Kövess minket -on és -en!

Tovább terjed a hülyeség árja, avagy itt a néger viking. Mondhatnánk némi humorral, hogy az árja szónak létezik egy másik értelmezése is, nos, az új "néger vikingben" az viszont nem lesz.

Ugyanis a Netflix új sorozatában, a Vikingek: Valhallában, Caroline Henderson fogja játszani Haakon Sigurdsson norvég-viking uralkodót. A történeti hűséghez finoman szólva is problémásan ragaszkodnak, hiszen a színész színes bőrű.

Teljesen világos, és az elmúlt években már egyre erősebb tendenciaként jelentkezik, hogy már nem is az a taktika, hogy úgy ábrázolják a jelenkori és a múltbéli eseményeket, hogy a fehér ember az oka minden bajnak, elnyomta és elnyomja a feketéket, miegymás. Hanem egész konkrétan meghamisítják a múltat. Józan ésszel felfoghatatlan hülyeségeket visznek mozivászonra, mondjuk úgy, igyekeznek "elnégeresíteni" a múltat, természetesen minden alap nélkül. Így kerül a vászonra ez a borzadály, a néger viking uralkodó. Pedig a korábbi Vikingek-részeket megnéztem, és tetszettek, de ezek után nyilván megváltozik a véleményem.

Nemrégiben még arról lehetett olvasni, hogy az írországi Dublint is négerek alapították, csak aztán jöttek a vikingek és kiirtották őket, vagy legalábbis majdnem mindet, a maradék így költözött Nigériába.

Bár a valóságban úgy történhetett, hogy Dublin egy viking kikötő volt, vagy angol telepesek hozták létre, de egyesek előálltak azzal, Dublin városát kora középkori négerek építették fel. Dublin neve szóösszetétel, a fekete (dubh) és a líhn (tó, gázló, árapály öböl) szavakból áll össze. Vagyis "Feketetó", nagyjából, mondják. És azt már én teszem hozzá, az ír zászló zöld és fehér színeket is tartalmaz, ahogy a nigériai is, sőt, mindkettő lakóinak két füle és két lába van, szóval én kérek elnézést, hogy megkérdőjelezem. Csak ott akadok el, ha mint látjuk, egyre-másra derül ki, hogy a vikingek is négerek voltak, akkor néger vikingek üldözték el a dublini négereket? Nehéz a progresszívek élete.

De visszatérve, a film történetéről annyit, a Vikingek: Valhalla 100 évvel Michael Hirst történelmi drámájának, a Vikingek befejezése után játszódik. A 11. században kezdődik, és a leghíresebb vikingekre koncentrál, akik valaha éltek, köztük Leif Erikssonra, Freydis Eriksdottirra, Harald Hardradára és a normann királyra, Hódító Vilmosra.

A Netflix bejelentette, Caroline Henderson "dán-svéd" pop- és jazzénekesnő, Stockholmból, Svédországból is szerepet kap. Henderson csatlakozik a Vikings: Valhalla forgatásához Jarl Haakon néven. Karakterét "nagy harcosnak" nevezték, aki Kattegat, a város vezetője, ahol a vikingek eredeti sorozata állt. Haakon pogány ugyan, de sikerült megőriznie Kattegatot "több hit" helyeként, azt gondolom, ez is meglehetősen áthallásos.

Hendersonnak kétségkívül ez lesz karrierje legnagyobb szerepe, állapítják meg. Nem érdektelen azért utánanézni, ki is volt Haakon Sigurdsson, akit alakítani fog.

Haakon Sigurdarson (Haakon Jarl, norvégul: Håkon Sigurdsson) (kb. 937 - 995) Norvégia tényleges uralkodója volt 975 és 995 között. Haakon Sigade Haakonsson ladei jarl fia, valamint Trøndelag és Hålogaland uralkodója volt. Édesanyja Bergljot Toresdatter volt, Tore Ragnvaldsson mørei jarl lánya. Brémai Ádám azt írta róla, hogy "Ivar (esetleg Csonttalan Ivar) is rokona, és óriások fajából származik". A sagákban Haakon azt állította, hogy Odin fia, Sæming isteni nemzetségéből származik. Néger felmenőket nem említ…

Továbbá már magából a névből is kitűnik, hogy nem csupán a bőrszín tér el a valóságtól, hanem még a neme is. Ugyanis nem nő, hanem férfi volt. Nem véletlen, hogy így ábrázolták:

Nem tűnik egy néger nőnek.

Kövess minket -on és -en!

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Spanyol falangisták tartották gyűlésüket október 12-én Vitoria-Gasteiz városában, amikor antifasiszták támadtak rájuk. A Falange Española de las JONS által szervezett Spanyolság Napja (Día de la Hispanidad) rendezvényt a baszk rendőrség biztosította, azonban a megjelent baszk antifasiszta ellentüntetők könnyen áttörtek a csekély rendőri erőkön.