Kövess minket -on és -en!

Mindössze pár héttel azután, hogy Szálasi Ferenc özvegyének sírja körül hisztériát csaptak a zsidók és liberálisok, most a kommunisták mutatták meg magukat a fővárosban, ám ez nem veri ki a biztosítékot a szélsőbaloldali városvezetésnél.

Különféle kommunista szervezetek sérelmezik, hogy már nem ünnepnap hazánkban április 4-e, így saját kezükbe vették az ügyet és szűk körben emlékeztek meg Magyarország 1945-ös szojvet megszállásáról, amit ők kegyeletsértő módon „felszabadításnak” neveznek.

Az esemény azonban jóval abszurdabb volt pusztán az elhunyt katonák emléke előtti tisztelgésnél: a XVIII. kerületi, felújított szovjet emlékművön ugyanis egy Sztálin-portrét is elhelyeztek, ami mellől természetesen a vörös csillag sem hiányozhatott, ami önkényuralmi jelkép, de különösebb következménye nem lett a dolognak.

Mint a főszervező sajtónak szétküldött beszámolójából kiderül, a koszorúzáson a Magyar Antifasiszta Liga, a Marx Károly Társaság és a Munkásőr Emléktársaság képviseltette magát, sőt, állítása szerint az orosz nagykövetség munkatársai is jelen voltak. Bár ez nem nyert bizonyítást, ám az biztos, hogy Oroszországban sokkal jobb a Szovjetunió megítélése, mint Magyarországon, Joszif Sztálin kultuszára pedig az ottani hatalom tudatosan épít.

„Azt tudjuk, hogy sokaknál nem talál tetszésre egy ilyen rendezvény, szomorú ez. 1945. április 4-én ért véget Magyarországon a világháború és a náci megszállás. Sok szovjet katona adta ezért az életét. Ezt ünnepeltük, mert a történelmi tények nem változnak, még akkor sem, ha a rendszerváltás után eltörölték ezt az ünnepet. Ezen az emlékművön 99 elesett szovjet katona neve van feltüntetve” – fogalmazott a László néven bemutatkozó főszervező.

Az eseménynek van egy jogi aspektusa is: a vörös csillag ugyanis tiltott önkényuralmi jelkép, Szálasiné sírjánál pedig még a Krisztus-kereszt láttán is törvénytelenséget kiáltott a zsidó-liberális média, nem úgy, mint a tele vöröscsillag esetén.

A Blikk által megszólaltatott Lattmann Tamás jogász szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás alapján a látottak még nem számítanak bűncselekménynek, mivel „a Strasbourgi bíróság korábbi döntése nyomán úgy módosították a btk-t, hogy tiltott önkényuralmi jelkép alkalmazása akkor valósít meg bűncselekményt, ha emberi méltóság sérelmére alkalmas módon történik. Függetlenül attól, hogy politikailag mit gondol az ember egy ilyen eseményről, álláspontom szerint ezt még védi a véleménynyilvánítás szabadsága”.

Kérdés, hogy akkor a nemzetvezető özvegyének sírján látható, a keresztény egyházak által is használt keresztbe miért kötnek bele.

A főszervező ugyancsak reagált a tiltott önkényuralmi jelképpel kapcsolatos aggályokra:

„Ami a vörös csillagot illeti, azt vállaljuk. Az emlékművön is látható a vörös csillag, még akkor is, ha arany színű festékkel van ábrázolva. Magunkat is vállaljuk, láthatóak vagyunk a képen, nyilvánosan koszorúztunk” – fogalmazott.

 

Kövess minket -on és -en!

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.