Kövess minket 
-on és 
-en!
I. Svend Haraldsson dán király uralkodása idejéből származó,
katonai gyakorló tábornak épült körerődöt találtak Dániában; a feltételezések szerint innen indulhattak az északi hajósnép harcosai Anglia meghódítására. Dán régészek egy viking kori kör alakú erőd maradványaira bukkantak Dánia legnagyobb szigetén, Sjællandon, Koppenhágától 45 kilométerre délre. Ez mindössze az ötödik ismert körerőd az észak-európai ország területéről, s az első, amelyet az elmúlt hat évtizedben fedeztek fel.
Erre utalt Lasse Sonne, a Koppenhágai Egyetem Angolszász Intézetének történésze, amikor elárulta: már szinte teljesen feladták annak a reményét, hogy sikerül újabb körerődöt feltárni Dániában. Ahogy az eddigiekkel kapcsolatban, úgy kezdetben a Sjællandon talált erődítményről is úgy vélték, hogy a 10. század végén, Kékfogú Harald hatalma idején (958-986) épülhetett.
Egyes kutatók azonban azt állítják, hogy a Vallø Borgringot nem I. Harald, hanem fia, I. Svend Haraldsson, azaz Villásszakállú Svend idején építették. I. Svend Dánia, Norvégia és Anglia királya volt, az erőd pedig minden bizonnyal katonai gyakorló tábornak épült, ahonnan a viking portyázások indultak Anglia irányába. Villásszakállú Svend csapatai 1013-ban foglalták el Londont, s még az év karácsonyán angol királlyá kiáltották ki.
A Sjællandon talált erőd átmérője 145 méter, ezzel a harmadik legnagyobb a sorban. A dán erődöket Trelleborgoknak is nevezik az azonos nevű város után, ahol 1948-ban viking katonai erődítményt találtak.
