Kövess minket -on és -en!

A Nationalpolitische Erziehungsanstalten, vagyis Nemzetpolitikai Oktatási Intézmények néven ismert bentlakásos középiskolákat 1933-as hatalomra kerülésük után alapították a nemzetiszocialisták.

A Napola néven közismert iskolák arra szolgáltak, hogy kitermeljék a nemzetiszocialista Németország jövőbeni elitjét. Egy új kutatás nemrég mutatta ki, hogy ezeket az elitgimnáziumokat többek között a brit elitiskolák ihlették.

Helen Roche, a Durhami Egyetem történésze által kötetben (The Third Reich’s Elite Schools: A History of the Napolas) is publikált vizsgálatban több mint száz egykori diák tanúskodását is felhasználták, melyekből kiderül, hogy 1914-től 1939-ig, vagyis a háború kitöréséig rengeteg csereprogramot és sportversenyt bonyolítottak le a német és brit iskolák. Az eseményeket úgy tervezték meg, hogy a résztvevő diákok és tanárok kulturális nagykövetei legyenek a nemzetiszocializmusnak, miközben arról is információt gyűjthetnek, hogy miként működik a brit magániskolák rendszere. Ennek alapján olyan új oktatási szisztémát hoztak létre Németországban, amely elkülönült a közoktatás rendszerétől, a nemzetiszocialista ideológián alapult, sokat merítve a katonai alakulatok és az ókori oktatás mintáiból is.

A kutatás kiemeli, hogy brit földről egyebek mellett a yorkshire-i Bingley-i Gimnázium vett részt az intenzív csereprogramban, valamint versenyek zajlottak az etoni és harrow-i elitiskolák bevonásával. „E brit intézményekben tanultak az évszázados Brit Birodalom vezetői, ám a végső cél az volt, hogy a Napola iskolák végül a Harmadik Birodalom vezetőit adják a világnak” – nyilatkozta Helen Roche. 

A háború legvégén egyébként a Napolákból sorozta be a Wehrmacht és a Waffen-SS a legifjabb, legfanatikusabb tagjait, akik az erős ideológiai nevelés miatt a végsőkig harcoltak a már Németország belsejébe betörő szovjetek ellen, és ennek következtében igen nagy arányban is haltak hősi halált a harcmezőkön.

Kövess minket -on és -en!

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.