Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a Harmadik Birodalom és a tengelyhatalmak céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel.

A törvény azt is büntetni rendeli, hogy nyilvánosság előtt tagadják a Szovjetuniónak „Európa nácizmus alóli felszabadításában” játszott döntő szerepét, írja az MTI.

A szovjet népnek az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelméről való megemlékezésről rendelkező, Putyin kezdeményezésére módosított törvényt csütörtökön tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A módosított jogszabály megtiltja, hogy a szovjet vezetésnek, katonai parancsnokainak és katonáinak a céljait, döntéseit és tetteit nyilvánosan a „náci” Németországnak és európai szövetségeseinek a nürnbergi nemzetközi törvényszék és más korabeli bíróságok által leírt céljaival, döntéseivel és tetteivel egy lapon emlegessék. Tilos továbbá a szovjet népnek a „náci” Németország legyőzésében játszott döntő szerepének, valamint a Szovjetuniónak az európai országok felszabadítása révén teljesített humanitárius küldetésének nyilvános tagadása.

A tilalom a nyilvános beszédekre, a „nyilvánosan bemutatott művekre”, a médiára és az internetre vonatkozik. Az indoklás szerint a médiában, egyebek között az orosz tömegtájékoztatásban is rendszeresen jelennek meg olyan megalapozatlan, általánosító, becsmérlő állítások, amelyek egyenlőségjelet tesznek a szovjet és a nemzetiszocialista világháborús célok, döntések és magatartás közé.

A tilalom megsértéséért hasonló közigazgatási felelősségre vonás jár, mint a „náci” jelképek nyilvános demonstrációjáért. Ez a természetes személyek esetében egy-kétezer rubel, a tisztségviselők számára egy-négyezer rubel a jogi személyek esetében pedig 10-50 ezer rubel bírsággal, valamint a bűncselekmény tárgyának elkobzásával büntethető. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.) A fizikai személyek akár 15 napig terjedő adminisztratív letartóztatással is sújthatók.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a törvénymódosítással kapcsolatban óvott attól, hogy az újságírók új normák konkrét jogalkalmazási gyakorlatáig spekulációkba bocsátkozzanak arról, hogy nem vezet-e a változás túlzott tiltásokhoz. Mint mondta Oroszország nem szándékozik letagadni az 1939 és 1941 közötti orosz-német kapcsolatokat és az ebben az időszakban aláírt dokumentumokat, ugyanakkor „gyalázatnak” nevezte azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a második világháború kirobbanásáért.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A közelmúltban az amerikai Massachusetts állambeli West Brookfield városában a zsidókat célzó „sértő üzeneteket” tartalmazó visszazárható zacskókat osztottak szét, ami médiahisztériát váltott ki.

Ilaria Salist az európai parlamenti választáson jelöltként indítja a Vörös-Zöld Szövetség nevű olasz politikai formáció, amely megerősítette, hogy a Magyarországon fogva tartott nő felkerült a listájukra.

Gabriele Marchesi szabadonengedéséről a milánói fellebbviteli bíróság döntött, amely elutasította Magyarország kiadatásra vonatkozó kérését, írja a Magyar Jelen a Milano.corriere.it nyomán.

A magyar származású önkéntesekből felállítandó Waffen-SS hadosztályok ügyében a tárgyalások még a Lakatos-kormány idején megkezdődtek. Az írásbeli, előzetes megállapodást végül is Beregfy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere és Otto Winkelmann, a magyarországi német SS- és rendőri erők parancsnoka 1944. október 23-án írta alá Budapesten.

Aki nem volt a fronton, nem tudja elképzelni, milyen érzés napról-napra embereket ölni. Ellenfeleid jönnek feléd, lőnek, még nem találtak el, de menekülni nincs idő.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

A 98 éves ukrán Jaroslav Hunka, a Galícia SS-hadosztály veteránjának a kanadai parlamentben való kitüntetése „meghozta gyümölcsét”, de nyilván nem pozitív értelemben.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

A ceglédi táborban 1945 elején mint elhurcoltakat bevagoníroztak bennünket, azzal a mesével, hogy Debrecenbe visznek, és ott az új magyar hadsereg tagjai leszünk.

Krefeldben a Bismarckplatz 32. szám alatti, impozáns villában rendezkedett be a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, melynek tagjai bizonyára elhűlve figyelték volna a mostani gyalázatot.

Jóllehet a biológiai fajfogalom nem azonos az etnográfiai fajfogalommal, mégsem nagyon különbözik tőle.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

Fajvédő nemzetiszocialisták jelentek meg amerikai Connecticut állambeli Ritzy Greenwich-ben, hogy a fehér emberek elleni rasszista erőszak miatt tiltakozzanak.