Kövess minket -on és -en!

A beszédes nevű Dilan Yesilgöz holland igazságügyi miniszter „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit.

Az 1980 után született hollandiai lakosok közel 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”, illetve azon a véleményen van, hogy az akkor elpusztult zsidó emberek száma erősen eltúlzott – írta az NlTimes hírportál, a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájának (Claims Conference) felmérésére hivatkozva.

A holokauszttúlélőket védő nemzetközi szervezet korábban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztriában és Kanadában végezte el a felmérést, Hollandiában múlt év decemberében 2000 embert kérdeztek meg. „A kutatás eredményei Hollandiában voltak a legsokkolóbbak” – közölte a Claims Conference.

A hollandiai válaszadók 54 százaléka – a sajtóhír szövege szerint – „nem volt tisztában azzal, hogy 6 millió zsidó ember vesztette életét a holokauszt során”, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót sem. A Claims Conference azt is „riasztónak” nevezte, hogy a 40 év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a „neonáci nézeteket”. A megkérdezettek több mint háromnegyede ugyan fontosnak tartja a holokausztról szóló oktatást az iskolákban, de ez az arány a többi vizsgált országban magasabb.

„Döbbenetes, hogy egyes hollandok úgy vélik, a holokauszt nem történt meg, vagy, hogy az áldozatok számát erősen eltúlozták. Az is aggasztó, hogy a válaszadók egy kis csoportja úgy véli, hogy Anne Frank naplója hamisítvány” – nyilatkozta Kees Ribbens, a hollandiai Háborús, Holokauszt és Népirtás Tanulmányok Intézetének munkatársa.

Ribbens „megdöbbentőnek” tartja azt is, hogy minden hatodik hollandiai lakos azt hiszi, hogy Anne Frank búvóhelyén, a „hátsó traktusban” halt meg, és nem tudta, hogy koncentrációs táborba vitték. „Sokkolónak” nevezte, hogy körülbelül minden harmadik válaszadó úgy véli, a „nem zsidó származású hollandokat ugyanúgy megsemmisítették a második világháborúban, mint zsidó honfitársaikat”. Különösen komoly aggodalomra ad okot Ribbens szerint, hogy a felmérésben résztvevők között vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy „a holokauszt akár ma is megismétlődhet Hollandiában”.

Dilan Yesilgöz „holland” igazságügyi miniszter is „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit. „Sokat kell tennünk még ezen a téren, és a lehető leggyorsabban” – írta a Twitteren megosztott bejegyzésében. A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a „holokauszt” fogalma.

Kövess minket -on és -en!

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.