Kövess minket -on és -en!

Tovább terjed a hülyeség árja, avagy itt a néger viking. Mondhatnánk némi humorral, hogy az árja szónak létezik egy másik értelmezése is, nos, az új "néger vikingben" az viszont nem lesz.

Ugyanis a Netflix új sorozatában, a Vikingek: Valhallában, Caroline Henderson fogja játszani Haakon Sigurdsson norvég-viking uralkodót. A történeti hűséghez finoman szólva is problémásan ragaszkodnak, hiszen a színész színes bőrű.

Teljesen világos, és az elmúlt években már egyre erősebb tendenciaként jelentkezik, hogy már nem is az a taktika, hogy úgy ábrázolják a jelenkori és a múltbéli eseményeket, hogy a fehér ember az oka minden bajnak, elnyomta és elnyomja a feketéket, miegymás. Hanem egész konkrétan meghamisítják a múltat. Józan ésszel felfoghatatlan hülyeségeket visznek mozivászonra, mondjuk úgy, igyekeznek "elnégeresíteni" a múltat, természetesen minden alap nélkül. Így kerül a vászonra ez a borzadály, a néger viking uralkodó. Pedig a korábbi Vikingek-részeket megnéztem, és tetszettek, de ezek után nyilván megváltozik a véleményem.

Nemrégiben még arról lehetett olvasni, hogy az írországi Dublint is négerek alapították, csak aztán jöttek a vikingek és kiirtották őket, vagy legalábbis majdnem mindet, a maradék így költözött Nigériába.

Bár a valóságban úgy történhetett, hogy Dublin egy viking kikötő volt, vagy angol telepesek hozták létre, de egyesek előálltak azzal, Dublin városát kora középkori négerek építették fel. Dublin neve szóösszetétel, a fekete (dubh) és a líhn (tó, gázló, árapály öböl) szavakból áll össze. Vagyis "Feketetó", nagyjából, mondják. És azt már én teszem hozzá, az ír zászló zöld és fehér színeket is tartalmaz, ahogy a nigériai is, sőt, mindkettő lakóinak két füle és két lába van, szóval én kérek elnézést, hogy megkérdőjelezem. Csak ott akadok el, ha mint látjuk, egyre-másra derül ki, hogy a vikingek is négerek voltak, akkor néger vikingek üldözték el a dublini négereket? Nehéz a progresszívek élete.

De visszatérve, a film történetéről annyit, a Vikingek: Valhalla 100 évvel Michael Hirst történelmi drámájának, a Vikingek befejezése után játszódik. A 11. században kezdődik, és a leghíresebb vikingekre koncentrál, akik valaha éltek, köztük Leif Erikssonra, Freydis Eriksdottirra, Harald Hardradára és a normann királyra, Hódító Vilmosra.

A Netflix bejelentette, Caroline Henderson "dán-svéd" pop- és jazzénekesnő, Stockholmból, Svédországból is szerepet kap. Henderson csatlakozik a Vikings: Valhalla forgatásához Jarl Haakon néven. Karakterét "nagy harcosnak" nevezték, aki Kattegat, a város vezetője, ahol a vikingek eredeti sorozata állt. Haakon pogány ugyan, de sikerült megőriznie Kattegatot "több hit" helyeként, azt gondolom, ez is meglehetősen áthallásos.

Hendersonnak kétségkívül ez lesz karrierje legnagyobb szerepe, állapítják meg. Nem érdektelen azért utánanézni, ki is volt Haakon Sigurdsson, akit alakítani fog.

Haakon Sigurdarson (Haakon Jarl, norvégul: Håkon Sigurdsson) (kb. 937 - 995) Norvégia tényleges uralkodója volt 975 és 995 között. Haakon Sigade Haakonsson ladei jarl fia, valamint Trøndelag és Hålogaland uralkodója volt. Édesanyja Bergljot Toresdatter volt, Tore Ragnvaldsson mørei jarl lánya. Brémai Ádám azt írta róla, hogy "Ivar (esetleg Csonttalan Ivar) is rokona, és óriások fajából származik". A sagákban Haakon azt állította, hogy Odin fia, Sæming isteni nemzetségéből származik. Néger felmenőket nem említ…

Továbbá már magából a névből is kitűnik, hogy nem csupán a bőrszín tér el a valóságtól, hanem még a neme is. Ugyanis nem nő, hanem férfi volt. Nem véletlen, hogy így ábrázolták:

Nem tűnik egy néger nőnek.

Kövess minket -on és -en!

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter egy a napokban adott interjúban arra a kérdésre, hogy Oroszország és Kína nyújt-e katonai vagy legalább hírszerzési támogatást országának, diplomatikusan és lakonikusan „jónak” minősítette a két „stratégiai partnerükkel” fenntartott kapcsolatot, amely szerinte a „katonai együttműködésre” is kiterjed. 

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.