Ukrajnában a homárok élete nem csak játék és mese: Maszkosok csoportja támadta be a kijevi buzibárt

Kövess minket -on és -en!

Július 7-re virradó éjszakán maszkot viselőkből álló csoport támadást hajtott végre a kijevi Zankovecka utcai Pomada (Rúzs) nevű buzibár ellen.

Ez derült ki az Ukrán Belügyminisztérium Kijevi Főosztálya sajtószolgálatának tájékoztatójából. A közlés szerint július 6-án 22:50-kor a kijevi Zankovecka utca 6. szám alatt működő, a homoszexuálisok törzshelyének számító éjszakai klub adminisztrátora felhívta a rendőrséget, és "ismeretlen személyek randalírozásával" kapcsolatos bejelentést tett.

 A szórakozóhely munkatársainak elmondása alapján a rendőrök a helyszínen megállapították, hogy nem sokkal a rendőrségre beérkező bejelentés előtt megközelítőleg 15, terepruhát és maszkot viselő személy ment be az épületbe, ezt követően jogsértő cselekményeket hajtottak végre. Az éjszakai bár központi bejárata mellett az ismeretlenek felrobbantottak egy füstgránátot és néhány petárdát. Ennek következtében megsérült az épület homlokzata, szellőztetőrendszere és térfigyelő kamerája – szól a belügyminisztérium beszámolója.

Jelenleg a tényállás alapján összegyűjtött anyagot felvették az Egységes Nyomozási Nyilvántartásba. A rendőrség büntetőeljárást indított az Ukrán Büntetőtörvénykönyv 194. cikkének 1. bekezdése alapján (vagyon ellen irányuló szándékos "megsemmisítés" vagy rongálás).

Jelentések

(Kuruc.info nyomán, forrás: rbc.ua)

Kövess minket -on és -en!

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Az aHang nevű baloldali civilszervezet egyik koordinátora fordult Budapest rendőr-főkapitányához, hogy betiltasson vele egy magánrendezvényt – írja a Magyar Jelen.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

A Magyar Nemzeti Arcvonal egykori vezetője nem a börtönben akar meghalni, ártatlanságát hangoztatja. Megszólalt több érintett is.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

Ha azt mondom: Szentjobb, mindenki a Szent István-ereklyére gondol, amit közel négy évszázadon át őriztek a kis partiumi településen. Azonban a falu kommunista időkbeli története is legalább annyira érdekfeszítő, bár alig beszélhetünk kutatómunkáról és írásos forrásokról.

Amikor az Egyesült Államokban zajló társadalmi felforgatás jellemzésére az "afrobolsevizmus" fogalmat használom, egyesek azt gondolhatják, hogy ez csak egy üres szófordulat, egy propagandisztikus szólam a részemről, bármiféle tartalom nélkül.

Az évek során megszámlálhatatlan adaptáció készült már Time Rice és Andrew Lloyd Webber Jézus Krisztus szupersztár című rockoperájához, és az sem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy az Ivo van Hove belga rendező által dirigált verzió lenne az első, amely fekete Jézussal hamisít, ám legjobb tudomásom szerint, ha a világon nem is, Európában ez az első ilyen feldolgozás.

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében.

A cím nyilvánvalóan az írói szabadság égisze alatt minden bizonnyal túloz, gondolhatják egyesek, hiszen cigánybűnözés előtte is volt, azonban bizonyos értelemben mégis különleges dátum 1993. augusztus 23-a, és fontos helyszín Kecskemét, a „hírös város”.

Lutz Gizi a magyar szlengben Gipsz Jakab női megfelelője. Ismeretlen egyénekre vagy az átlagember szinonimájaként használjuk, akárcsak az amerikaiak Jane Doe-t és John Doe-t.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

1950 júniusától több lépcsőben (az osztrák határsávból, majd a nagyobb városokból és Budapestről) közel tízezer embert hurcoltak el marhavagonokban a magyar gulágra, a kutyákkal és fegyveresekkel őrzött zárt táborokba.

Napjaink „felvilágosult” nyugati demokráciáiban ugyanolyan megítélés alá esik a rasszizmus, mint az úgynevezett sötét középkorban az istentagadás, és csaknem azonos következményekkel is jár az eretnekre nézve (leszámítva a máglyát). 

Megmondom őszintén, hogy e sorok írása közben visszasírtam bármit, akármelyik cikkemet az elmúlt évekből. Nem azért, mert az Oppenheimer egy rossz film, vagy mert nem szerettem volna kritikát írni róla, sőt, épp ellenkezőleg.

Mindennapos utcai jelenet Franciaországban: fehér rendőrnők igyekeznek legyűrni és megbilincselni egy színes bőrű férfit, derűs perceket szerezve a bénázásukon szórakozó (és azt gyakran okostelefonnal is megörökítő) publikumnak.

Michael Munn brit filmtörténész a John Wayne: Az ember a mítosz mögött című könyvében a szerző azt a rendkívül figyelemreméltó állítást teszi, hogy Joszif Sztálin szovjet diktátor meg akarta öletni a színészt antikommunista szerepvállalása miatt.