Kövess minket -on és -en!

Ellenzéki politikusok Lengyelországban azért bírálják a rendőrséget, amiért az őrizetbe vett antifasiszta rendbontókat, és nem reagált a nacionalista jelképek megjelenésére a függetlenségnapi felvonuláson.

Számos zsidó és liberális csoport, amely támadja a felvonulást, évek óta azzal vádolja a rendőrséget, hogy a nacionalistákkal szemben kedvező bánásmódot tanúsít, míg a rendezvény ellen tiltakozókkal szemben „túl keményen” bánik.

Az antifasiszta ellentüntetők fehér rózsákat és egy „A nacionalizmus nem hazafiság” feliratú transzparenst tartottak a kezükben, mielőtt a rendőrség eltávolította őket a menet útvonalához közeli helyszínről.

Egy ellenzéki törvényhozó, Michal Szczerba, a centrista Polgári Platform párt képviselője később azzal vádolta a kormányzó Jog és Igazságosság pártot, hogy a békés tüntetőkkel szembeni bánásmódjával „elnyomó államot” hozott létre.

„Az 1944-es varsói felkelés során lengyelek ezrei haltak meg az SS nácik kezétől. Nem tudom, miért nem reagált a rendőrség az ilyen bűnös szimbolizmusra Varsóban, amely oly sokat szenvedett a második világháborúban. A demokratikus nézeteket valló tüntetőket viszont erőszakkal eltávolították” – mondta Brejza az Associated Pressnek.

Az Amerikai Zsidó Bizottság pedig elítélt egy a meneten tapasztalt „antiszemita eseményt”, ahol a szónokok a zsidókat szidalmazták. Az egyik szónok állítólag zsidók elégetéséről beszélt, a tömeg pedig válaszul azt skandálta: „le a zsidó megszállással!”

A nemzetiszocializmus népszerűsítését Lengyelországban egyébként a törvény bünteti.

Kövess minket -on és -en!

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Az öt darab, Adolf Hitler német birodalmi vezér nevéhez köthető régi levelezőlap nem jutott el Németországba, miután a tulajdonost feltartóztatták.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.