Az amerikai lakáspiacon „fehér felsőbbrendűség” uralkodik

Kövess minket -on és -en!

Krokodilkönnyeket hullat a Black Lives Matter társalapítója, Patrisse Cullors az amerikai lakáspiac „fehér felsőbbrendűsége” miatt.

Pont annyira megható és szívbe markoló történet ez, mint a rasszizmusellenesség nevében tv-ket lopni.

„Köszönöm @npr, hogy felhívta a figyelmet a rasszizmus történetére a lakáspiacon, és azt, hogy a fekete háztulajdonosság miért mindig is a fehér felsőbbrendűség megzavarásának módja volt” – írta Cullors.

Hírek

NPR története a We Are These Truths című riport része volt, amely azt vizsgálta, hogy az ingatlanipar és a politika évtizedek óta diszkriminálja a feketéket. A jelentés kiemelte a kaliforniai Comptonban lakó afroamerikaiak tapasztalatait, és kiderült, hogy a fekete családok 41,8 százaléka rendelkezik saját házzal. Ez az arány közel azonos a feketék tulajdonában lévő ingatlanok 50 évvel ezelőtti, 1970-es évek eleji szintjével.

Szakértők szerint az alacsony háztulajdonlási arány az alacsony bérekből, a történelmi munkanélküliségből és a recesszióval összefüggő kizárási válságból fakadnak, amely különösen a fekete közösséget sújtotta – írta a Breibart.

Eközben Cullorsnak semmilyen problémája nem volt a lakáspiacon. A 37 éves afroamerikai Patrisse Khan-Cullors összesen 3,2 millió dollárért vásárolt luxusingatlanokat, köztük 1,4 millióért Los Angeles közelében egy luxusvillát a csaknem kizárólag fehérek lakta elitnegyedben.

Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint a Black Lives Matter tavaly 90 millió dollár adományt vett fel és nem világos, hogy a szervezet fizeti-e Patrisse Khan-Cullorst, mivel átláthatatlanok a pénzügyei és senki sem tudja hogyan szerzett ennyi pénzt.

Maga Patrisse Khan-Cullors internetes fiókjába írt bejegyzésében alapvetően nem tagadta a róla szóló, vásárlással kapcsolatos állításokat.

A The Daily Caller konzervatív portál pedig arról számolt be, hogy a magát „képzett marxistának” valló BLM-társalapító a felháborodás nyomán azonnal beszüntette tanácsadó cégének tevékenységét, miután még saját néger elvtársai is tüntetni kezdtek ellene.

Kövess minket -on és -en!

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

A magyar nemzetiszocializmus 1942-es évének eredményeit, tapasztalatait összegző Ifj. dr. virtsologi Rupprecht Olivér gondolatai így, több mint 70 év távlatából inkább történeti jelentőségűek, semmint aktuálisak, hiszen az adott kor aktuálpolitikai helyzete értelemszerűen már a múlté.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

Az Európa egyik legmodernebb erődrendszerével rendelkező Bukarestet a magyar alakulatokat is magába foglaló központi hatalmak hadseregei 1916-ban foglalták el, miután megakadályozták a mélyebb román benyomulást Magyarországra. 

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Szálasi Ferenc özvegye a rejtőzködő emberek közé tartozott. 1945 előtt is kerülte a nyilvánosságot, és a háború után minden oka meg volt arra, hogy ezen ne is változtasson.

Testvérei életük végéig felnéztek rá: „a Matyinak” mindig, mindenben igaza volt. Rákosi 1945-ben azonban azzal a furcsa kérdéssel fordult hozzájuk, hogy változtassák meg a nevüket.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

Amikor Larry Thorne-t 1954-ben közlegényként besorozták az amerikai hadseregbe, már jelentős háborús tapasztalattal rendelkezett.

Még tartott a háború – 1944 októberében kerültem fogságba. A szovjet katonák leszereltek bennünket, olyannyira, hogy még a fehérneműnket is elvették. Akik ellenkezni vagy netán szökni próbáltak – lelőtték.

Én is úgy jártam, mint sok bajtársam, május 9-e után hazaindultam, és már Grazban orosz hadifogságba estem.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.