Kövess minket -on és -en!

Krokodilkönnyeket hullat a Black Lives Matter társalapítója, Patrisse Cullors az amerikai lakáspiac „fehér felsőbbrendűsége” miatt.

Pont annyira megható és szívbe markoló történet ez, mint a rasszizmusellenesség nevében tv-ket lopni.

„Köszönöm @npr, hogy felhívta a figyelmet a rasszizmus történetére a lakáspiacon, és azt, hogy a fekete háztulajdonosság miért mindig is a fehér felsőbbrendűség megzavarásának módja volt” – írta Cullors.

NPR története a We Are These Truths című riport része volt, amely azt vizsgálta, hogy az ingatlanipar és a politika évtizedek óta diszkriminálja a feketéket. A jelentés kiemelte a kaliforniai Comptonban lakó afroamerikaiak tapasztalatait, és kiderült, hogy a fekete családok 41,8 százaléka rendelkezik saját házzal. Ez az arány közel azonos a feketék tulajdonában lévő ingatlanok 50 évvel ezelőtti, 1970-es évek eleji szintjével.

Szakértők szerint az alacsony háztulajdonlási arány az alacsony bérekből, a történelmi munkanélküliségből és a recesszióval összefüggő kizárási válságból fakadnak, amely különösen a fekete közösséget sújtotta – írta a Breibart.

Eközben Cullorsnak semmilyen problémája nem volt a lakáspiacon. A 37 éves afroamerikai Patrisse Khan-Cullors összesen 3,2 millió dollárért vásárolt luxusingatlanokat, köztük 1,4 millióért Los Angeles közelében egy luxusvillát a csaknem kizárólag fehérek lakta elitnegyedben.

Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint a Black Lives Matter tavaly 90 millió dollár adományt vett fel és nem világos, hogy a szervezet fizeti-e Patrisse Khan-Cullorst, mivel átláthatatlanok a pénzügyei és senki sem tudja hogyan szerzett ennyi pénzt.

Maga Patrisse Khan-Cullors internetes fiókjába írt bejegyzésében alapvetően nem tagadta a róla szóló, vásárlással kapcsolatos állításokat.

A The Daily Caller konzervatív portál pedig arról számolt be, hogy a magát „képzett marxistának” valló BLM-társalapító a felháborodás nyomán azonnal beszüntette tanácsadó cégének tevékenységét, miután még saját néger elvtársai is tüntetni kezdtek ellene.

Kövess minket -on és -en!

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Gyászkeretes emlék marad számomra 1945. március 4. Szülővárosomra, Szombathelyre bombák hullottak, és a pusztulás az ország romvárosai közötti sorrendben a hatodik helyet juttatta...

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.