Kövess minket -on és -en!

Mindössze 20 hónapra ítélték azt az afgán menedékkérőt, aki megerőszakolt egy 72 éves nyugdíjas nőt Ausztriában.

(Kuruc.info)

Az esetet a rendőrség eltitkolta, a részletek ezen a héten váltak ismeretessé, amikor a 18 éves elkövető megjelent a bíróságon - írja a Kurier beszámolója alapján a The Local.

Kiderült az is, hogy az ártatlan menedékkérőt nem deportálják büntetésének letöltése után, arra csak akkor lett volna lehetőség, ha az ítélet meghaladja a három évet (tehát pl. meg is ölte, majd ette volna áldozatát - bár lehet, hogy azért csak 21 hónapot kapott volna), a derék jogalkotók ugyanis gondoskodtak arról, hogy a bevándorlók többsége akkor is az országban maradhasson, ha elvetemült bűnöző.

A történet pikantériája, hogy az idős áldozat lánya aktívan űzi a migránssimogatást - ha őt vezeti be az imádott menekült az afgán gyöngédség világába, akkor még igazságosnak is nevezhetnénk a történetet.

Az eset Traiskirchenben történt (ott található Ausztria legnagyobb "menekült"tábora), még tavaly szeptemberben, de a rendőrség eltitkolta a sajtó előtt, mert, mint mondták, kényes a téma.

Az idős hölgy a kutyáját sétáltatta a Schwechat folyó partján, amikor látta, hogy két férfi lubickol a vízben. Egyikük feléje nyújtotta a karját, hogy segítse ki a partra, Christina F. pedig rossz döntést hozott: segített neki. Nosza, meg is kapta az első ütést, földre vitték, a "menekült" egyik kezével befogta a száját, a másikkal pedig letépte a ruháit. A 48 kilós nyugdíjas nem tudott védekezni, 13 éves kutyája pedig nem segített neki. A hálás befogadottak csúnyán helybenhagyták.

A kulturális bemutató után a nő hazavonszolta magát, és bezárkózott a lakására. Egy barátja talált rá később, neki mesélte el, mi történt, amikor rákérdezett a sérülései eredetére.

A barát elmondta, a nő nem ugyanaz az ember, aki volt a támadás előtt. Nem mer egyedül maradni, az otthonát nem hagyja el, és le is gyengült. (Arra sajnos nem térnek ki, hálás-e a lányának, amiért ő is hozzájárult a kialakult helyzethez.)

Beszédes, hogy az ártatlan menekültet annak köszönhetően kapták el, hogy elkövetett egy másik bűncselekményt is az erőszak után, melynek következtében DNS-mintát vettek tőle, amit később össze tudtak hasonlítani az idős hölgyön talált nyomokkal.

Wahab M. (a teljes nevét nem írták ki, mert ugye jogai vannak) először tagadott, de aztán elmagyarázták neki, mit jelent a DNS-minta, és akkor már beismerő vallomást tett. Egyébként a barátja, akit szintén letartóztattak, azt mondta, hogy nem látott semmit...

A bíróság annyira el volt ragadtatva a nagyszerű azonnali beismeréstől, hogy a kis Wahabnak csak húsz hónapot adtak, azzal is indokolva az ítéletet, hogy tette elkövetésekor még zsenge korú volt (csak 17 éves), és eddig nem követett el bűncselekményt.

Mert nem volt rá alkalma. Amint lehetősége volt rá, kétszer is lecsapott. És húsz hónap múlva ismét korlátlan lehetőségek tárulnak fel előtte. Hacsak el nem engedik két hét után jó magaviseletre hivatkozva...

Kövess minket -on és -en!

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Csaknem pontosan 60 éve, 1964. november 28-án Hannoverben megalakult a Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands - NPD). Az elmúlt hétvégén tartotta meg az immár Die Heimat (Szülőföld) névre keresztelt szervezet a 39. rendes pártkongresszusát.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Lina Engelt még 2023 májusában ítélte egy drezdai bíróság öt év és három hónap börtönre bűnszövetkezet tagjaként elkövetett súlyos testi sértést okozó támadások miatt. 

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

Ausztriában kerültem a szovjet hadsereg hatalmába 1945. május 11-én. Szörnyű utazás után – miközben a vagonlakók 25 százaléka elpusztult – lázas betegen szálltam ki a vagonból Focsaniban.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.