Kövess minket -on és -en!

A beszédes nevű Dilan Yesilgöz holland igazságügyi miniszter „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit.

Az 1980 után született hollandiai lakosok közel 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”, illetve azon a véleményen van, hogy az akkor elpusztult zsidó emberek száma erősen eltúlzott – írta az NlTimes hírportál, a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájának (Claims Conference) felmérésére hivatkozva.

A holokauszttúlélőket védő nemzetközi szervezet korábban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztriában és Kanadában végezte el a felmérést, Hollandiában múlt év decemberében 2000 embert kérdeztek meg. „A kutatás eredményei Hollandiában voltak a legsokkolóbbak” – közölte a Claims Conference.

A hollandiai válaszadók 54 százaléka – a sajtóhír szövege szerint – „nem volt tisztában azzal, hogy 6 millió zsidó ember vesztette életét a holokauszt során”, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót sem. A Claims Conference azt is „riasztónak” nevezte, hogy a 40 év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a „neonáci nézeteket”. A megkérdezettek több mint háromnegyede ugyan fontosnak tartja a holokausztról szóló oktatást az iskolákban, de ez az arány a többi vizsgált országban magasabb.

„Döbbenetes, hogy egyes hollandok úgy vélik, a holokauszt nem történt meg, vagy, hogy az áldozatok számát erősen eltúlozták. Az is aggasztó, hogy a válaszadók egy kis csoportja úgy véli, hogy Anne Frank naplója hamisítvány” – nyilatkozta Kees Ribbens, a hollandiai Háborús, Holokauszt és Népirtás Tanulmányok Intézetének munkatársa.

Ribbens „megdöbbentőnek” tartja azt is, hogy minden hatodik hollandiai lakos azt hiszi, hogy Anne Frank búvóhelyén, a „hátsó traktusban” halt meg, és nem tudta, hogy koncentrációs táborba vitték. „Sokkolónak” nevezte, hogy körülbelül minden harmadik válaszadó úgy véli, a „nem zsidó származású hollandokat ugyanúgy megsemmisítették a második világháborúban, mint zsidó honfitársaikat”. Különösen komoly aggodalomra ad okot Ribbens szerint, hogy a felmérésben résztvevők között vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy „a holokauszt akár ma is megismétlődhet Hollandiában”.

Dilan Yesilgöz „holland” igazságügyi miniszter is „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit. „Sokat kell tennünk még ezen a téren, és a lehető leggyorsabban” – írta a Twitteren megosztott bejegyzésében. A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a „holokauszt” fogalma.

Kövess minket -on és -en!

Gyomorforgató riportban sajnáltatja a 2023-as budapesti antifa terrortámadásokban való részvételért a Fővárosi Törvényszék előtt álló, magát nőnek képzelő és ezért nevét hivatalosan is Majára változtató Simeon Ravi Truxot a Deutsche Welle magyar kiadása.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Az izraeli–amerikai támadás megrendítő ereje által kiváltott brutális sokkhatás elmúltával Irán reakciója jelentősen gyengébbnek tűnik, mint tavaly júniusban, pedig USrael ezúttal a legfelső vezetését likvidálta, teljesen nyíltan a szélesebb körű rezsimváltásra való törekvés jegyében.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

1944. február 15-21. között Magyarországra látogatott Lorenz SS-Oberführer, a VoMi vezetője, hogy tárgyalásokat folytasson Basch népcsoportvezetővel a toborzások eddigi elért és a jövőben elérendő eredményeiről.

Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák egyesült serege 1442. március 25-én győzték le az Erdélyre törő Mezid béget Szebennél. A diadal az egyik első volt Hunyadi török elleni sikereinek sorában, amelyek messze földön híressé tették a tehetséges hadvezért.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.