Kövess minket -on és -en!

Tovább terjed a hülyeség árja, avagy itt a néger viking. Mondhatnánk némi humorral, hogy az árja szónak létezik egy másik értelmezése is, nos, az új "néger vikingben" az viszont nem lesz.

Ugyanis a Netflix új sorozatában, a Vikingek: Valhallában, Caroline Henderson fogja játszani Haakon Sigurdsson norvég-viking uralkodót. A történeti hűséghez finoman szólva is problémásan ragaszkodnak, hiszen a színész színes bőrű.

Teljesen világos, és az elmúlt években már egyre erősebb tendenciaként jelentkezik, hogy már nem is az a taktika, hogy úgy ábrázolják a jelenkori és a múltbéli eseményeket, hogy a fehér ember az oka minden bajnak, elnyomta és elnyomja a feketéket, miegymás. Hanem egész konkrétan meghamisítják a múltat. Józan ésszel felfoghatatlan hülyeségeket visznek mozivászonra, mondjuk úgy, igyekeznek "elnégeresíteni" a múltat, természetesen minden alap nélkül. Így kerül a vászonra ez a borzadály, a néger viking uralkodó. Pedig a korábbi Vikingek-részeket megnéztem, és tetszettek, de ezek után nyilván megváltozik a véleményem.

Nemrégiben még arról lehetett olvasni, hogy az írországi Dublint is négerek alapították, csak aztán jöttek a vikingek és kiirtották őket, vagy legalábbis majdnem mindet, a maradék így költözött Nigériába.

Bár a valóságban úgy történhetett, hogy Dublin egy viking kikötő volt, vagy angol telepesek hozták létre, de egyesek előálltak azzal, Dublin városát kora középkori négerek építették fel. Dublin neve szóösszetétel, a fekete (dubh) és a líhn (tó, gázló, árapály öböl) szavakból áll össze. Vagyis "Feketetó", nagyjából, mondják. És azt már én teszem hozzá, az ír zászló zöld és fehér színeket is tartalmaz, ahogy a nigériai is, sőt, mindkettő lakóinak két füle és két lába van, szóval én kérek elnézést, hogy megkérdőjelezem. Csak ott akadok el, ha mint látjuk, egyre-másra derül ki, hogy a vikingek is négerek voltak, akkor néger vikingek üldözték el a dublini négereket? Nehéz a progresszívek élete.

De visszatérve, a film történetéről annyit, a Vikingek: Valhalla 100 évvel Michael Hirst történelmi drámájának, a Vikingek befejezése után játszódik. A 11. században kezdődik, és a leghíresebb vikingekre koncentrál, akik valaha éltek, köztük Leif Erikssonra, Freydis Eriksdottirra, Harald Hardradára és a normann királyra, Hódító Vilmosra.

A Netflix bejelentette, Caroline Henderson "dán-svéd" pop- és jazzénekesnő, Stockholmból, Svédországból is szerepet kap. Henderson csatlakozik a Vikings: Valhalla forgatásához Jarl Haakon néven. Karakterét "nagy harcosnak" nevezték, aki Kattegat, a város vezetője, ahol a vikingek eredeti sorozata állt. Haakon pogány ugyan, de sikerült megőriznie Kattegatot "több hit" helyeként, azt gondolom, ez is meglehetősen áthallásos.

Hendersonnak kétségkívül ez lesz karrierje legnagyobb szerepe, állapítják meg. Nem érdektelen azért utánanézni, ki is volt Haakon Sigurdsson, akit alakítani fog.

Haakon Sigurdarson (Haakon Jarl, norvégul: Håkon Sigurdsson) (kb. 937 - 995) Norvégia tényleges uralkodója volt 975 és 995 között. Haakon Sigade Haakonsson ladei jarl fia, valamint Trøndelag és Hålogaland uralkodója volt. Édesanyja Bergljot Toresdatter volt, Tore Ragnvaldsson mørei jarl lánya. Brémai Ádám azt írta róla, hogy "Ivar (esetleg Csonttalan Ivar) is rokona, és óriások fajából származik". A sagákban Haakon azt állította, hogy Odin fia, Sæming isteni nemzetségéből származik. Néger felmenőket nem említ…

Továbbá már magából a névből is kitűnik, hogy nem csupán a bőrszín tér el a valóságtól, hanem még a neme is. Ugyanis nem nő, hanem férfi volt. Nem véletlen, hogy így ábrázolták:

Nem tűnik egy néger nőnek.

Kövess minket -on és -en!

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.