Kövess minket -on és -en!

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.

A Munkásőr Emléktársaság 2024. március 17-én, vasárnap délelőtt 11 órára hirdette meg a rendezvényt, melynek helyszínén már 10 órától gyülekeztek a megemlékezéssel egyet nem értő hazafiak, köztük a Betyársereg, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjai.

A rendezvény kezdete előtt néhány betyár demonstratív jelleggel leült a Tanácsköztársaság-szobor mellett található padokra, amíg őket igazoltatták a rendőrök, a vörösterror méltatása végett érkező kommunisták a park másik végében várakoztak. Végül a megemlékezés megtartásra került, a rendőrség elszeparálta egymástól a nagyjából tizenkét kommunistát és a kétszer ekkora létszámban jelen lévő hazafiakat.

A rendőrök a hazafiakkal voltak elfoglalva

A kommunista szeánsz fénypontja kétségkívül az volt, amikor Sej László, a Munkásőr Emléktársaság vezetője egy Szamuely Tibor életéről szóló könyvet helyezett el a Tanácsköztársaság-emlékmű talapzatánál.

Amint a jobboldali radikális lap rámutat, 2015 óta van jogerős határozat a szobor eltávolításáról, amelyet sem a fideszes, sem pedig a baloldali városvezetés nem hajtott végre. Annak ellenére, hogy Déri Tiborék 2019-ben, regnálásuk kezdetén megígérték, hogy végrehajtják a döntést, ez elmaradt, helyette valószínűleg a "nácik" üldözésével foglalatoskodott.

A „nemzeti, keresztény” Magyarországon talán soha nem látott kettős mérce tombol, hiszen amíg a Tanácsköztársaság pribékjeire szabadon, rendőri védelemmel lehet megemlékezni, addig a Budapestet 1944-45-ben védő európai hősök emléke tabu a filoszemita kormányzat számára.

Ebben a fene nagy demokráciában már az sem mindegy, hogy hova ül le az ember

Kövess minket -on és -en!

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

Arab migránsok az izraeli szurkolókra vadásztak múlt héten az Ajax-Maccabi meccs után, a régi időket idéző pogrom volt, és ez folytatódott a hét elején.

Hivatalosan is visszalépett az önkormányzati választástól Soltysiak Edina táti független képviselőjelölt – írta meg a Telex.

Meglepő hirdetés tűnt fel nemrég a legnagyobb magyar ingatlanos oldalon – egy, a csobánkai villaövezetben, a főváros szívétől alig húsz kilométerre fekvő századfordulós épület leírása ugyanis a következő mondattal nyit: eladóvá vált a hajdani Szálasi-villa.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Bár gyors javítást ígértek, végül 6 hónapba telt, hogy javítsák a Gemini történelmileg pontatlan emberábrázolását a Google-nél.

Szórakozni érkezett, súlyos testi sérüléseket kapott emlékbe Magyarországon az a tel-avivi nő, akit az Ozora Fesztivál biztonsági őrei megvertek, amiért a rendezvényen megismert szintén izraeli társával renitenskedtek a feszvitálon.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.