Kövess minket -on és -en!

Szinte minden nap megtudunk valami újat a világjárványt okozó új típusú koronavírusról, a SARS-CoV-2-ről, ma például azt, hogy a jelek szerint etnikai származástól is függ, mennyire kockázatos az általa okozott betegség, a COVID-19.

Az Oxfordi Egyetem valamint a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (London School of Hygiene & Tropical Medicine, LSHTM) közös kutatásának eredményeit a medRxiv preprint szerverre töltötték fel és egyelőre még széles körű szakmai lektorálásra vár, mielőtt nyomtatásban is megjelentetnék.

A szerzők szerint a minden eddiginél nagyobb esetszámon alapuló elemzésük kivételesen erős bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy az ázsiai és afrikai etnikumú emberek nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzésbe, mint a kaukázius rassz tagjai, írja a British Medical Journal. A két brit egyetem 17,4 millió brit felnőtt orvosi adatait elemezte február 1. és április 25. között, azaz Nagy Britannia népességének csaknem negyven százaléka szerepelt az OpenSAFELY analitikai platformon alapuló vizsgálatban.

A kutatásban szereplő COVID-19 esetek közül 5683 volt, ami halállal végződött. Ezeket megvizsgálva első körben azt állapították meg, hogy elsősorban a hatvan év fölötti férfiak vannak veszélyben, ezzel egy sor korábbi kutatási konklúziót megerősítettek. Ezután elemezték az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat, amiből az derült ki, hogy a négerek és ázsiaiak a veszélyeztetettebbek.

A kutatók megnézték azt is, hogy az általános egészségi állapot, a társadalmi státusz mennyire torzítja ezeket az eredményeket, és arra jutottak, hogy a rasszra vonatkozó eltérés nem írható az életmód vagy a szegénység számlájára. Tehát nem azért hal meg több ázsiai vagy néger a COVID-19 betegségbe, mert ők rosszabb egészségügyi, szociális háttérrel rendelkeznek.

Korábban egy sor adat arra mutatott, hogy az ezekre a társadalmi csoportokra jellemző különféle szívbetegségek illetve a cukorbetegség, illetve a szegénység, az egészségügyi ellátórendszerhez való korlátozott hozzáférés jelent kiemelt kockázatot a súlyos COVID-19 megbetegedések és halálozások ügyében, de a friss kutatás szerint a rasszhoz való tartozás is fontos faktor.

"Azért kellenek a pontos kockázati adatok, hogy kezelni tudjuk a világjárványt és javítani tudjunk a páciensek kezelési körülményein. A válaszok, amiket ez az OpenSAFELY elemzés nyújt, a világ összes országa számára hasznosak lehetnek, különös tekintette arra, hogy mennyivel nagyobb kockázattal kénytelenek szembenézni a fekete és ázsiai származású csoportok" – közölte Liam Smeeth, az LSHTM epidemiológus professzora, a kutatás társvezetője.

A kutatók hangsúlyozták, hogy további széles körű vizsgálatokra lesz szükség annak mielőbbi kiderítésére, hogy miért "rasszista" a koronavírus, miért jelent fokozottabb veszélyt a COVID-19 betegség az ázsiai és afrikai etnikumú emberekre.

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.