Kövess minket -on és -en!

Ha párttá alakulunk, a jövő évi országgyűlési választáson is megméretjük magunkat – mondta a Magyar Időknek adott interjúban a nemrég alakult Erő és Elszántság mozgalom egyik alapítója, a Betyársereg vezetője.

Tyirityán Zsolt szerint a mozgalomra azért van szükség, mert a nemzeti radikális oldal a Jobbik néppártosodása óta romokban hever.

– Július elején zászlót bontott a Betyársereg politikai szárnya és az Identitesz új mozgalma, az Erő és Elszántság. Milyen volt a fogadtatás?

– A rendezvényt óriási támogatás övezte. A politikai uborkaszezon ellenére megdöbbentően nagy volt az érdeklődők létszáma. Az esemény óta eltelt közel egy hónap alatt pedig sorra alakulnak az alapszervezetek, ami egyértelműen bizonyítja, hogy a társadalom egy része igenis igényli a rea­lista jobboldal jelenlétét a politikai közéletben.

– Mi a mozgalom célja?

– A mozgalom elsősorban a metapolitika síkján fog működni, azaz az ötletek, szemléletmódok és értékek terjesztéséről szól a társadalomban, azzal a hosszú távú céllal, hogy mély politikai változást érjen el.

– Mire gondol pontosan?

– Ideológiailag akarunk kiképezni egy aktivista elitet, de eszmei üzenetünkkel igyekszünk elérni a szélesebb közönséget is. Megfelelő elvi és eszmei alapok létrehozására van szükség, hogy hitelesen tudjuk képviselni az új radikális jobboldal szellemiségét. Emellett az agyondémonizált gondolatok újraértelmezéséről beszélek, melyek reális megítélését maguk a világpolitikai folyamatok számunkra negatív alakulása kényszeríti ki.

– Orosz Mihály Zoltán, aki az előkészületek alatt a mozgalom körül tevékenykedett, majd külön pártot alapított, kategorikusan kijelentette, hogy az Erő és Elszántság által képviselt neonácizmus számára elfogadhatatlan.

– A neonácizmust semmilyen formában nem képviseljük. Ez az állítás Orosz Mihály Zoltántól igen furcsának tűnik, hiszen amíg el nem váltak útjaink, nem látott tevékenységünkben semmilyen neonáci arculatot.

– Pár évvel ezelőtt egy interjúban ön nácinak vallotta magát.

– Soha nem vallottam magam nácinak. Egy interjúban számomra fontos értékekről beszéltem, amivel definiálni akartam gondolkodásom meghatározó alaptételeit. Megemlítettem, hogy van rassz- és nemzettudatom, hiszek a tekintélyelvre épülő autokráciában, vallom a különbözőség elvét, nem tartom elfogathatónak a deviancia normalitást elsöprő térnyerését. Egy neoliberális újságíró számára ezen gondolatok összessége azonnal náci besorolás alá kerül.

– Ha a mozgalom valóban sikeres lesz, párttá alakul?

– Elképzelhető. De előtte a mozgalomnak bizonyítania kell életképességét, valamint magának a mozgalmi aktivitásnak kell megteremtenie azt a mítoszt, ami mozgósítóerővel rendelkezik. A nemzeti radikális oldal romokban hever, tele van csalódott, megkeseredett emberekkel akiket nagyon nehéz lesz újra hadra fogható állapotba hozni. Az új mítosz kialakulása ezt a folyamatot segítheti.

– Ki rombolta le ezt a mítoszt?

– A Jobbik néppártosodása nagyban hozzájárult ehhez, mert a párt elhatárolódott a valódi jobboldaliságot jelentő radikális értékrend képviseletétől, alternatíva nélkül hagyva nagyon sok embert.

– Visszatérve a párttá alakulásra, annak élén hiteles, elfogadott, ismert vezetőkre van szükség. Kik lehetnek ezek?

– Az én jelenlétem addig fontos, míg a hajó elhagyja a kikötőt. Amint a hajó kifutott a nyílt vízre, és elkezdte megállíthatatlanul szelni a hullámokat, akkor tudjuk, hogy a kezdeményezésünk sikeres volt. Ezek után lehet igény a pártformáció létrehozására, valamint színre léphet egy felkészült, büszke és tettre kész aktivistákból álló, hiteles érdekvédelmet megvalósítani képes új politikusgeneráció.

– A vezetők személyét illetően beszélhetünk jelenleg is aktív politikusokról?

– Igen. De neveket korai lenne mondani.

– Ha párttá alakulnak, megméretik magukat a jövő évi választásokon?

– Igen.

– Miközben azt a vonalat képviselik, amit a Jobbik a megalakulásakor képviselt, a Betyársereg a változások ellenére most is kifejezetten jó kapcsolatot ápol a párttal. Snei­der Tamás korábban azt mondta, azért jó, hogy van a Betyársereg, mert ők kimondhatják mindazt, amit a Jobbik parlamenti pártként már nem tehet meg. Többen attól tartanak, hogy az új radikális mozgalom mindössze stratégiai lépés, és a választások előtt összebútoroznak a Jobbikkal.

– Erre nem sok esélyt látok. Már csak azért sem, mert Vona Gábor kategorikusan szakított azzal a gondolatvilággal, amit mi a politika világában próbálunk megjeleníteni. Ennek ellenére mi semmilyen formában nem tekintjük ellenséges szervezetnek a Jobbikot, a mozgalom egyértelműen a neo­liberalizmus ellen bontott zászlót.

– Korábban azt mondta, a Jobbik az egyetlen támogatható párt. Fenntartja ezt a véleményét?

– Ma már inkább úgy fogalmaznék, hogy az általunk képviselt új jobboldali gondolatot támogassák a híveink.

– Vannak olyan személyek a Jobbikban – gondolok itt Volner Jánosra vagy Toroczkai Lászlóra –, akikkel ön kifejezetten jóban van? Ők miként állnak ehhez az új radikális mozgalomhoz?

– Toroczkai László örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, Volner Jánossal is őszinte baráti kapcsolatot ápolok; nem hinném, hogy a mozgalom alapítása ezt a kapcsolatot negatív értelemben befolyásolta volna.

– Milyen esélyei vannak egy szélsőjobboldali pártnak ma Magyarországon?

– Mérhetően van igény egy vegytiszta szélsőjobboldali erő megjelenítésére a politika világában. Ma az ország lakosságának 9-10 százaléka igényelné a radikális jobboldal jelenlétét a közéletben, ez a szám a világpolitikában a fehér európai rassz számára egyértelműen negatívan végbemenő folyamatok hatására csakis növekedni fog. Ezzel együtt a realista jobboldal feladata nem feltétlenül a hatalom megragadása, hanem az öntudatra ébredt, nemzettudattal rendelkező társadalmi réteg hiteles képviselete és érdekvédelme egy adott politikai rendszerben.

Kövess minket -on és -en!

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

Akármennyire hihetetlen, a cionisták által megszállt alpesi országban nem tiltott a nemzetiszocialista jelképek használata. Úgy tűnik, ez nemsokára megváltozhat.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.