Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1975. április 17-én vonultak be a feketébe öltözött vörös khmer katonák Phnompenbe, s ezzel megkezdődött négyéves rémuralmuk. 

A Pol Pot vezette szélsőséges maoista szervezet a múlt század egyik legszörnyűbb népirtását követte el, becslések szerint legalább 1 millió ember haláláért felelős. A kambodzsai kommunista párt a francia gyarmatosítók elleni függetlenségi harc idején, az 1940-es években alakult meg, s 1963-ban lett főtitkára a gazdag kínai khmer családból származó Pol Pot, aki Franciaországban járt egyetemre.

A párt vezetése nem sokkal később bevetette magát a dzsungelbe, ahol kínai és vietnami segítséggel paraszthadsereget szerveztek. A "vörös khmerek" gerillaharcba kezdtek a Norodom Szihanuk királyt megbuktató Lon Nol tábornok amerikai támogatást élvező rendszere ellen. 1973-ra már az ország területének 85 százalékát ellenőrizték, két évvel később, 1975. április 17-én pedig bevonultak a fővárosba.

A külföldi intervenciókkal súlyosbított, évtizedes polgárháború véget ért ugyan, mégsem köszöntött béke Kambodzsára. A vörös khmerek szélsőségesen radikális maoista ideológiát hirdettek, és - pekingi elvtársaikon is túltéve - megpróbálták a gyakorlatba átültetni kezdetleges, kommunisztikus agrárutópiájukat. Kiürítették a városokat, amelyek a szemükben az "imperialista" Lon Nol-kormányzat minden bűnét megtestesítették, célul tűzték ki a bukott rezsim vezető tisztségviselőinek, katonatisztjeinek, hivatalnokainak és minden értelmiséginek a megsemmisítését.

Az amerikai bombázás veszélyére hivatkozva már bevonulásuk napján megkezdték a kétmilliós lakosság elűzését Phnompenből, még a vajúdó nőket és az infúzióra kötött betegeket is távozásra kényszerítették. A következő hetekben a nyolcmilliós ország minden városlakóját az utakra kergették, hogy "megtisztítsák" őket bűneiktől. A vörös khmerek el akarták törölni a múltat, céljuk az új ember megteremtése volt egy szigorúan egalitárius, falusi jellegű társadalomban, ahol nincs szegény és gazdag, nincsenek társadalmi osztályok, és nincs kizsákmányolás sem.

Az ország vezetését egy "arctalan" testület, az Angkar vette át, amelyet Pol Pot, az "első számú testvér" irányított Nuon Chea, Khieu Samphan, Ieng Sary, Son Sen és Ta Mok közreműködésével. Eltörölték a pénzt és a magántulajdont, a hagyományos iskolákat, a boltokat bezárták, a vallást üldözték. Az országot még a viseletben is uniformizálták, mindenkinek a vörös khmerek fekete egyenruháját kellett viselnie. A családokat fokozatosan felszámolták (mint mondták, minden kambodzsai apja és anyja az Angkar), tagjaikat elválasztották egymástól, és agrárkollektívákba tömörítették, ahol még étkezni is közösen kellett. Tilos volt a gyülekezés és a vita, az emberek nem hagyhatták el szövetkezetük határait. Az önellátást tűzték ki célul, így milliók robotoltak pihenőnap nélkül, napi 12 órán át a rizsföldeken.

A nemzeti kisebbségek tagjaira és az értelmiségiekre halál várt, ehhez elég volt az is, ha valaki szemüveget viselt, vagy ismert egy idegen nyelvet. Phnompenben, a hírhedt Tuol Sleng vallatóközpontban legalább 15 ezer embert kínoztak meg, akik persze bevallották, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a KGB szovjet titkosszolgálat vagy a vietnami titkosszolgálat ügynökei; az áldozatok közül összesen hét élte túl a tortúrát.

A vörös khmer rezsim egyre több provokációt, betörést hajtott végre a vietnami határon. Megtorlásaként 1978 végén 150 ezer vietnami katona zúdult Kambodzsára, akik 1979. január 7-én elfoglalták Phnompent, ezzel véget ért a három évig, nyolc hónapig és húsz napig tartó rémuralom. Ez idő alatt legalább egymillió ember vesztette életét, de egyes becslések szerint ez a szám kétmillió is lehet, a rezsim bukásakor 200 ezer árva gyermeket tartottak nyilván. Megsemmisült az iskolák, kórházak, műemlékek nagy része, vészesen csökkent az állatállomány, tönkrementek az utak és az öntözőberendezések.

A vörös khmerek története a hatalom elvesztésével nem ért véget. Csatlakoztak a vietnami támogatást élvező új kormány elleni koalícióhoz, Pol Pot - jóllehet 1985-ben formálisan lemondott - a tényleges vezetőjük maradt. A mozgalom az 1990-es évek végére elszigetelődött, 1997-ben belharcok robbantak ki. Pol Pot a következő évben meghalt, társai pedig feladták magukat. Kambodzsában 2006-ban jött létre az ENSZ támogatásával a vörös khmer rezsim népirtását kivizsgáló bíróság, amely 2010-ben hozta meg első ítéletét a hírhedt phnompeni vallatóközpont vezetője ellen. A vörös khmerek még élő négy vezetőjét 2010-ben helyezték vád alá, s augusztusban életfogytiglani börtönre ítélték őket, közülük ma már csak ketten élnek.

A szörnyű népirtás okozta sebek lassan gyógyulnak. Az ország demográfiailag és gazdaságilag felépült, de a múlttal való szembenézés alig történt meg. A felnövekvő nemzedékek keveset tanulnak az iskolában a vörös khmerek rémtetteiről, a megsemmisített elit hiánya máig érződik, a trauma minden kambodzsai életére ránehezedik.

(Harcunk.info - MTI nyomán)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ilias Kasidiaris 2021 óta ül egy görög börtönben a betiltott Arany Hajnal párttal való kapcsolata miatt. Ez azonban nem akadályozta meg Kasidiarist, akinek horogkeresztes tetoválása is van, hogy induljon Athén polgármesteri székéért.

Az, hogy az emigrációban minden a nemzeti irányt képviselő férfi ellen a legaljasabb hajsza folyik, lassan már természetes lesz még azok számára is, akiken a rágalom ostora csattog.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

Kanadában letartóztatták a „Sötét idegent”, az elmúlt évtized egyik legbefolyásosabb nemzetiszocialista propagandistáját.

Az osztrák kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban kezdődhet meg benne a munka.

A szovjet hadsereg katonái 1945. január 17-én hurcoltak el budapesti lakásomról, a Fővámtér 8. alatti épületből.

Ahhoz, hogy megérthessük a totalitárius woke ideológia amerikai elhatalmasodását lehetővé tévő mentális légkört, célszerű vázlatosan feleleveníteni az Egyesült Államok történelmi gyökereit.

A cionista német hatóságok vizsgálódnak, ugyanis egy olyan videó terjedt el, amelyben egy hazafias viseletbe öltözött férfi osztogatott léggömböket óvodásoknak.

Rájöttem, hogy egy próféta veszett el bennem – de szerencsére meglett. A frankisztáni permanens arabjárás (vö. tatárjárás) legutóbbi menetével kapcsolatos eszmefuttatásomat azzal zártam, hogy a rezsim egyik válasza a történtekre az lesz, hogy további fehér adópénzekkel igyekszik majd betömni az országra szabadított Mohamedek és Fatimák millióinak egyre mohóbb száját. És mit ad Allah, igazam lett.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

Egy helyi zsidó felsőbbrendűségi csoport és állami törvényhozók kiakadtak a Nashville belvárosában a tartott nemzetiszocialista felvonulás miatt.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

A Haus am Bogenseet az a Film Heritage Inc. vásárolta meg, amely a Panama-iratokban az ukrán first lady résztulajdona volt.