A TASZ kisegítette az antifákat: jogszerűen támadták meg a megemlékezőket a Becsület napján

Kövess minket -on és -en!

2020. február 8-án, a német és magyar csapatok 1945-ös budapesti kitörésének évfordulójára szervezett hazafias megemlékezés ellen összecsődített antifasiszta gyülekezés szervezőjét megbírságolta a rendőrség.

Ennek a személynek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű liberális extrémistákból álló jogászok siettek a segítségére. Ezek, mint közleményükben írják, "mondvacsinált indokkal bírságolta meg a rendőrség egy februári budapesti antifasiszta demonstráció szervezőjét, akinek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott segítséget. A bíróság felmentette."

Az Autonómia néven futó antifa csoport által szervezett megmozduláson pár százan vonultak fel a kegyeleti megemlékezés ellen tüntetve a Városmajorban, majd a jelenlévő cigányok rendezvényével egyesülve a Maros utcán vonultak fel a kitörőkre emlékező hazafiak helyszíne felé, menet közben néhány útjukba kerülő megemlékezőt is megtámadtak.

Jelentések

A rendőrség akkori indoklása szerint ez a vonulás volt szabálysértő, azonban a TASZ közreműködése nyomán a bíróság kijelentette, hogy a rendőrség "rosszul ítélte meg a helyzetet".

Arra hivatkozva bírságolt ugyanis, hogy a szervező más helyszínre terelte a tüntetést az előre bejelentett Városmajor parki helyszínhez képest – amit a rendőrség biztosított. A rendőrség érvelését a bíróság azonban nem fogadta el, mivel a rendőrség nem tudta cáfolni az antifák védelmének azt az állítását, hogy a "résztvevők spontán módon, maguktól hagyták el a helyszínt". Az alábbi "korhatáros" videóban látható fizikai támadásért tehát senki sem felelős a bíróság szerint.

A megemlékezések után a résztvevők egy része a teljesítménytúraként is funkcionáló kitörés túrán is részt vesz, akiket megtámadtak az antifasiszták, azok erre a túrára igyekeztek. Az antifasiszta ellentüntetők egy csoportja a kordonon kívüli területen, a Szilágyi Erzsébet fasornál falkában támadtak rájuk és szidalmazták azokat a járókelőket, akiket ruházatuk alapján a hazafias megemlékezéshez kapcsolódó, Kitörés-emléktúra résztvevőinek véltek.

Kövess minket -on és -en!

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Chris Minns, az ausztrál Új-Dél-Wales szövetségi állam miniszterelnöke megfogadta, hogy határozottan fellép a jobboldali „szélsőségesekkel” szemben, mindössze azért, mert egy csoport nemzetiszocialista balaklavát viselve felszállt egy sydney-i vonatra az Ausztrália napon.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

A szerző 1948-49-ben, a „nácitlanítás” csúcspontján egy sor titkos propaganda küldetést irányított a levert Németországba.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

A német szövetségi ügyészség közölte, hogy a kelet-németországi Szászországban és Lengyelországban őrizetbe vették egy „szélsőjobboldali terrorszervezet” nyolc feltételezett tagját.

Hernádnémetiben sokan éltünk német vagy németes nevűek (Schmidt, Fuchs stb.). 1945. január 23-án kora délelőtt két karszalagos nemzetőr azzal keresett meg, hogy várnak a községházán az anyakönyvi adatok pótlására.

A Brit Légió képviselői 1935-ben látogatást tettek a nemzetiszocialista Németországban, és az út során Hitlerrel, Göringgel és Hess-szel is találkoztak, de meglátogatták a dachaui koncentrációs tábort is.

Heinrich Müller SS-Gruppenführer a híres német titkosszolgálat, a Gestapo főnöke az egyik legkeresettebb „háborús főbűnösként” szerepelt a szövetségesek körözési listáján 1945-ben.

1945 januárjának első napjaiban az SS 25. és 26. fegyveres-gránátoshadosztályától kivonták sízászlóaljaikat (25., illetve 26. Waffen-Schi-Batallion der SS), amelyek a szemlét követően berakodtak és útnak indultak Prága és Bécs érintésével Magyarország felé.

A hadosztály felállítását 1942. december legvégén rendelték el páncélgránátos-szervezettel. A csökkentett létszámú szervezőtörzs 1943. február 8-án érkezett meg a franciaországi Mailly le Camp gyakorlótérre.

Kísértet járja be a nyugati világot: a bolsevizmus kísértete. Sokan azt hiszik, hogy a bolsevizmus ma már csak egy halott ideológia, amely a Szovjetunió összeomlásával végleg elenyészett. Szó sincs róla.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

A külföldi nemzeti, nemzetiszocialista, fehér ellenálló mozgalmakat, szervezeteket bemutató sorozat ezen részében Svédországba látogat el.

A Le Camp des saints (A szentek tábora) arról szól, hogy a harmadik világ kiéhezett tömegei hogyan özönlik el a fehér országokat világszerte, kezdve Franciaországgal.

Afrikában és az arab világban máig élő gyakorlat a rabszolgatartás. Évezredek óta így megy, és valószínűleg a jövőben sem lesz másként.

A varégok a mai Svédország területén a középkorban letelepedett vikingek. De honnan jöttek ezek a vikingek, akikről a ma emberének a varkocsos, szakállas, baltát lóbáló északi óriások jutnak elsőre az eszébe?

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” (Mt 22,39) Ferenc pápa áldásos ténykedése nyomán mára alighanem ez lett az evangélium legfontosabb parancsolata, és szerinte „felebarát” alatt a fehér országokat megszálló színes bőrűek értendők, mint megannyi „találkozási alkalom Jézussal”.