Kövess minket -on és -en!

Ellenzéki politikusok Lengyelországban azért bírálják a rendőrséget, amiért az őrizetbe vett antifasiszta rendbontókat, és nem reagált a nacionalista jelképek megjelenésére a függetlenségnapi felvonuláson.

Számos zsidó és liberális csoport, amely támadja a felvonulást, évek óta azzal vádolja a rendőrséget, hogy a nacionalistákkal szemben kedvező bánásmódot tanúsít, míg a rendezvény ellen tiltakozókkal szemben „túl keményen” bánik.

Az antifasiszta ellentüntetők fehér rózsákat és egy „A nacionalizmus nem hazafiság” feliratú transzparenst tartottak a kezükben, mielőtt a rendőrség eltávolította őket a menet útvonalához közeli helyszínről.

Egy ellenzéki törvényhozó, Michal Szczerba, a centrista Polgári Platform párt képviselője később azzal vádolta a kormányzó Jog és Igazságosság pártot, hogy a békés tüntetőkkel szembeni bánásmódjával „elnyomó államot” hozott létre.

„Az 1944-es varsói felkelés során lengyelek ezrei haltak meg az SS nácik kezétől. Nem tudom, miért nem reagált a rendőrség az ilyen bűnös szimbolizmusra Varsóban, amely oly sokat szenvedett a második világháborúban. A demokratikus nézeteket valló tüntetőket viszont erőszakkal eltávolították” – mondta Brejza az Associated Pressnek.

Az Amerikai Zsidó Bizottság pedig elítélt egy a meneten tapasztalt „antiszemita eseményt”, ahol a szónokok a zsidókat szidalmazták. Az egyik szónok állítólag zsidók elégetéséről beszélt, a tömeg pedig válaszul azt skandálta: „le a zsidó megszállással!”

A nemzetiszocializmus népszerűsítését Lengyelországban egyébként a törvény bünteti.

Kövess minket -on és -en!

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

Mint tüzér műszaki tisztet, 1944 tavaszán a honvédség tüzérségi szertárával Nyugatra telepítettek. Állomásaink: Prága mellett, németországi Naumburg an der Saale, majd a német kapituláció után már mint fogoly Remagen, Attichy, Reims és Mailly le Camp.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Az 1944. évi fogságba esésem után a zaporozsjei 100/1-es hadifogolylágerben kerültem. Repülőgépgyárba jártunk munkára. 

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.