Kövess minket -on és -en!

A második világháború befejeződésének közelgő 70. évfordulója alkalmából az egykori szovjet katonák teljesítményéről,

illetve szenvedéseiről az elkövetkező napokban külön is meg kíván emlékezni a német államfő. Ezt maga Joachim Gauck jelentette be a Süddeutsche Zeitung című lapban megjelent szombati interjújában. "Május 8-án felszabadítottak bennünket, mégpedig a Szovjetunió népei is. Ezért hálával és tisztelettel tartozunk nekik" - jelentette ki az államfő.

Az interjúban Gauck úgy vélekedett: mindezen az a tény sem változtat, hogy a  szovjet felszabadítók a háború után Németország keleti felében felelősek voltak a szabadság elfojtásáért, az elnyomásért, az üldözésért.

A német államfő elmondta: az elkövetkező napokban nagy súlyt kíván helyezni az egykori szovjet hadifoglyok sorsára is. Utalt arra, hogy a náci német hadsereg által foglyul ejtett öt és fél millió szovjet katonának csak kevesebb mint a fele maradt életben.

A szovjet hadsereg szerepének megítélése ellentmondásos Németországban: 1945-ig a felszabadítókat látták bennük, 1945 után azonban a diktatúra képviselőit. "Ez utóbbihoz nagyon kritikusan lehet és kell viszonyulnunk, de ugyanilyen őszinte tisztelettel és köszönettel tartozunk ezeknek a katonáknak a felszabadításban játszott szerepükért" - fogalmazott az államfő.

Angela Merkel német kancellár nem vesz részt a második világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából tartandó május 9-i moszkvai díszszemlén. Egy nappal később azonban a kancellár Moszkvába látogat, hogy koszorút helyezzen el a második világháborúban elesettek emlékére.

A Vörös Hadsereg katonái a becslések szerint kétmillió alkalommal követtek el nemi erőszakot Németországban. További 70 000-100 ezret Bécsben, 50 000-200 ezret Magyarországon. Több ezer nőt erőszakoltak meg Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is. Egyes történészek az állítják: a szovjet katonák azokat a német egyenruhát viselő orosz nőket sem kímélték, akikre a felszabadított munkatáborokban bukkantak. Egy szovjet katona naplójában azt is feljegyezte, hogy különösen szerették megerőszakolni a nemzetiszocialista párt funkcionáriusainak feleségeit.

Harcunk.info (Múlt-Kor nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

A Falange hívei közül mintegy 700-an vonultak végig a spanyol fővároson az alkotmány ellen tüntetve, fasiszta jelszavakat skandálva.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A politikai korrektség és a „társadalmi béke” megőrzésének hamis mítosza oltárán áldozták fel a brit munkásosztálybeli lányokat, miközben kínzóik, a pakisztáni hátterű bandák tagjai nyíltan hirdették rasszista indítékaikat.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.