Kövess minket -on és -en!

A betlehemi szobrok közül egy múzeumba száműzték Menyhért királyt, a napkeleti bölcsek egyikét, mert az mai szemmel nézve már „túl rasszista”.

Menyhért király szobrát, Gáspár és Boldizsár szobrával együtt egy helyi szobrász alkotta meg közel száz évvel ezelőtt. Azóta minden karácsonykor helyet kaptak a németországi Ulm székesegyházának Betlehemében – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A Háromkirályokat a Biblia említi, a Szentírás szerint Jézus születésekor a napkeleti bölcsek látogatták meg Máriát és a jászolban fekvő kisdedet. A napkeleti bölcseket a néphagyomány nevezte el Háromkirályoknak, Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak. Menyhért az afrikai kontinenst képviseli közülük.

Az ulmi székesegyház mintegy százéves Menyhért szobra körüli vita 2020 októberében kezdődött. Ekkor döntött úgy az ulmi székesegyház evangélikus egyházközössége, hogy nem szerepelhet többé a szobor a Betlehemben, írja a wPolityce. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szobrocska a „feketékkel kapcsolatos sztereotípiákat hangsúlyozza, melyek ábrázolása ma már rasszistának számít”. A szobor ugyanis vastag ajkakkal és fejdísszel a fején jeleníti meg a napkeleti bölcset.

Az egyházközösség szerint a karakter 1920-ban megformált alakja ma „fájdalmat okozhat” a fekete emberek számára.

Hozzátették, hogy amikor a szobrot egy múzeumban kiállítják, akkor magyarázó leírásokat is lehet mellé helyezni, egy egyházi épületben azonban ez a megoldás nem működik.

Mint kiderült, Menyhérttel együtt a másik két király is az Ulmi Múzeumban lesz kiállítva. A tárlat szóvivője ugyanakkor azt is elmondta, hogy a szobrokat lehet, hogy kölcsönadják a nürnbergi játékmúzeumnak is, ahol július óta megtekinthető egy kiállítás „rasszista” játékokról.

Kövess minket -on és -en!

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

A baloldali TikTok-felhasználók teljesen kiakadtak, miután megjelent az American Eagle új farmernadrág-kampánya, amelyben Sydney Sweeney szerepel. 

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.