Kövess minket -on és -en!

A középiskolai és szakoktatási keretterv közös törzsének részeként a 2023-2024-es tanévtől kezdődően bevezetik Romániában „A zsidók története. A holokauszt” című új tantárgyat.

Az erről szóló törvénytervezetet az ügyben illetékes, döntő házként fogadta el a kétkamarás román parlament szenátusa, hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.

Az új tantárgyra vonatkozó tantervet, tankönyveket és módszertant az oktatási minisztérium fogja kidolgozni a zsidók felsőbbrendűségét hirdető Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézettel és a holokausztmúzeum tiszteletbeli tanácsának tagjaival közösen.

A román törvényhozás mindkét házában csak a nacionalista szólamokat hangoztató Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói emeltek kifogást az új tantárgy bevezetése ellen. Szerintük ezzel a bukaresti parlament azt a látszatot kelti, hogy Románia antiszemita ország, ahol a zsidók speciális védelemre szorulnak.

Az AUR szerint akkor lenne indokolt a zsidóság történetét romániában oktatni, ha Izraelben is kötelező tantárgy lenne a románok története.

A román állam csak a kétezres évek elején, az ország NATO-csatlakozása előtt, amerikai nyomásra vállalta fel, hogy a Ion Antonescu vezette kormány „felelős volt több mint negyedmillió zsidó megöléséért” az 1941-44-es időszakban.

A bukaresti vezetők korábban tagadták, hogy Romániaiában holokauszt lett volna, és kizárólag Magyarország felelősségét hangoztatták az észak-erdélyi területekről deportált zsidók vonatkozásában.

A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A háború után a romániai zsidók túlnyomó része a kommunizmus és főleg a Ceausescu-diktatúra idején, illetve közvetlenül utána kivándorolt, és a legutóbbi népszámláláson már kevesebb mint négyezren vallották magukat zsidónak az országban.

Kövess minket -on és -en!

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.