Kövess minket 
-on és 
-en!
A német belföldi hírszerző szolgálat központi szerepére a „szélsőséges közeg” felépítésében már 2003-ban fény derült, amikor a Szövetségi Alkotmánybíróság bírái elutasították a nacionalista NPD betiltását, mivel a szélsőjobbos párt minden hetedik funkcionáriusa a titkosszolgálat fizetési listáján szerepelt.
A német elhárítás (Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, „Verfassungsschutz”) legalább 100 ügynököt alkalmaz, egyenként legfeljebb öt-hat identitással, akik jobboldali „szélsőséges gyűlöletbeszédet” folytatnak az interneten, és „a közegre jellemző bűncselekményt” követnek el, mint például lázítást. Ez az információ a Süddeutsche Zeitung (SZ) című napilapban a német belföldi hírszerző szolgálat egyik ügynökével készített interjúból derült ki.
Bűncselekményeket is elkövetünk
Az ügynök szerint a feladatuk nem csak az „árral úszás”, hanem a jobboldali „szélsőséges” álláspontok terjesztése és bűncselekmények elkövetése is. „Természetesen megerősítem az embereket a világnézetükben” – magyarázza. „E célból bűncselekményeket is elkövetünk” – tette hozzá. „A sok szélsőjobboldali online gyűlöletbeszéd áldozata valószínűleg elcsodálkozna, ha tudná, hogy mit tesznek közzé és mit lájkolnak időközben az állam parancsára” – kommentálta a Süddeutsche Zeitung.
Tekintettel arra, hogy a birodalmi múltat tápláló Reichsbürger mozgalom környezetében 500 jobboldali „szélsőséges” online identitás él – akiket a titkosszolgálat már nem nevez jobboldali szélsőségeseknek –, feltételezni kell, hogy a szélsőjobboldali online és „terrorista” közeg nem csekély része államilag szervezett.
Eggyé válva a közeggel
Azt, hogy az állam fókuszában legalább annyira a bűncselekmények elkövetése áll, mint azok feltárása, az SZ által az ügynökök nyomozási sikereként felhozott példák világossá teszik. Amikor a ZDF televízió Frontal című magazinja leleplezte a „Dresden Offline Networking” nevű jobboldali „terrorista” csoportot, amely állítólag Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök meggyilkolását tervezte, a hatóságok csak ezt követően hozták nyilvánosságra, hogy ők maguk is képviseltetik magukat a csoportban.
„A rendőrségnek nem kellett először lefoglalnia az anyagot a ZDF-től” – mondta büszkén a lap szerint egy magas rangú titkosszolgálati ügynök. Már voltak bizonyító erejű képernyőképeik. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy miért nem indult már vizsgálati eljárás a ZDF újságírók leleplezése előtt?
Hasonló az eset az Egyesült Hazafiak jobboldali „terrorista csevegőcsoporttal” is, amely áállítólag Karl Lauterbach (szociáldemokrata) egészségügyi miniszter elrablását tervezte. Ebben az ügyben a hatóságok már a megjelenés előtt vizsgálatot indítottak, de az ARD közszolgálati adó Report Mainz magazinja már régóta figyelte a csoportot egy szélsőbaloldali antifa aktivista munkája alapján. A titkosszolgálat egyszerűen foglalkozhatott volna a kérdéssel a közzététel előtt.
|
|
|
|
|
|
Függetlenül attól, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok bizonyítani tudják-e, hogy az ügynökök adták a lökést a tervezett támadásokhoz, egy állam által szervezett és ellenőrzött mesterséges „terrorista közeg” képe rajzolódik ki.
Számos tanulmány kimutatta, hogy például a radikális jobboldali Alternatíva Németország (AfD) masszívan felülreprezentált a közösségi médiában a többi párthoz képest. Bár az AfD csak körülbelül 10 százalékot kap a parlamenti választásokon, a párt üzeneteit több mint kétszer olyan gyakran osztják meg, mint bármely más pártét. Ebben valószínűleg jelentős szerepe van a titkosszolgálat tevékenységének.
Ügynökök alapítanak szervezetet
A német belföldi hírszerző szolgálat központi szerepe a „szélsőséges” közeg felépítésében jól dokumentált. A Szövetségi Alkotmánybíróság bírái már 2003-ban elutasították a nacionalista NPD betiltását, amikor kiderült, hogy a párt minden hetedik funkcionáriusa a titkosszolgálat fizetési listáján szerepel. A bírák kijelentették, hogy az NPD-re „államügyként kell hivatkozni”.
A titkosszolgálat központi szerepet játszott az eddigi legnagyobb jobboldali terrorcsoport, a Nemzetiszocialista Földalattiak (NSU) létrejöttében is. Türingiában Helmut Roewer az 1990-es években létrehozta az Állami Alkotmányvédelmi Hivatalt, és titkos nyomozóként alkalmazta többek között Tino Brandtot, a türingiai belbiztonsági szervezet vezetőjét.
Brandt összesen 200 ezer márkát kapott az adófizetők pénzéből, hogy felépítse nemzetiszocialista szervezetét, amelybe beletartozott a három későbbi NSU-tag is. Amikor elrejtőztek, hogy megtervezzék a merényletet, Brandt tartotta velük a kapcsolatot. A titkosszolgálat még 2000 euróval is ellátta az NSU-triót, hogy új útleveleket kaphassanak. A titkosszolgálat egyik alkalmazottja, Andreas Temme még az NSU által elkövetett egyik gyilkosságnál is jelen volt. Befolyása Walter Lübcke CDU-s politikus meggyilkolásához is vezetett.
A felsorolást napestig folytathatnánk, egészen a Ku Klux Klan németországi fiókjának a titkosszolgálat egyik alkalmazottja általi megalapításáig.
A vitatott Maassen-időszak
Miután ismertté vált a titkosszolgálat szoros kapcsolata az NSU-val, a szövetségi kormány 2012-ben Hans-Georg Maassent nevezte ki a hatóság élére, aki azt hat éven keresztük vezette.
Maassen nemcsak az NSU-ügyet próbálta elleplezni, hanem a szélsőjobboldal támogatását is kiterjesztette. Például rendszeresen találkozott az AfD képviselőivel, és megvitatta velük az elhárítás jelentését.
|
|
|
|
|
|
Padlógáz a költségvetésben
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal éves költségvetése az elmúlt öt évben csaknem megkétszereződött, 253 millió euróról 423 millió euróra. Hasonló növekedés volt a 16 német szövetségi állam titkosszolgálatainál is, ezért az itt dokumentált tevékenység további kibővülése várható a jövőben.
