Kövess minket -on és -en!

Ellenzéki politikusok Lengyelországban azért bírálják a rendőrséget, amiért az őrizetbe vett antifasiszta rendbontókat, és nem reagált a nacionalista jelképek megjelenésére a függetlenségnapi felvonuláson.

Számos zsidó és liberális csoport, amely támadja a felvonulást, évek óta azzal vádolja a rendőrséget, hogy a nacionalistákkal szemben kedvező bánásmódot tanúsít, míg a rendezvény ellen tiltakozókkal szemben „túl keményen” bánik.

Az antifasiszta ellentüntetők fehér rózsákat és egy „A nacionalizmus nem hazafiság” feliratú transzparenst tartottak a kezükben, mielőtt a rendőrség eltávolította őket a menet útvonalához közeli helyszínről.

Egy ellenzéki törvényhozó, Michal Szczerba, a centrista Polgári Platform párt képviselője később azzal vádolta a kormányzó Jog és Igazságosság pártot, hogy a békés tüntetőkkel szembeni bánásmódjával „elnyomó államot” hozott létre.

„Az 1944-es varsói felkelés során lengyelek ezrei haltak meg az SS nácik kezétől. Nem tudom, miért nem reagált a rendőrség az ilyen bűnös szimbolizmusra Varsóban, amely oly sokat szenvedett a második világháborúban. A demokratikus nézeteket valló tüntetőket viszont erőszakkal eltávolították” – mondta Brejza az Associated Pressnek.

Az Amerikai Zsidó Bizottság pedig elítélt egy a meneten tapasztalt „antiszemita eseményt”, ahol a szónokok a zsidókat szidalmazták. Az egyik szónok állítólag zsidók elégetéséről beszélt, a tömeg pedig válaszul azt skandálta: „le a zsidó megszállással!”

A nemzetiszocializmus népszerűsítését Lengyelországban egyébként a törvény bünteti.

Kövess minket -on és -en!

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Benjamin Netanjahu már csaknem 19 évet töltött Izrael miniszterelnöki székében, de egyáltalán nem biztos, hogy meg tudja majd dönteni Orbán Viktor húszéves országvezetői rekordját, mert a Háárec szerint nem sok ideje maradt már hátra ezen a poszton.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.