Kövess minket -on és -en!

Szinte minden nap megtudunk valami újat a világjárványt okozó új típusú koronavírusról, a SARS-CoV-2-ről, ma például azt, hogy a jelek szerint etnikai származástól is függ, mennyire kockázatos az általa okozott betegség, a COVID-19.

Az Oxfordi Egyetem valamint a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (London School of Hygiene & Tropical Medicine, LSHTM) közös kutatásának eredményeit a medRxiv preprint szerverre töltötték fel és egyelőre még széles körű szakmai lektorálásra vár, mielőtt nyomtatásban is megjelentetnék.

A szerzők szerint a minden eddiginél nagyobb esetszámon alapuló elemzésük kivételesen erős bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy az ázsiai és afrikai etnikumú emberek nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzésbe, mint a kaukázius rassz tagjai, írja a British Medical Journal. A két brit egyetem 17,4 millió brit felnőtt orvosi adatait elemezte február 1. és április 25. között, azaz Nagy Britannia népességének csaknem negyven százaléka szerepelt az OpenSAFELY analitikai platformon alapuló vizsgálatban.

A kutatásban szereplő COVID-19 esetek közül 5683 volt, ami halállal végződött. Ezeket megvizsgálva első körben azt állapították meg, hogy elsősorban a hatvan év fölötti férfiak vannak veszélyben, ezzel egy sor korábbi kutatási konklúziót megerősítettek. Ezután elemezték az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat, amiből az derült ki, hogy a négerek és ázsiaiak a veszélyeztetettebbek.

A kutatók megnézték azt is, hogy az általános egészségi állapot, a társadalmi státusz mennyire torzítja ezeket az eredményeket, és arra jutottak, hogy a rasszra vonatkozó eltérés nem írható az életmód vagy a szegénység számlájára. Tehát nem azért hal meg több ázsiai vagy néger a COVID-19 betegségbe, mert ők rosszabb egészségügyi, szociális háttérrel rendelkeznek.

Korábban egy sor adat arra mutatott, hogy az ezekre a társadalmi csoportokra jellemző különféle szívbetegségek illetve a cukorbetegség, illetve a szegénység, az egészségügyi ellátórendszerhez való korlátozott hozzáférés jelent kiemelt kockázatot a súlyos COVID-19 megbetegedések és halálozások ügyében, de a friss kutatás szerint a rasszhoz való tartozás is fontos faktor.

"Azért kellenek a pontos kockázati adatok, hogy kezelni tudjuk a világjárványt és javítani tudjunk a páciensek kezelési körülményein. A válaszok, amiket ez az OpenSAFELY elemzés nyújt, a világ összes országa számára hasznosak lehetnek, különös tekintette arra, hogy mennyivel nagyobb kockázattal kénytelenek szembenézni a fekete és ázsiai származású csoportok" – közölte Liam Smeeth, az LSHTM epidemiológus professzora, a kutatás társvezetője.

A kutatók hangsúlyozták, hogy további széles körű vizsgálatokra lesz szükség annak mielőbbi kiderítésére, hogy miért "rasszista" a koronavírus, miért jelent fokozottabb veszélyt a COVID-19 betegség az ázsiai és afrikai etnikumú emberekre.

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A világ legismertebb négerének új száma vírusként terjed a világhálón annak ellenére, hogy szerinte az összes zeneletöltő oldal bojkottálja azt. (Ye Claims His ‘Hitler’ Single Is Banned From ‘All Digital Streaming Platforms’, billboard.com, 2025.05.08.).

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt. 

A The Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok azt szeretné, ha Kína leállítaná vagy legalábbis csökkentené az orosz olaj vásárlását. Azt gondoltam magamban, hogy ez egy téves kérés. Miért okoznának a kínaiak önmaguknak kárt, hogy a fő ellenségüknek kedvezzenek?

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.