Kövess minket -on és -en!

A Nationalpolitische Erziehungsanstalten, vagyis Nemzetpolitikai Oktatási Intézmények néven ismert bentlakásos középiskolákat 1933-as hatalomra kerülésük után alapították a nemzetiszocialisták.

A Napola néven közismert iskolák arra szolgáltak, hogy kitermeljék a nemzetiszocialista Németország jövőbeni elitjét. Egy új kutatás nemrég mutatta ki, hogy ezeket az elitgimnáziumokat többek között a brit elitiskolák ihlették.

Helen Roche, a Durhami Egyetem történésze által kötetben (The Third Reich’s Elite Schools: A History of the Napolas) is publikált vizsgálatban több mint száz egykori diák tanúskodását is felhasználták, melyekből kiderül, hogy 1914-től 1939-ig, vagyis a háború kitöréséig rengeteg csereprogramot és sportversenyt bonyolítottak le a német és brit iskolák. Az eseményeket úgy tervezték meg, hogy a résztvevő diákok és tanárok kulturális nagykövetei legyenek a nemzetiszocializmusnak, miközben arról is információt gyűjthetnek, hogy miként működik a brit magániskolák rendszere. Ennek alapján olyan új oktatási szisztémát hoztak létre Németországban, amely elkülönült a közoktatás rendszerétől, a nemzetiszocialista ideológián alapult, sokat merítve a katonai alakulatok és az ókori oktatás mintáiból is.

A kutatás kiemeli, hogy brit földről egyebek mellett a yorkshire-i Bingley-i Gimnázium vett részt az intenzív csereprogramban, valamint versenyek zajlottak az etoni és harrow-i elitiskolák bevonásával. „E brit intézményekben tanultak az évszázados Brit Birodalom vezetői, ám a végső cél az volt, hogy a Napola iskolák végül a Harmadik Birodalom vezetőit adják a világnak” – nyilatkozta Helen Roche. 

A háború legvégén egyébként a Napolákból sorozta be a Wehrmacht és a Waffen-SS a legifjabb, legfanatikusabb tagjait, akik az erős ideológiai nevelés miatt a végsőkig harcoltak a már Németország belsejébe betörő szovjetek ellen, és ennek következtében igen nagy arányban is haltak hősi halált a harcmezőkön.

Kövess minket -on és -en!

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.