Kövess minket -on és -en!

Szinte minden nap megtudunk valami újat a világjárványt okozó új típusú koronavírusról, a SARS-CoV-2-ről, ma például azt, hogy a jelek szerint etnikai származástól is függ, mennyire kockázatos az általa okozott betegség, a COVID-19.

Az Oxfordi Egyetem valamint a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola (London School of Hygiene & Tropical Medicine, LSHTM) közös kutatásának eredményeit a medRxiv preprint szerverre töltötték fel és egyelőre még széles körű szakmai lektorálásra vár, mielőtt nyomtatásban is megjelentetnék.

A szerzők szerint a minden eddiginél nagyobb esetszámon alapuló elemzésük kivételesen erős bizonyítékokkal szolgál arra nézve, hogy az ázsiai és afrikai etnikumú emberek nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzésbe, mint a kaukázius rassz tagjai, írja a British Medical Journal. A két brit egyetem 17,4 millió brit felnőtt orvosi adatait elemezte február 1. és április 25. között, azaz Nagy Britannia népességének csaknem negyven százaléka szerepelt az OpenSAFELY analitikai platformon alapuló vizsgálatban.

A kutatásban szereplő COVID-19 esetek közül 5683 volt, ami halállal végződött. Ezeket megvizsgálva első körben azt állapították meg, hogy elsősorban a hatvan év fölötti férfiak vannak veszélyben, ezzel egy sor korábbi kutatási konklúziót megerősítettek. Ezután elemezték az etnikai hovatartozásra vonatkozó adatokat, amiből az derült ki, hogy a négerek és ázsiaiak a veszélyeztetettebbek.

A kutatók megnézték azt is, hogy az általános egészségi állapot, a társadalmi státusz mennyire torzítja ezeket az eredményeket, és arra jutottak, hogy a rasszra vonatkozó eltérés nem írható az életmód vagy a szegénység számlájára. Tehát nem azért hal meg több ázsiai vagy néger a COVID-19 betegségbe, mert ők rosszabb egészségügyi, szociális háttérrel rendelkeznek.

Korábban egy sor adat arra mutatott, hogy az ezekre a társadalmi csoportokra jellemző különféle szívbetegségek illetve a cukorbetegség, illetve a szegénység, az egészségügyi ellátórendszerhez való korlátozott hozzáférés jelent kiemelt kockázatot a súlyos COVID-19 megbetegedések és halálozások ügyében, de a friss kutatás szerint a rasszhoz való tartozás is fontos faktor.

"Azért kellenek a pontos kockázati adatok, hogy kezelni tudjuk a világjárványt és javítani tudjunk a páciensek kezelési körülményein. A válaszok, amiket ez az OpenSAFELY elemzés nyújt, a világ összes országa számára hasznosak lehetnek, különös tekintette arra, hogy mennyivel nagyobb kockázattal kénytelenek szembenézni a fekete és ázsiai származású csoportok" – közölte Liam Smeeth, az LSHTM epidemiológus professzora, a kutatás társvezetője.

A kutatók hangsúlyozták, hogy további széles körű vizsgálatokra lesz szükség annak mielőbbi kiderítésére, hogy miért "rasszista" a koronavírus, miért jelent fokozottabb veszélyt a COVID-19 betegség az ázsiai és afrikai etnikumú emberekre.

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Európa alávetettsége teljes. Az Egyesült Államok sikeresen végrehajtotta átfogó felforgatását és leigázását. Ügynökei, akiket gondosan kineveltek az Atlanti Tanács és hasonlók révén, átvették a vezetést a trójai faló szervezetek, mint a NATO és az EU élén.

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből.