A bíró szerint „gyönyörködött a náci eszmékben” a börtönre ítélt flamand patrióta

KG – Kuruc.info

Kövess minket -on és -en!

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

Dries Van Langenhove politikai aktivistát, a Schild & Vrienden nevű flamand nacionalista ifjúsági mozgalom vezetőjét erőszakra való felbujtás és úgynevezett „holokauszttagadás” miatt ítélte el a genti büntetőbíróság.

Van Langenhove-ot, valamint szélsőjobboldali ifjúsági mozgalmának hat másik tagját különböző vádak alapján állították bíróság elé, beleértve a „gyűlöletbeszédet”, a rasszizmust, a holokauszt „tagadását” és a helyi fegyvertörvény megsértését. A bíróság előtt álló többi tag közül ötöt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

Hírek

A 30 éves Van Langenhove „gyönyörködött a náci eszmékben, amelyek sok szenvedést okoztak. Alá akarja ásni a társadalmat” – mondta a (kicsit sem elfogult) bíró az ítélet kihirdetésekor.

A Schild & Vrienden vezetője a 2010-es évek végén politikai csodagyerekként vált ismertté, szélsőjobboldali fiatalokat szervezett online chatcsoportokba és közösségekbe. A VRT közszolgálati műsorszolgáltató 2018-as tévériportja kimutatta, hogy a csoport tagjai „rasszista és antiszemita üzeneteket cseréltek” csoportos csevegéseken, ami miatt bírósági vizsgálat indult a mozgalommal szemben.

Van Langenhove 2019-ben indult az országos választáson, és 2019 és 2023 között a Vlaams Belang (Flamand Érdek) frakciójának független tagja volt az ország szövetségi parlamentjében. A Vlaams Belang Flandria legjelentősebb szélsőjobboldali pártja, amely bevándorlóellenes retorikát folytat, és egy független Flandriát kíván létrehozni. A Politico szerint a Vlaams Belang jelenleg a legerősebb párt Belgiumban. A decemberi felmérek szerint a Flamand Érdek a szavazatok 25 százalékát tudhatná magáénak, míg a második 21 százalékkal a konzervatív Új Flamand Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie), a harmadik pedig a marxista Belga Munkáspárt (PVDA/PTB) 18 százalékkal. A választások 2024 júniusában esedékesek.

Van Langenhove 2023-ban elhagyta parlamenti mandátumát, hogy a politikai aktivizmusra összpontosítson.

Az ítélet most tíz évre megfosztotta Van Langenhove-ot bizonyos állampolgári jogaitól, amely idő alatt nem tölthet be közhivatalt, és nem indulhat a választásokon. Emellett 16 000 eurós (nagyjából 6 millió forintos) pénzbírságot is kell fizetnie. Van Langenhove ügyvédje azt mondta a helyi médiának, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen. A Vlaams Belang vezetőjét, Tom Van Griekent lesújtotta az ítéletet, mondván: „A belga igazságszolgáltatás velejéig rohadt… Az első naptól kezdve ez egy politikai per.”

A polgári pert egy egyetem és egy zsidó szupremácista csoport közösen indította Van Langenhove egyik televíziós megnyilvánulása után.

Kövess minket -on és -en!

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Négy évtized telt el azóta, hogy az ENSZ Közgyűlése 1975. november 10-én a cionizmust a „rasszizmus és faji megkülönböztetés” egyik formájával azonosította, egyértelműen elítélve Izrael alapító ideológiáját.

A cionisták által megszállt Németország híres arról, hogy konfrontálódik nemzetiszocialista múltjával.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

„Csak egy nemesség van, a munka nemessége” – olvasható a falon. Az elmúlt hosszú évtizedek alatt mindenki elfelejtette, hogy a mondat Adolf Hitler szájából hangzott el.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Dieppe kis csendes halászvároska Normandia keleti peremén, a Bethune folyócska tölcsér alakú torkolatának két oldalán terül el a La Manche csatornánál.

1938-ban az első bécsi döntés, felülírva a trianoni rablóbékét, visszajuttatta a Felvidék magyarok lakta déli részét, 1939-ben pedig a Magyar Királyi Honvédség bevonult Kárpátaljára, ezután a vezetés figyelme Erdély felé fordult.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

1943. január 12-én, nagyjából -35 fokos hidegben zajlott a Vörös Hadsereg által vezérelt doni áttörés az arcvonal északi részén, az urivi hídfőnél.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Ha Karl Dönitz személye szóba kerül, általában mindenkinek a haditengerészeti főparancsnoksági tisztsége, illetőleg a Harmadik Birodalomhoz méltó, vitathatatlan hadi érdemei ugranak be.