernek, mert az üzletember által irányított Tesla autógyár fremonti üzemében „rasszista” munkahelyi környezet uralkodik.

Újabb állomásához ért az a persorozat, amelyben „rasszizmussal” vádolja egy volt alkalmazottja a Teslát. Korábban egy esküdtszék megállapította, hogy az autógyártó legnagyobb, fremonti összeszerelő üzemében „súlyos és folyamatos faji diszkrimináció” érte a liftkezelőként dolgozó néger férfit.

Bernard Alexander, Owen Diaz ügyvédje a San Franciscó-i szövetségi bíróságon elmondta, hogy ügyfelét a munkatársai szóban és írásban is „rendszeresen fenyegették, szidalmazták és becsmérelték”. Alexander azt állítja, hogy mindez a kaliforniai gyár kultúrájához tartozik, ahol tudatos döntés volt, hogy a néger munkásokat „másodosztályú állampolgárként” kezeljék.

Korábban egy esküdtszék első fokon 137 millió dolláros kártérítést ítélt meg a Diaznak 2021-ben, amit tavaly egy bíró másodfokon 15 millióra csökkentett. Diaz ügyvédjei azonban nem fogadták el az alacsonyabb összeget, és újra tárgyalást kezdeményeztek.

A most kezdődött és várhatóan néhány napig tartó tárgyalás egyedüli célja annak megállapítása, hogy a Tesla mekkora kártérítést fizessen a volt alkalmazottjának.

A Diaz és az elektromos autógyártó közti konfliktus már évek óta húzódik, és minden idők egyik legnagyobb munkahelyi diszkriminációs ügyévé nőtte ki magát az Egyesült Államokban.

Hat évvel ezelőtti indított perében a néger azzal vádolta a Teslát, hogy „semmit sem tett”, amikor 2015-ben jelezte a vezetőknek, hogy a gyár alkalmazottai „rendszeresen szidják, valamint horogkeresztekkel, antiszemita feliratokkal zaklatták”. Diaz a céget egy kaliforniai törvényre hivatkozva perelte be, amelynek értelmében a munkaadóknak mindent meg kell tenniük az ellenséges munkahelyi környezet felszámolásáért, ám a néger szerint az autógyártó ennek nem tett eleget, és ezzel „érzelmi megterhelést” okozott neki.

Az esküdtszék két éve a per végén az érzelmi sérelmekért közel 7 millió dollár kompenzációt ítélt meg a fekete férfinak, továbbá „jogsértő magatartás” miatt 130 millió dollár büntetésre is ítélte a Teslát. A két összeget végül egy kerületi bíró tavaly 1,5 millióra, illetve 13,5 millió dollárra mérsékelte. Az indoklás szerint Diaz mindössze kilenc hónapot dolgozott az üzemben, ez idő alatt nem érte fizikai bántalmazás, és nem vált lelki beteggé, így a zaklatás miatt megítélt 1,5 millió dollár teljes mértékben kártalanítja.

Foglalkoztatási diszkriminációs ügyekben ritkán ítélnek meg egymillió dollárnál nagyobb kártérítést. Az amerikai legfelsőbb bíróság szerint a büntető kártérítés általában nem haladhatja meg a kompenzációs díjtétel tízszeresét.

A Teslát a kaliforniai állami bíróságon csoportos keresetben is megtámadták, amelyben állítják, hogy a fremonti gyárban széles körben elterjedt a „rasszizmus”. Hasonló vádakkal az állam polgári jogok betartását ellenőrző szerve is beperelte a vállalatot.

A csavar a történetben talán az, hogy a Tesla tulajdonosa, Elon Musk maga is Afrikából származik, a Dél-afrikai Köztársaságban született és nevelkedett, méghozzá az apartheid rendszer idején, ezért most minden zsidó és liberáis firkász azzal próbálkozik, hogy „szalonképtelen rasszistának” állítsa be a világ egyébként leggazdagabb emberét, aki mellesleg woke-zagyvaság egyik legnagyobb kritikusa is manapság.

Kövess minket -on és -en!

A 47 éves Jonathan Abraham londoni rabbit vették őrizetbe az ír fővárosban azzal a váddal, hogy illegálisan végzett körülmetélést egy gyermeken.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

Az Institute for Strategic Dialogue (ISD) zsidó szupremácista „agytröszt” kutatói 200 olyan fiókot találtak, amelyeken szerintük a „nácizmust” hirdették, vagy „náci” szimbólumokat használtak. Eddig több tízmillióan nézték meg holokausztrevizionista, vagy a Führert éltető videókat.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Egy fiatal nő tett feljelentést, miután tanúja volt egy antiszemita kifakadásnak a párizsi metrón.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

Az i. e. 6. században, az antik görög kultúra virágzó világában született egy különleges mestermű, amely ma is ámulatba ejti a művészet és történelem szerelmeseit, a a zsidókat és libsiket pedig zavarba.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár.