Kövess minket -on és -en!

A beszédes nevű Dilan Yesilgöz holland igazságügyi miniszter „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit.

Az 1980 után született hollandiai lakosok közel 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”, illetve azon a véleményen van, hogy az akkor elpusztult zsidó emberek száma erősen eltúlzott – írta az NlTimes hírportál, a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájának (Claims Conference) felmérésére hivatkozva.

A holokauszttúlélőket védő nemzetközi szervezet korábban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztriában és Kanadában végezte el a felmérést, Hollandiában múlt év decemberében 2000 embert kérdeztek meg. „A kutatás eredményei Hollandiában voltak a legsokkolóbbak” – közölte a Claims Conference.

A hollandiai válaszadók 54 százaléka – a sajtóhír szövege szerint – „nem volt tisztában azzal, hogy 6 millió zsidó ember vesztette életét a holokauszt során”, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót sem. A Claims Conference azt is „riasztónak” nevezte, hogy a 40 év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a „neonáci nézeteket”. A megkérdezettek több mint háromnegyede ugyan fontosnak tartja a holokausztról szóló oktatást az iskolákban, de ez az arány a többi vizsgált országban magasabb.

„Döbbenetes, hogy egyes hollandok úgy vélik, a holokauszt nem történt meg, vagy, hogy az áldozatok számát erősen eltúlozták. Az is aggasztó, hogy a válaszadók egy kis csoportja úgy véli, hogy Anne Frank naplója hamisítvány” – nyilatkozta Kees Ribbens, a hollandiai Háborús, Holokauszt és Népirtás Tanulmányok Intézetének munkatársa.

Ribbens „megdöbbentőnek” tartja azt is, hogy minden hatodik hollandiai lakos azt hiszi, hogy Anne Frank búvóhelyén, a „hátsó traktusban” halt meg, és nem tudta, hogy koncentrációs táborba vitték. „Sokkolónak” nevezte, hogy körülbelül minden harmadik válaszadó úgy véli, a „nem zsidó származású hollandokat ugyanúgy megsemmisítették a második világháborúban, mint zsidó honfitársaikat”. Különösen komoly aggodalomra ad okot Ribbens szerint, hogy a felmérésben résztvevők között vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy „a holokauszt akár ma is megismétlődhet Hollandiában”.

Dilan Yesilgöz „holland” igazságügyi miniszter is „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit. „Sokat kell tennünk még ezen a téren, és a lehető leggyorsabban” – írta a Twitteren megosztott bejegyzésében. A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a „holokauszt” fogalma.

Kövess minket -on és -en!

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

„Nem engedhetjük meg, hogy a zsidókból nácikat csináljanak” – üzente a rabbi, aki büszke a garázdaságra, amit elkövetett.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

A Szent István csatahajó építése idején nemzeti ügy volt, a sajtó rendszeresen nyomon követte a magyar hajógyártás legnagyobb vállalkozásának minden mozzanatát.

A rendőrség vizsgálatot indított, miután egy ausztrál nemzetiszocialista csoport a közösségi médiában posztolta, hogy tüntetést szervezett egy állítólgosan aboriginál helyszínen Új-Dél-Wales északi részén.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

A svájci törvény nem csak a legismertebb jelképekre vonatkozik. A horogkereszt és a karlendítés mellett a kódolt jelképeket is tiltják majd.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.