Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.

A Munkásőr Emléktársaság 2024. március 17-én, vasárnap délelőtt 11 órára hirdette meg a rendezvényt, melynek helyszínén már 10 órától gyülekeztek a megemlékezéssel egyet nem értő hazafiak, köztük a Betyársereg, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai.

A rendezvény kezdete előtt néhány betyár demonstratív jelleggel leült a Tanácsköztársaság-szobor mellett található padokra, amíg őket igazoltatták a rendőrök, a vörösterror méltatása végett érkező kommunisták a park másik végében várakoztak. Végül a megemlékezés megtartásra került, a rendőrség elszeparálta egymástól a nagyjából tizenkét kommunistát és a kétszer ekkora létszámban jelen lévő hazafiakat.

A rendőrök a hazafiakkal voltak elfoglalva

A kommunista szeánsz fénypontja kétségkívül az volt, amikor Sej László, a Munkásőr Emléktársaság vezetője egy Szamuely Tibor életéről szóló könyvet helyezett el a Tanácsköztársaság-emlékmű talapzatánál.

Amint a jobboldali radikális lap rámutat, 2015 óta van jogerős határozat a szobor eltávolításáról, amelyet sem a fideszes, sem pedig a baloldali városvezetés nem hajtott végre. Annak ellenére, hogy Déri Tiborék 2019-ben, regnálásuk kezdetén megígérték, hogy végrehajtják a döntést, ez elmaradt, helyette valószínűleg a "nácik" üldözésével foglalatoskodott.

A „nemzeti, keresztény” Magyarországon talán soha nem látott kettős mérce tombol, hiszen amíg a Tanácsköztársaság pribékjeire szabadon, rendőri védelemmel lehet megemlékezni, addig a Budapestet 1944-45-ben védő európai hősök emléke tabu a filoszemita kormányzat számára.

Ebben a fene nagy demokráciában már az sem mindegy, hogy hova ül le az ember

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Tíz év börtönbüntetést kapott a betiltott brit nemzetiszocialista szervezet, a National Action társalapítója.

Az 1920. június 4-én bekövetkezett trianoni tragédiát követően a két világháború közötti megcsonkított Magyarországon nem lehetett nem beszélni a területi revízióról.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Akármennyi bűnnel is vádolják, a Führer is csak ember volt, aki ráérős óráikban sokszor egészen hétköznapi hobbiknak hódolt.

Amint azt tudjuk, a Fidesz „nemzeti és keresztény” rendszerében nincs helye annak, hogy a hazafiak közterületen megemlékezzenek az 1945-ös budavári kitörés hőseiről, ellenben a szélsőbaloldali antifasiszta csoportok a tavalyi események dacára is demonstrálhatnak a mai napon.

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

Joachim (Jochen) Peiper 1915. január 30-án született Berlinben. Apja is katonaként élte le az életét, igy a fiatal Jochen a katonás életet hamar megtanulta.

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

Azonnali hatállyal hazaküldtek hét ukrán katonát, akik a Bundeswehrnél vettek részt kiképzésen, mivel Németországban törvény tiltja szinte minden jobboldali vagy hazafias szimbólum használatát.

Schleswig-Holsteinben töltöttük 1945 nyarát. Itt gyűjtötték össze az angol fogságba került többi magyar katonát és leventét is. 

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.