Kövess minket -on és -en!

Tovább terjed a hülyeség árja, avagy itt a néger viking. Mondhatnánk némi humorral, hogy az árja szónak létezik egy másik értelmezése is, nos, az új "néger vikingben" az viszont nem lesz.

Ugyanis a Netflix új sorozatában, a Vikingek: Valhallában, Caroline Henderson fogja játszani Haakon Sigurdsson norvég-viking uralkodót. A történeti hűséghez finoman szólva is problémásan ragaszkodnak, hiszen a színész színes bőrű.

Teljesen világos, és az elmúlt években már egyre erősebb tendenciaként jelentkezik, hogy már nem is az a taktika, hogy úgy ábrázolják a jelenkori és a múltbéli eseményeket, hogy a fehér ember az oka minden bajnak, elnyomta és elnyomja a feketéket, miegymás. Hanem egész konkrétan meghamisítják a múltat. Józan ésszel felfoghatatlan hülyeségeket visznek mozivászonra, mondjuk úgy, igyekeznek "elnégeresíteni" a múltat, természetesen minden alap nélkül. Így kerül a vászonra ez a borzadály, a néger viking uralkodó. Pedig a korábbi Vikingek-részeket megnéztem, és tetszettek, de ezek után nyilván megváltozik a véleményem.

Nemrégiben még arról lehetett olvasni, hogy az írországi Dublint is négerek alapították, csak aztán jöttek a vikingek és kiirtották őket, vagy legalábbis majdnem mindet, a maradék így költözött Nigériába.

Bár a valóságban úgy történhetett, hogy Dublin egy viking kikötő volt, vagy angol telepesek hozták létre, de egyesek előálltak azzal, Dublin városát kora középkori négerek építették fel. Dublin neve szóösszetétel, a fekete (dubh) és a líhn (tó, gázló, árapály öböl) szavakból áll össze. Vagyis "Feketetó", nagyjából, mondják. És azt már én teszem hozzá, az ír zászló zöld és fehér színeket is tartalmaz, ahogy a nigériai is, sőt, mindkettő lakóinak két füle és két lába van, szóval én kérek elnézést, hogy megkérdőjelezem. Csak ott akadok el, ha mint látjuk, egyre-másra derül ki, hogy a vikingek is négerek voltak, akkor néger vikingek üldözték el a dublini négereket? Nehéz a progresszívek élete.

De visszatérve, a film történetéről annyit, a Vikingek: Valhalla 100 évvel Michael Hirst történelmi drámájának, a Vikingek befejezése után játszódik. A 11. században kezdődik, és a leghíresebb vikingekre koncentrál, akik valaha éltek, köztük Leif Erikssonra, Freydis Eriksdottirra, Harald Hardradára és a normann királyra, Hódító Vilmosra.

A Netflix bejelentette, Caroline Henderson "dán-svéd" pop- és jazzénekesnő, Stockholmból, Svédországból is szerepet kap. Henderson csatlakozik a Vikings: Valhalla forgatásához Jarl Haakon néven. Karakterét "nagy harcosnak" nevezték, aki Kattegat, a város vezetője, ahol a vikingek eredeti sorozata állt. Haakon pogány ugyan, de sikerült megőriznie Kattegatot "több hit" helyeként, azt gondolom, ez is meglehetősen áthallásos.

Hendersonnak kétségkívül ez lesz karrierje legnagyobb szerepe, állapítják meg. Nem érdektelen azért utánanézni, ki is volt Haakon Sigurdsson, akit alakítani fog.

Haakon Sigurdarson (Haakon Jarl, norvégul: Håkon Sigurdsson) (kb. 937 - 995) Norvégia tényleges uralkodója volt 975 és 995 között. Haakon Sigade Haakonsson ladei jarl fia, valamint Trøndelag és Hålogaland uralkodója volt. Édesanyja Bergljot Toresdatter volt, Tore Ragnvaldsson mørei jarl lánya. Brémai Ádám azt írta róla, hogy "Ivar (esetleg Csonttalan Ivar) is rokona, és óriások fajából származik". A sagákban Haakon azt állította, hogy Odin fia, Sæming isteni nemzetségéből származik. Néger felmenőket nem említ…

Továbbá már magából a névből is kitűnik, hogy nem csupán a bőrszín tér el a valóságtól, hanem még a neme is. Ugyanis nem nő, hanem férfi volt. Nem véletlen, hogy így ábrázolták:

Nem tűnik egy néger nőnek.

Kövess minket -on és -en!

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) a Nyugati pályaudvaron elfogott egy német állampolgárt, akit hazájában többek között fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme miatt köröztek – közölte a Police.hu.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.