Kövess minket -on és -en!

A Nationalpolitische Erziehungsanstalten, vagyis Nemzetpolitikai Oktatási Intézmények néven ismert bentlakásos középiskolákat 1933-as hatalomra kerülésük után alapították a nemzetiszocialisták.

A Napola néven közismert iskolák arra szolgáltak, hogy kitermeljék a nemzetiszocialista Németország jövőbeni elitjét. Egy új kutatás nemrég mutatta ki, hogy ezeket az elitgimnáziumokat többek között a brit elitiskolák ihlették.

Helen Roche, a Durhami Egyetem történésze által kötetben (The Third Reich’s Elite Schools: A History of the Napolas) is publikált vizsgálatban több mint száz egykori diák tanúskodását is felhasználták, melyekből kiderül, hogy 1914-től 1939-ig, vagyis a háború kitöréséig rengeteg csereprogramot és sportversenyt bonyolítottak le a német és brit iskolák. Az eseményeket úgy tervezték meg, hogy a résztvevő diákok és tanárok kulturális nagykövetei legyenek a nemzetiszocializmusnak, miközben arról is információt gyűjthetnek, hogy miként működik a brit magániskolák rendszere. Ennek alapján olyan új oktatási szisztémát hoztak létre Németországban, amely elkülönült a közoktatás rendszerétől, a nemzetiszocialista ideológián alapult, sokat merítve a katonai alakulatok és az ókori oktatás mintáiból is.

A kutatás kiemeli, hogy brit földről egyebek mellett a yorkshire-i Bingley-i Gimnázium vett részt az intenzív csereprogramban, valamint versenyek zajlottak az etoni és harrow-i elitiskolák bevonásával. „E brit intézményekben tanultak az évszázados Brit Birodalom vezetői, ám a végső cél az volt, hogy a Napola iskolák végül a Harmadik Birodalom vezetőit adják a világnak” – nyilatkozta Helen Roche. 

A háború legvégén egyébként a Napolákból sorozta be a Wehrmacht és a Waffen-SS a legifjabb, legfanatikusabb tagjait, akik az erős ideológiai nevelés miatt a végsőkig harcoltak a már Németország belsejébe betörő szovjetek ellen, és ennek következtében igen nagy arányban is haltak hősi halált a harcmezőkön.

Kövess minket -on és -en!

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.