Kövess minket -on és -en!

Közleményt adott ki a Fred Perry, amelyben a ruhamárka képviselői - immár nem először - elhatárolódtak a vevőkörük egy jelentős részétől.

Az írásukban leszögezték, hogy nem támogatják az amerikai Proud Boyst, és nem is állnak semmilyen kapcsolatban a trumpista patrióta mozgalommal.

A közleményben kijelentik továbbá, hogy a Fred Perry piké póló a brit szubkultúrák hagyományos viselete, amit szerintük a "legkülönbözőbb társadalmi csoportok magukénak érezhetnek", és a cég rendkívül büszke is arra, hogy a "babérkoszorú az elmúlt 65 év során a befogadást, a sokszínűséget és a függetlenséget jelképezte és képviselte".

"Azt tapasztaltuk, hogy a fekete-sárga pólóing a múltja ellenére új és nagyon más jelentést kezd hordozni Észak-Amerikában, amióta a Proud Boys-szal hozzák összefüggésbe, és mindent meg kell tennünk, hogy ennek véget vessünk" - panaszolta a cég közleménye.

Ennek megakadályozására azt az elmés dolgot eszelték ki 2019 szeptemberében, hogy befejezik az említett színkombinációjú pólók árusítását az Egyesült Államokban. Most ismét megerősítették, hogy sem az Egyesült Államok, sem Kanada területén nem lesz kapható az állítólag "ikonikus" darab, egészen addig, amíg elégedetten tapasztalják, hogy az általuk gyűlölt vevőkor leszokik a viseléséről. A másik megoldásuk az volt, hogy jogi útra terelik az ügyet, és bármennyire is fura elképzelni egy ilyen pereskedést, az ultraliberális cégvezetés már rajta van az ügyön.

"Dolgozunk a jogászainkkal azon, hogy fellépjünk a brand törvénytelen használata ellen" – ami alatt talán azt értik, hogy beperelnek mindenkit, aki a sárga-fekete szettben vonul fel egy hazafias gyűlésen.

Érdemes a közlemény végét is szöveghűen idézni, mert ilyet is ritkán olvashatunk céges kommunikációban. Azt írják, a lehető legjobban azzal tudják kifejezni rosszallásukat, ha idézik az elnök, Jonn Flynn 2017-es gondolatait.

"Fred egy munkásosztályhoz tartozó szocialista fia volt, akiből teniszvilágbajnok lett egy olyan korban, amikor a tenisz elitsport volt. A gazdasági tevékenységét egy Kelet-Európából származó zsidó üzletemberrel kezdte el. Szégyen, hogy egyáltalán ilyen kérdésekkel kell foglalkoznunk. Nem, mi nem támogatjuk azokat az eszméket vagy azt a csoportot, amit ön említ. Ellentétes a meggyőződésünkkel, és összeférhetetlen azokkal az emberekkel, akikkel együtt dolgozunk."

De beszéljünk kicsit arról, mi is ez a Proud Boys, ami ellen ennyire ágál egy sportmárkából streatwearré avanzsált világhírű brand. A férfiakból álló patrióta csoportot a Vice Mediát is alapító Gavin McInnes hozta létre 2016-ban: a mozgalom az Egyesült Államok mellett Kanadában, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is jelen van. Az alt-rightból kinőtt csoport tagjai azt vallják, hogy a fehér férfiak a nyugati kultúrával egyetemben végveszélyben vannak. Bár sehol sem hirdetik a "fehér felsőbbrendűséget", a zsidó-liberális média folyamatosan azzal agitál ellenük, hogy ez egy vegytiszta "neonáci terrorcsoport" lenne, ami a valósággal természetesen köszönőviszonyban sincs.

Ám nem ez az első eset, hogy egy cég liberálextrémista vezetése el akarja idegeníteni egy ruhamárkára vevőkörének egy jelentős részét.

Közismert, hogy a 90-es években a Lonsdale volt a nemzetiszocialisták - és a hazafias fociultrák - kedvenc márkája. A Lonsdale egyre szélsőségesebben liberális cégvezetése azonban nem tolerálta a vásárlók világnézetét és egyre határozottabban kommunikálta elhatárolódását a nacionalista eszméktől és hazafias csoportosulásoktól: fehérellenes és LMBTQ-vonatkozású eseményeket támogatott, kampányokat indított, mint a "Lonsdale Loves All Colours", ami nemcsak a ferde hajlamúak melletti erős kiállás volt, még azzal is tetézték, hogy a cég termékeit neroid és mongoloid rasszú modelleken mutatták be. A nemzetiszocialista érzelmű vásárlóknak árusító viszonteladóikkal pedig egyszerűen megszakították a kapcsolatot.

A Lonsdale szélsőséges akciói el is érték a céljukat: a hazafias szubkultúrák leszoktak a márka viseléséről, Németországban például több helyen máglyára is vetették őket a szkinhedek, közösségi program keretében elégetve a liberálissá vedlett márka gönceit.

Kövess minket -on és -en!

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.