Kövess minket -on és -en!

Ítélethirdetést tartottak a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében Győrben, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, tehát jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott Győrkös István emberölés és lőfegyverrel visszaélés miatt.

A Győri Ítélőtábla bírója így ítélt: "megdőlt az a feltételezés, hogy baráti tűz okozta a rendőr halálát, az elsőfokú bíróság érvelése logikus volt".

Győrkös három maszkos őr kíséretében jelent meg a bíróságon, ahol a sajtó is jelen volt, és a hallgatóság közt ott ültek azok a rendőrök, akik a tragédiába torkolló házkutatáson az agyonlőtt rendőr társai voltak.

A másodfokú tárgyaláson, az ítélethirdetés előtt az ügyész, az ügyvéd és Győrkös is szót kapott.

Ügyész: "Magas színvonalú" eljárás

Az ügyész azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet "megalapozott volt", csak kisebb korrekciót kérnek, mégpedig azt, hogy ne vegyék figyelembe enyhítő körülményként Győrkös büntetlen előéletét, mert 1993-ban már közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt elítélték.

Az ügyész szerint az elsőfokú eljárás és a nyomozás is "magas színvonalon" értékelte a bizonyítékokat, "rendkívül részletes, alapos volt a bizonyítás", így az ügyész szerint "már a nyomozás elején kiderült, hogy a védelem álláspontjával ellentétben nem baráti tűz okozta a rendőr halálát, hanem Győrkös István gépkarabélyából kilőtt lövedék találta el a fejét".

Ezenkívül az ügyész hivatkozott egy hangfelvételre, ami közvetlenül Pálvölgyi lelövése után készült, a "szívszorító hangjátékban" egyetlen nem rendőr szemtanú hallható, ez Győrkös felesége, aki azt mondja, hogy a férje lelőtte a rendőrt. Ennek ellenére a védelem mégis ragaszkodott hozzá, hogy baráti tűz verziót. Az ügyész elmondta azt is, hogy "valószínűségszámítást végzett, és a laposföld-elmélet valószínűségével korrelál a baráti tűz elmélete".

Az ügyész szerint egy ponton túl számot kellett volna vetni a védelemnek azzal, hogy ez az irány rossz.

Az ügyész szerint Győrkös szándékosan ölt, ráadásul a többi ember életét is veszélyeztette. Életkora miatt nem indokolt a tényleges életfogytiglan, de azt szeretné, ha az elsőfokú ítéletnél később kerülhessen szabadlábra.

Ügyvéd: Egy kabaré volt a bizonyítás

Ügyvédje arról beszélt, hogy védeni jött Győrkös Istvánt, nem dicsérni, de nem is temetni. Szerinte Győrkösnek az ölésre sem oka, sem szándéka volt. A fegyvert el akarta rejteni. Sérelmezte, hogy a bíróság szó szerint követte az ügyészségi koncepciót, és a bizonyítási kísérlet egy kabaré volt. Az ügyészséget nem érdekelte, hogyan kerülhetett olyan pozícióba a sértett, amilyenben volt, Győrkös vissza akart vonulni, nem támadni akart.

A TEK-es rajtaütésnél például olyan üveget törtek ki, amin korábban golyónyomok voltak. Ennél is lényegesebb szerinte, hogy a halált okozó lövedéken semmilyen DNS-t nem tudtak kimutatni.

A másodfokú bíró az ítélethirdetéskor azt mondta: "Érdemes lenne vitatkozni, hogy van-e DNS, vagy nincs, de az csak egy bizonyíték a számtalan többi között."

Azt is kifogásolta az ügyvéd, hogy a TEK nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a túsztárgyalás során készült hangfelvételt. Hiányoznak bizonyítékok, több lövedék is, a helyszínt pedig megváltoztatták, ezért megismételt tárgyalást akarnak, és Győrkös felmentését.

Győrkös: Nem lőttem le az őrnagyot

Győrkös azzal védekezett, hogy nem volt DNS a halált okozó lövedéken, és hogy az ügyészség kezében szerinte egyetlen bizonyíték sincs, nemhogy túlbizonyítás.

"Én az őrnagyot nem lőttem le" – mondta, és a szakvéleményeket szidta. Koncepciós ügynek tartotta a bírósági eljárást, szerinte minden rendőr lövését vizsgálni kellett volna, akik ott voltak a helyszínen.

"Arra kérem az ítélőtáblát, hogy bizonyítékok nélkül ne ítéljenek el engem" – mondta végül.

A vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesítette egy őrnagyot. Varga Roland bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a Győrkös István által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a rendőr halálát okozta.

A 79 éves Győrkös István a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot, védekezését végig arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni, de egy időre elveszítette az eszméletét.

Győrkös és az ügyvédje is azt a feltevést próbálta bizonyítani a tárgyaláson, hogy az őrnagyot baráti tűz érte, ám ezt végül nem vették figyelembe. 

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Miután a britek megválasztották Keir Starmert, a hatóságok gyorsabban bebörtönzik a „rasszista anyukákat”, mint az erőszakos bűnözőket.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Megkezdődött pénteken a drezdai tartományi felsőbíróságon a "militáns neonáci csoportként" számon tartott Szász Szeparatisták nyolc tagjának pere.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

2025 szeptember 6-án és 7-én a Norfolk megyei Great Yarmouth-ban egy fehér nacionalista zenei fesztivál megrendezését tervezték, amelyet a szervezők "Resurrection 4" néven hirdettek meg.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.