Kövess minket -on és -en!

A beszédes nevű Dilan Yesilgöz holland igazságügyi miniszter „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit.

Az 1980 után született hollandiai lakosok közel 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy „mítosz”, illetve azon a véleményen van, hogy az akkor elpusztult zsidó emberek száma erősen eltúlzott – írta az NlTimes hírportál, a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájának (Claims Conference) felmérésére hivatkozva.

A holokauszttúlélőket védő nemzetközi szervezet korábban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztriában és Kanadában végezte el a felmérést, Hollandiában múlt év decemberében 2000 embert kérdeztek meg. „A kutatás eredményei Hollandiában voltak a legsokkolóbbak” – közölte a Claims Conference.

A hollandiai válaszadók 54 százaléka – a sajtóhír szövege szerint – „nem volt tisztában azzal, hogy 6 millió zsidó ember vesztette életét a holokauszt során”, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót sem. A Claims Conference azt is „riasztónak” nevezte, hogy a 40 év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a „neonáci nézeteket”. A megkérdezettek több mint háromnegyede ugyan fontosnak tartja a holokausztról szóló oktatást az iskolákban, de ez az arány a többi vizsgált országban magasabb.

„Döbbenetes, hogy egyes hollandok úgy vélik, a holokauszt nem történt meg, vagy, hogy az áldozatok számát erősen eltúlozták. Az is aggasztó, hogy a válaszadók egy kis csoportja úgy véli, hogy Anne Frank naplója hamisítvány” – nyilatkozta Kees Ribbens, a hollandiai Háborús, Holokauszt és Népirtás Tanulmányok Intézetének munkatársa.

Ribbens „megdöbbentőnek” tartja azt is, hogy minden hatodik hollandiai lakos azt hiszi, hogy Anne Frank búvóhelyén, a „hátsó traktusban” halt meg, és nem tudta, hogy koncentrációs táborba vitték. „Sokkolónak” nevezte, hogy körülbelül minden harmadik válaszadó úgy véli, a „nem zsidó származású hollandokat ugyanúgy megsemmisítették a második világháborúban, mint zsidó honfitársaikat”. Különösen komoly aggodalomra ad okot Ribbens szerint, hogy a felmérésben résztvevők között vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy „a holokauszt akár ma is megismétlődhet Hollandiában”.

Dilan Yesilgöz „holland” igazságügyi miniszter is „sokkolónak és rendkívül aggasztónak” nevezte a felmérés eredményeit. „Sokat kell tennünk még ezen a téren, és a lehető leggyorsabban” – írta a Twitteren megosztott bejegyzésében. A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a „holokauszt” fogalma.

Kövess minket -on és -en!

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.