Kövess minket -on és -en!

Karácsony Gergely főpolgármester felkérte a Budapesti Közművek (BKM) vezérigazgatóját Szálasi Ferencné sírjának átlakítására – derül ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tájékoztatásából, amit egy kommunista sajtóterméknek adott.

Az 1946-ban kivégzett nemzetvezető özvegyének sírjára a közelmúltban végzett átalakítás során felkerült a Szálasi Ferenc emlékére felirat, a vezér és feleségének közös fényképe, valamint egy nyilakban végződő Krisztus-kereszt, amit a zsidó-kommunista sajtó következetesen nyilaskeresztnek nevez. Az átalakításokat a sír új rendelkezője végeztette el, aki közösségi gyűjtés nyomán váltotta meg a sírt, miután a rokonok már nem kívánták azt ápolni.

A fehéreket gyilkoló kommunista terrorista Nelson Mandeláról közterületet elneveztető, minden politikai megnyilvánulásában ízig-vérig szélsőbaloldali Karácsony Gergely, aki jelenleg Budapest főpolgármestere, felkérte a közműveket a „helyzet rendezésére”.

A hírhedt zsidó műsorvezető, Fiala János „KeljFelJancsi” című műsorában szintén kíváncsiskodott az ügyről Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnél. Arra a kérdésre, hogy a temetkezési vállalatnak közbe kellett-e volna avatkoznia, azt mondta, hogy igen és nem tartja életszerűnek, hogy az átalakított sírt (vagy akár az átalakítás folyamatát) ne vegye észre a temető egy dolgozója, de nem tartja elvárhatónak, hogy a dolgozók az új síremléket „helyben minősítsék”. Elmondta, mivel a felirat, a kép és a szimbólum is magán a síron van, így azt a temető dolgozói csak rongálással tudnák eltávolítani, amihez nincs joguk.

Valamint itt is felmerült, hogy a hegyes végű Krisztus-kereszt valójában „tiltott önkényuralmi jelkép”, de „ezt a bíróságnak kell kimondania” – jegyezte meg Kiss Ambrus, aki hozzátette azt is, hogy a BKM főpolgármesteri kérésre adott elsődleges tájékoztatása alapján a „temetői törvény megsértésére sor került”, mivel az iratanyagok között ilyen átalakítási igénynek vagy terv benyújtásának nem találták nyomát.

Kiss a BKM kommunikációját is „problémásnak” találja, szerinte az „hárító jellegű” volt. Elmondta, hogy kérnek még pár napot az ügy megoldására és a lehetséges lépésekkel kapcsolatos jogi állásfoglalás megszületésére. Azt mondta, hogy „szeretnék elkerülni, hogy bármelyik budapesti temető szélsőjobboldali emlékhellyé alakuljon át”.

A műsor után az ügyet kirobbantó bolsevik sajtóorgánum, a Mérce nevű szennylap (aminek a neve és érintettsége az antifa budapesti terrorista akciói nyomán is felmerült) a főpolgármester-helyettest írásban kereste, akinek a válaszából kiderült, Karácsony Gergely főpolgármester levélben kérte fel a BKM vezérigazgatóját, hogy tegyen intézkedéseket a „helyzet megoldása érdekében”. Idézte a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletet, aminek 14. § (1) bekezdése szerint „[a] közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad.”

„Főpolgármester személyes meggyőződése, és ebben osztom teljesen álláspontját, hogy a sírjelen a »Szálasi Ferenc emlékére« felirat mind az »oda nem illő«, mind pedig a »közízlést sértő« fordulatot kimeríti. Ennek kapcsán felkértük a BKM-et, mint a temetési hely felett rendelkezési jogot gyakorlót hívja fel a jogszabálysértő felirat eltávolítására, ennek eredménytelensége esetén pedig a törvényes jogkövetkezményeket alkalmazza.”

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Az öt darab, Adolf Hitler német birodalmi vezér nevéhez köthető régi levelezőlap nem jutott el Németországba, miután a tulajdonost feltartóztatták.

A White Australia párt – más néven a Nemzetiszocialista Hálózat – a „gyűlöletkeltő” minősítés felfüggesztését kéri a legfelsőbb bíróságon, miközben politikai párttá kíván alakulni.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Bíróság elé áll a német radikális baloldali Antifa Ost csoport hét feltételezett tagja. A német ügyészek szerint a csoport 2018 és 2023 között Németországban és Magyarországon hajtott végre terrorista akciókat.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.