Kövess minket 
-on és 
-en!
A feketék 50 éven át bőrszínük miatt kaptak pluszpontokat a felvételin, de ma már egyre több helyen a fehérek a kisebbség, őket pedig nem akarják előnyhöz juttatni.
Megerősítette az amerikai legfelsőbb bíróság kedden annak a michigani alkotmánymódosításnak a törvényességét, amely megtiltotta, hogy az állam felsőoktatási intézményeinek felvételi gyakorlatában pluszpontokat kapjanak bőrszínük miatt a négerek és kevert fajú latinok.
A 9 tagú bíróság 6:2 arányban vetette el egy szövetségi fellebbviteli bíróságnak az ezzel ellentétes tartalmú, korábbi ítéletét, amely diszkriminatívnak minősítette a michigani alaptörvény módosítását. Egy bíró nem ismerte el a saját illetékességét az ügyben.
Az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete ugyanakkor leszögezte: általános értelemben nem foglalt állást arról, hogy a felvételik esetében törvényesnek tekinthető-e a pozitív diszkrimináció alkalmazása.
A legfelsőbb bíróság elutasította a "polgári jogvédő" szervezetek érvelését, miszerint Michigan állam 2006-ban elfogadott, a faji preferenciákat elutasító alkotmánymódosítása megnövelte a faji "kisebbségekre" (a 0-5 éves korosztályban már többségben lévő négerek és a spanyol anyanyelvű, kevert fajú latinok) nehezedő "terheket", ily módon megsértve az "egyenlő jogvédelemnek" az amerikai alkotmány által szavatolt elvét.
Michiganhez hasonlóan Kalifornia és Washington államban is kezdeményezés indult a színesek pozitív megkülönböztetésének eltörlésére, több államban pedig érvényes törvények vagy rendeletek rendelkeznek arról, hogy a csupán bőrszínük alapján már nem lehetséges előnyhöz juttatni a színes bőrűeket.
Michiganben egyébként az alkotmánymódosítás elfogadása óta jelentősen csökkent az állami felsőoktatási intézményekbe felvett négerek és kevert fajú latinok részaránya.
(MTI nyomán)
|
|
|
|
|
|
