Kövess minket -on és -en!

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.

A Munkásőr Emléktársaság 2024. március 17-én, vasárnap délelőtt 11 órára hirdette meg a rendezvényt, melynek helyszínén már 10 órától gyülekeztek a megemlékezéssel egyet nem értő hazafiak, köztük a Betyársereg, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai.

A rendezvény kezdete előtt néhány betyár demonstratív jelleggel leült a Tanácsköztársaság-szobor mellett található padokra, amíg őket igazoltatták a rendőrök, a vörösterror méltatása végett érkező kommunisták a park másik végében várakoztak. Végül a megemlékezés megtartásra került, a rendőrség elszeparálta egymástól a nagyjából tizenkét kommunistát és a kétszer ekkora létszámban jelen lévő hazafiakat.

A rendőrök a hazafiakkal voltak elfoglalva

A kommunista szeánsz fénypontja kétségkívül az volt, amikor Sej László, a Munkásőr Emléktársaság vezetője egy Szamuely Tibor életéről szóló könyvet helyezett el a Tanácsköztársaság-emlékmű talapzatánál.

Amint a jobboldali radikális lap rámutat, 2015 óta van jogerős határozat a szobor eltávolításáról, amelyet sem a fideszes, sem pedig a baloldali városvezetés nem hajtott végre. Annak ellenére, hogy Déri Tiborék 2019-ben, regnálásuk kezdetén megígérték, hogy végrehajtják a döntést, ez elmaradt, helyette valószínűleg a "nácik" üldözésével foglalatoskodott.

A „nemzeti, keresztény” Magyarországon talán soha nem látott kettős mérce tombol, hiszen amíg a Tanácsköztársaság pribékjeire szabadon, rendőri védelemmel lehet megemlékezni, addig a Budapestet 1944-45-ben védő európai hősök emléke tabu a filoszemita kormányzat számára.

Ebben a fene nagy demokráciában már az sem mindegy, hogy hova ül le az ember

Kövess minket -on és -en!

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Németországban a második világháború óta tavaly volt a legalacsonyabb a születések száma - derült ki a Destatis szövetségi statisztikai hivatal által közzétett adatokból.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Donald Trump a maga bumfordi módján nyilvánvalóvá tette, hogy az Egyesült Államok fel akarja számolni az Európai Unió maradék politikai-gazdasági önállóságát.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.