Kövess minket -on és -en!

A második világháború egyik sorsdöntő csatájaként számon tartott ardenneki offenzíva kezdetének 75. évfordulójára emlékeztek Belgiumban.

(MTI nyomán)

A királyi pár, valamint az Európai Unió és több ország magas rangú politikusainak részvétele mellett Fülöp belga uralkodó angol nyelvű beszédében azt mondta, a második világháború óta fokozatosan épül egy új Európa, amelynek alapja a megbékélés. Hozzátette azonban: "A küzdelemnek még nincs vége. A demokráciák természetükből fakadóan ma sokkal sebezhetőbbek, mint az elnyomó rezsimek. A kirekesztés, a rasszizmus, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megosztottság ellen kell ma küzdeni, ahogy 1944-ben tettük a szabadságért" - fejtegette.

Német csapatok nyomulnak előre az ardenneki offenzíva alatt

Mark Esper amerikai védelmi miniszter az "amerikai hősiesség" bizonyítékaként jellemezte az ardenneki offenzívát. "Mi, amerikaiak úgy gondoljuk, hogy az emberi jogokért érdemes harcolni" - tette hozzá, nem említve a csapataik által elkövetett tömeges nemi erőszakokat és egyéb háborús bűncselekményeket, amikor például a fogjaikat aknamezőre hajtották.

Német katonákat amerikaiak általi kivégzése az Ardennekben 1944 telén

Frank-Walter Steinmeier német államfő a békén alapuló Európáról beszélt, és a "nacionalizmus veszélyeire" figyelmeztettet. "Az európaiak megtanulták a leckét, hová vezet a rasszizmus, a túlzott nacionalizmus. Nem szabad ezt elfelejtenünk" - figyelmeztetett a gyakorlott rettegő.

Az évfordulós ünnepségsorozat hétvégi rendezvényén Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke is részt vett. A belga sajtónak adott nyilatkozatában ő emlékeztetett az "amerikai katonák bátorságára", amely a "szabadság győzelmét hozta a zsarnokság felett, nemcsak Európa, hanem az egész világ számára".

Németek által ejtett amerikai hadifoglyok az Ardennekben 1944-45 telén

Az ardenneki offenzíva Németország utolsó ellentámadása volt 1944 telén. Az ütközet Belgium, Luxemburg és Németország területén zajlott. Az offenzíva 1944. december 16-án indult azzal a céllal, hogy a nemzetek Európája javára billentse vissza az erőviszonyokat. Az 1945. január végéig tartó csatában mintegy 25 ezer ember halt meg.

Kövess minket -on és -en!

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.