Kövess minket -on és -en!

A német hatóságok már keresik a világszerte “náci nagymamaként” ismertté vált Ursula Haverbecket, miután a betiltott nézeteket hirdető idős asszony nem jelentkezett, hogy megkezdje börtönbüntetésének a letöltését.

A 89 éves Haverbecket kétéves büntetésre ítélték, miután többször is azt állította, nem igaz az, hogy a nemzetiszocialista rezsim milliószámra gyilkolta és égette a zsidókat. Haverbeck, akinek nézetei miatt a múlt héten kellett volna börtönbe vonulnia, eddig annak ellenére nem került soha rács mögé, hogy korábban is elítélték már úgynevezett "holokauszttagadás" miatt.

A Deutsche Welle német hírportál szerint Haverbeck otthona a a Bielefeld közelében lévő Vlothóban van, s a jelek szerint az elítélt asszony napok óta nem tartózkodik otthon, az ajtó előtt ugyanis egyre nagyobb halomban állnak a postai küldemények. Haverbeck a per során sem vonta vissza állításait, azt ismételgette, hogy "Auschwitz is egy hazugság volt, a lengyelországi tábor szerinte nem megsemmisítő láger volt, hanem csak egy munkatábor".

Haverbeck és néhány éve elhunyt férje, Werner Georg Haverbeck – a NSDAP egykori aktív tagja – alapította meg korábban a Collegium Humanum nevű jobboldali oktatási központot, amelyet végül 2008-ban betiltottak a cionista német hatóságok. Ursula Haverbeck gyakran írt a Stimme des Reiches – a Birodalom hangja – című folyóiratba, s itt is többször megismételte holokauszttal kapcsolatos, államilag üldözött gondolatait. Németországban - akárcsak Magyarországon - a holokauszt történetének megkérdőjelezése "gyűlöletbűncselekménynek" minősül, s akár ötéves börtönnel is büntethető.

Kövess minket -on és -en!

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Egy niagarai (Ontario) férfit, aki három vádpontban ismerte el bűnösségét terrorizmussal kapcsolatos cselekményekben, húsz év börtönbüntetésre ítéltek. Matthew Althorpe legkorábban tíz év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Lakossági bejelentés alapján egy körülbelül 25 fős, Wehrmacht-egyenruhát viselő csoportot igazoltatott szombaton a berni kantoni rendőrség a Simmental-völgyben.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.