Hiába jár le Bajorország tiltáshoz való joga, nem merik kiadni a Mein Kampfot Németországban

Kövess minket -on és -en!

Azután is fenn kell tartani Adolf Hitler könyvének, a Mein Kampfnak (Harcom) a terjesztési tilalmát Németországban,

hogy 2015 végén lejár az írásmű szerzői jogi védelme - ebben állapodtak meg a német tartományok igazságügy-miniszterei . A jogok felett jelenleg Bajorország rendelkezik. A németországi Binzben tanácskozó miniszterek egyetértettek abban, hogy a Mein Kampf "magyarázó kommentárok" nélküli kiadásának terjesztését továbbra is meg kell akadályozni. Úgy vélik, erre a jelenlegi jogi keretek között lehetőség van.

 "A büntetőjog meglévő eszközeit következetesen ki kell használni" - fogalmazott Winfried Bausback bajor igazságügy-miniszter. "Németországnak különleges történelmi felelőssége van, aminek eleget kell tennünk" - hangsúlyozta Bausback. A politikus "egyértelmű jelzésnek" nevezte, és üdvözölte a tartományok szakminiszterei között kialakult egyetértést.

2015. december 31-én, Adolf Hitler halála után mintegy hetven évvel megszűnik a könyv szerzői jogi védelme. Azt követően Bajorország nem tilthatja meg a könyv németországi utánnyomását a szerzői jogra hivatkozva. A Bajor Történeti Intézet évek óta dolgozik a könyv egy "tudományos kommentárokkal" ellátott kritikai kiadásán, amelyet 2015 után akarnak megjelentetni.

Archívum

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Kevesen tudják, hogy a második világégés idején a Szent Korona földjét védő honvédeink a német fegyvertársaktól igazi nagymacskákat is kaptak. A magyar kezek által megszelídített ragadozók sokszor nagyot haraptak a vörös rém testéből. A legsikeresebb vadász Tarczay Ervin páncélos százados volt.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Gázában zavartalanul folytatódik a népirtás? Lépjünk tovább. Trump elsumákolja az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát? Felejtsük el az egészet. Cincinnatiban fehéreket lincselnek a négerek? Mindennapos eset, kit érdekel.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Akárcsak a konkurens ideológiák és a különböző tudományágak általában, a woke-izmus is rendelkezik egy sajátos terminológiával. Szakkifejezései közül következzen a talán tíz legfontosabb, amelyek mantraként ismétlődnek „tudományos” diskurzusában.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát a világon, hazánkban is százezrek vesztették életüket. Ennél is többen voltak azok, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított.

Miközben a Föld népessége (lényegében Afrikának köszönhetően) folyamatosan növekszik, a fehérek létszáma egyre csökken, mindenekelőtt egy bizonyos fehérellenes lobbi szisztematikus erőfeszítései következtében.

Dr. Eduard Bloch „Páciensem, Hitler” címû írása eredetileg a Collier Magazinban jelent meg, két részben, 1941. március 15-én és március 22-én.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Egy New York állambeli veteránkórházban hosszú gyűlölködés után 2014-ben, 88 évesen halt meg Richard Marowitz zsidó származású amerikai katona.

A Nemzeti Múzeum az a hely, ahová élete során minden magyar legalább egyszer eljut – ha másként nem is, akkor legalább egy iskolai kirándulás részeként.

Az útvonal: Focsani–Konstanca– (hajóval) Novoroszijszk–(vasúton)–Krasznodar–Sztalingrad.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.