Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

Dries Van Langenhove politikai aktivistát, a Schild & Vrienden nevű flamand nacionalista ifjúsági mozgalom vezetőjét erőszakra való felbujtás és úgynevezett „holokauszttagadás” miatt ítélte el a genti büntetőbíróság.

Van Langenhove-ot, valamint szélsőjobboldali ifjúsági mozgalmának hat másik tagját különböző vádak alapján állították bíróság elé, beleértve a „gyűlöletbeszédet”, a rasszizmust, a holokauszt „tagadását” és a helyi fegyvertörvény megsértését. A bíróság előtt álló többi tag közül ötöt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

A 30 éves Van Langenhove „gyönyörködött a náci eszmékben, amelyek sok szenvedést okoztak. Alá akarja ásni a társadalmat” – mondta a (kicsit sem elfogult) bíró az ítélet kihirdetésekor.

A Schild & Vrienden vezetője a 2010-es évek végén politikai csodagyerekként vált ismertté, szélsőjobboldali fiatalokat szervezett online chatcsoportokba és közösségekbe. A VRT közszolgálati műsorszolgáltató 2018-as tévériportja kimutatta, hogy a csoport tagjai „rasszista és antiszemita üzeneteket cseréltek” csoportos csevegéseken, ami miatt bírósági vizsgálat indult a mozgalommal szemben.

Van Langenhove 2019-ben indult az országos választáson, és 2019 és 2023 között a Vlaams Belang (Flamand Érdek) frakciójának független tagja volt az ország szövetségi parlamentjében. A Vlaams Belang Flandria legjelentősebb szélsőjobboldali pártja, amely bevándorlóellenes retorikát folytat, és egy független Flandriát kíván létrehozni. A Politico szerint a Vlaams Belang jelenleg a legerősebb párt Belgiumban. A decemberi felmérek szerint a Flamand Érdek a szavazatok 25 százalékát tudhatná magáénak, míg a második 21 százalékkal a konzervatív Új Flamand Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie), a harmadik pedig a marxista Belga Munkáspárt (PVDA/PTB) 18 százalékkal. A választások 2024 júniusában esedékesek.

Van Langenhove 2023-ban elhagyta parlamenti mandátumát, hogy a politikai aktivizmusra összpontosítson.

Az ítélet most tíz évre megfosztotta Van Langenhove-ot bizonyos állampolgári jogaitól, amely idő alatt nem tölthet be közhivatalt, és nem indulhat a választásokon. Emellett 16 000 eurós (nagyjából 6 millió forintos) pénzbírságot is kell fizetnie. Van Langenhove ügyvédje azt mondta a helyi médiának, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen. A Vlaams Belang vezetőjét, Tom Van Griekent lesújtotta az ítéletet, mondván: „A belga igazságszolgáltatás velejéig rohadt… Az első naptól kezdve ez egy politikai per.”

A polgári pert egy egyetem és egy zsidó szupremácista csoport közösen indította Van Langenhove egyik televíziós megnyilvánulása után.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Az, hogy az emigrációban minden a nemzeti irányt képviselő férfi ellen a legaljasabb hajsza folyik, lassan már természetes lesz még azok számára is, akiken a rágalom ostora csattog.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

A biztonsági erők több száz fegyvert, valamint horogkeresztes zászlókat és kellékeket foglaltak le Ausztriában hazafias motorosokhoz köthető ingatlanokban.

Noha gyászoljuk az eltávozását még 25 év után is, de tudjuk, hogy ő nem halt meg idő előtt, mint ahogy a „senki ember” meghal.

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

A bolsevik Vörös Hadsereg 1944 nyarán az egész keleti frontvonalon támadásba lendült. Északon Lengyelországban átkelt a Visztulán, de a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonalat nem tudta áttörni a magyar és német védők szívós ellenállása miatt.

A liberális brit bíróság „elkötelezett fajgyűlölőknek” nevezte őket, akik a bíró szerint „terrorizmusra buzdítottak”.