Kövess minket -on és -en!

Ítélethirdetést tartottak a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében Győrben, a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, tehát jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott Győrkös István emberölés és lőfegyverrel visszaélés miatt.

A Győri Ítélőtábla bírója így ítélt: "megdőlt az a feltételezés, hogy baráti tűz okozta a rendőr halálát, az elsőfokú bíróság érvelése logikus volt".

Győrkös három maszkos őr kíséretében jelent meg a bíróságon, ahol a sajtó is jelen volt, és a hallgatóság közt ott ültek azok a rendőrök, akik a tragédiába torkolló házkutatáson az agyonlőtt rendőr társai voltak.

A másodfokú tárgyaláson, az ítélethirdetés előtt az ügyész, az ügyvéd és Győrkös is szót kapott.

Ügyész: "Magas színvonalú" eljárás

Az ügyész azt mondta, hogy az elsőfokú ítélet "megalapozott volt", csak kisebb korrekciót kérnek, mégpedig azt, hogy ne vegyék figyelembe enyhítő körülményként Győrkös büntetlen előéletét, mert 1993-ban már közösség elleni izgatás és lőfegyverrel való visszaélés miatt elítélték.

Az ügyész szerint az elsőfokú eljárás és a nyomozás is "magas színvonalon" értékelte a bizonyítékokat, "rendkívül részletes, alapos volt a bizonyítás", így az ügyész szerint "már a nyomozás elején kiderült, hogy a védelem álláspontjával ellentétben nem baráti tűz okozta a rendőr halálát, hanem Győrkös István gépkarabélyából kilőtt lövedék találta el a fejét".

Ezenkívül az ügyész hivatkozott egy hangfelvételre, ami közvetlenül Pálvölgyi lelövése után készült, a "szívszorító hangjátékban" egyetlen nem rendőr szemtanú hallható, ez Győrkös felesége, aki azt mondja, hogy a férje lelőtte a rendőrt. Ennek ellenére a védelem mégis ragaszkodott hozzá, hogy baráti tűz verziót. Az ügyész elmondta azt is, hogy "valószínűségszámítást végzett, és a laposföld-elmélet valószínűségével korrelál a baráti tűz elmélete".

Az ügyész szerint egy ponton túl számot kellett volna vetni a védelemnek azzal, hogy ez az irány rossz.

Az ügyész szerint Győrkös szándékosan ölt, ráadásul a többi ember életét is veszélyeztette. Életkora miatt nem indokolt a tényleges életfogytiglan, de azt szeretné, ha az elsőfokú ítéletnél később kerülhessen szabadlábra.

Ügyvéd: Egy kabaré volt a bizonyítás

Ügyvédje arról beszélt, hogy védeni jött Győrkös Istvánt, nem dicsérni, de nem is temetni. Szerinte Győrkösnek az ölésre sem oka, sem szándéka volt. A fegyvert el akarta rejteni. Sérelmezte, hogy a bíróság szó szerint követte az ügyészségi koncepciót, és a bizonyítási kísérlet egy kabaré volt. Az ügyészséget nem érdekelte, hogyan kerülhetett olyan pozícióba a sértett, amilyenben volt, Győrkös vissza akart vonulni, nem támadni akart.

A TEK-es rajtaütésnél például olyan üveget törtek ki, amin korábban golyónyomok voltak. Ennél is lényegesebb szerinte, hogy a halált okozó lövedéken semmilyen DNS-t nem tudtak kimutatni.

A másodfokú bíró az ítélethirdetéskor azt mondta: "Érdemes lenne vitatkozni, hogy van-e DNS, vagy nincs, de az csak egy bizonyíték a számtalan többi között."

Azt is kifogásolta az ügyvéd, hogy a TEK nem bocsátotta a bíróság rendelkezésére a túsztárgyalás során készült hangfelvételt. Hiányoznak bizonyítékok, több lövedék is, a helyszínt pedig megváltoztatták, ezért megismételt tárgyalást akarnak, és Győrkös felmentését.

Győrkös: Nem lőttem le az őrnagyot

Győrkös azzal védekezett, hogy nem volt DNS a halált okozó lövedéken, és hogy az ügyészség kezében szerinte egyetlen bizonyíték sincs, nemhogy túlbizonyítás.

"Én az őrnagyot nem lőttem le" – mondta, és a szakvéleményeket szidta. Koncepciós ügynek tartotta a bírósági eljárást, szerinte minden rendőr lövését vizsgálni kellett volna, akik ott voltak a helyszínen.

"Arra kérem az ítélőtáblát, hogy bizonyítékok nélkül ne ítéljenek el engem" – mondta végül.

A vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre, és halálosan megsebesítette egy őrnagyot. Varga Roland bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a Győrkös István által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a rendőr halálát okozta.

A 79 éves Győrkös István a büntetőeljárás során és a törvényszéken is tagadta, hogy megölte volna az őrnagyot, védekezését végig arra alapozta, hogy a rendőrök előbb lőtték meg őt, és csak ezután sült el a kezében tartott AMD 65-ös gépkarabély, amelyet a felszólításnak eleget téve éppen le akart tenni, de egy időre elveszítette az eszméletét.

Győrkös és az ügyvédje is azt a feltevést próbálta bizonyítani a tárgyaláson, hogy az őrnagyot baráti tűz érte, ám ezt végül nem vették figyelembe. 

(Index nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Az ODESSA nevű titkos SS szervezet üldözött nemzetiszocialisták ezreit mentette ki Németországból a világháború utolsó hónapjaiban, a menekülés fő célpontja a biztonságos Argentína volt. A zsidó szupremácisták keresik, hogy élnek-e még olyanok, akiken még bosszút állhatnának.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.