Kövess minket -on és -en!

Szinte minden nap megtudunk valami újat a világjárványt okozó új típusú koronavírusról, a SARS-CoV-2-ről, ma például azt, hogy a jelek szerint etnikai származástól is függ, mennyire kockázatos az általa okozott betegség, a COVID-19.

Az Oxfordi Egyetem valamint a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (London School of Hygiene & Tropical Medicine, LSHTM) közös kutatásának eredményeit a medRxiv preprint szerverre töltötték fel és egyelőre még széles körű szakmai lektorálásra vár, mielőtt nyomtatásban is megjelentetnék.

A szerzők szerint a minden eddiginél nagyobb esetszámon alapuló elemzésük kivételesen erős bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy az ázsiai és afrikai etnikumú emberek nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzésbe, mint a kaukázius rassz tagjai, írja a British Medical Journal. A két brit egyetem 17,4 millió brit felnőtt orvosi adatait elemezte február 1. és április 25. között, azaz Nagy Britannia népességének csaknem negyven százaléka szerepelt az OpenSAFELY analitikai platformon alapuló vizsgálatban.

A kutatásban szereplő COVID-19 esetek közül 5683 volt, ami halállal végződött. Ezeket megvizsgálva első körben azt állapították meg, hogy elsősorban a hatvan év fölötti férfiak vannak veszélyben, ezzel egy sor korábbi kutatási konklúziót megerősítettek. Ezután elemezték az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat, amiből az derült ki, hogy a négerek és ázsiaiak a veszélyeztetettebbek.

A kutatók megnézték azt is, hogy az általános egészségi állapot, a társadalmi státusz mennyire torzítja ezeket az eredményeket, és arra jutottak, hogy a rasszra vonatkozó eltérés nem írható az életmód vagy a szegénység számlájára. Tehát nem azért hal meg több ázsiai vagy néger a COVID-19 betegségbe, mert ők rosszabb egészségügyi, szociális háttérrel rendelkeznek.

Korábban egy sor adat arra mutatott, hogy az ezekre a társadalmi csoportokra jellemző különféle szívbetegségek illetve a cukorbetegség, illetve a szegénység, az egészségügyi ellátórendszerhez való korlátozott hozzáférés jelent kiemelt kockázatot a súlyos COVID-19 megbetegedések és halálozások ügyében, de a friss kutatás szerint a rasszhoz való tartozás is fontos faktor.

"Azért kellenek a pontos kockázati adatok, hogy kezelni tudjuk a világjárványt és javítani tudjunk a páciensek kezelési körülményein. A válaszok, amiket ez az OpenSAFELY elemzés nyújt, a világ összes országa számára hasznosak lehetnek, különös tekintette arra, hogy mennyivel nagyobb kockázattal kénytelenek szembenézni a fekete és ázsiai származású csoportok" – közölte Liam Smeeth, az LSHTM epidemiológus professzora, a kutatás társvezetője.

A kutatók hangsúlyozták, hogy további széles körű vizsgálatokra lesz szükség annak mielőbbi kiderítésére, hogy miért "rasszista" a koronavírus, miért jelent fokozottabb veszélyt a COVID-19 betegség az ázsiai és afrikai etnikumú emberekre.

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

w A katolikus és nemzeti érzelmű diák, Quentin Deranque ügye, akit több mint egy héttel ezelőtt az Antifa terrorszervezethez köthető militánsok meglincseltek és meggyilkoltak továbbra is megrázza a francia társadalmat.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

I. e. 5. évszázad: A római civilizáció egy erős patriarchátus, az apák felelősek feleségük és gyermekeik tetteiért, és abszolút hatalommal rendelkeznek a család felett (beleértve az élet és halál feletti hatalmat).

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.