Kövess minket -on és -en!

Tovább terjed a hülyeség árja, avagy itt a néger viking. Mondhatnánk némi humorral, hogy az árja szónak létezik egy másik értelmezése is, nos, az új "néger vikingben" az viszont nem lesz.

Ugyanis a Netflix új sorozatában, a Vikingek: Valhallában, Caroline Henderson fogja játszani Haakon Sigurdsson norvég-viking uralkodót. A történeti hűséghez finoman szólva is problémásan ragaszkodnak, hiszen a színész színes bőrű.

Teljesen világos, és az elmúlt években már egyre erősebb tendenciaként jelentkezik, hogy már nem is az a taktika, hogy úgy ábrázolják a jelenkori és a múltbéli eseményeket, hogy a fehér ember az oka minden bajnak, elnyomta és elnyomja a feketéket, miegymás. Hanem egész konkrétan meghamisítják a múltat. Józan ésszel felfoghatatlan hülyeségeket visznek mozivászonra, mondjuk úgy, igyekeznek "elnégeresíteni" a múltat, természetesen minden alap nélkül. Így kerül a vászonra ez a borzadály, a néger viking uralkodó. Pedig a korábbi Vikingek-részeket megnéztem, és tetszettek, de ezek után nyilván megváltozik a véleményem.

Nemrégiben még arról lehetett olvasni, hogy az írországi Dublint is négerek alapították, csak aztán jöttek a vikingek és kiirtották őket, vagy legalábbis majdnem mindet, a maradék így költözött Nigériába.

Bár a valóságban úgy történhetett, hogy Dublin egy viking kikötő volt, vagy angol telepesek hozták létre, de egyesek előálltak azzal, Dublin városát kora középkori négerek építették fel. Dublin neve szóösszetétel, a fekete (dubh) és a líhn (tó, gázló, árapály öböl) szavakból áll össze. Vagyis "Feketetó", nagyjából, mondják. És azt már én teszem hozzá, az ír zászló zöld és fehér színeket is tartalmaz, ahogy a nigériai is, sőt, mindkettő lakóinak két füle és két lába van, szóval én kérek elnézést, hogy megkérdőjelezem. Csak ott akadok el, ha mint látjuk, egyre-másra derül ki, hogy a vikingek is négerek voltak, akkor néger vikingek üldözték el a dublini négereket? Nehéz a progresszívek élete.

De visszatérve, a film történetéről annyit, a Vikingek: Valhalla 100 évvel Michael Hirst történelmi drámájának, a Vikingek befejezése után játszódik. A 11. században kezdődik, és a leghíresebb vikingekre koncentrál, akik valaha éltek, köztük Leif Erikssonra, Freydis Eriksdottirra, Harald Hardradára és a normann királyra, Hódító Vilmosra.

A Netflix bejelentette, Caroline Henderson "dán-svéd" pop- és jazzénekesnő, Stockholmból, Svédországból is szerepet kap. Henderson csatlakozik a Vikings: Valhalla forgatásához Jarl Haakon néven. Karakterét "nagy harcosnak" nevezték, aki Kattegat, a város vezetője, ahol a vikingek eredeti sorozata állt. Haakon pogány ugyan, de sikerült megőriznie Kattegatot "több hit" helyeként, azt gondolom, ez is meglehetősen áthallásos.

Hendersonnak kétségkívül ez lesz karrierje legnagyobb szerepe, állapítják meg. Nem érdektelen azért utánanézni, ki is volt Haakon Sigurdsson, akit alakítani fog.

Haakon Sigurdarson (Haakon Jarl, norvégul: Håkon Sigurdsson) (kb. 937 - 995) Norvégia tényleges uralkodója volt 975 és 995 között. Haakon Sigade Haakonsson ladei jarl fia, valamint Trøndelag és Hålogaland uralkodója volt. Édesanyja Bergljot Toresdatter volt, Tore Ragnvaldsson mørei jarl lánya. Brémai Ádám azt írta róla, hogy "Ivar (esetleg Csonttalan Ivar) is rokona, és óriások fajából származik". A sagákban Haakon azt állította, hogy Odin fia, Sæming isteni nemzetségéből származik. Néger felmenőket nem említ…

Továbbá már magából a névből is kitűnik, hogy nem csupán a bőrszín tér el a valóságtól, hanem még a neme is. Ugyanis nem nő, hanem férfi volt. Nem véletlen, hogy így ábrázolták:

Nem tűnik egy néger nőnek.

Kövess minket -on és -en!

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.