Kövess minket -on és -en!

A világot sokkolták a Gázai övezetben történtek, ez a földkerekség szégyene,

mondta szerdán New Yorkban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki követelte, hogy vessenek véget "a szenvedések értelmetlen körforgásának" az izraeli-palesztin konfliktusban. A világszervezet vezetője az ENSZ-közgyűlésben a Gázai övezetre utalva kijelentette: "Újraépítjük, de ez lesz az utolsó helyreállítás. Ezt most be kell szüntetni. Vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz."

Hangoztatta, az ENSZ érti, hogy Izraelnek "joga van az önvédelemre" a Hamász radikális palesztin szervezet rakétáival szemben, de "a Gázai övezet lakosaira szabadított borzalom komoly kérdéseket vet fel a nemzetközi jog szempontjából, amely előírja az arányosságot, valamint a megkülönböztetést a civil lakosság és a harcoló felek között".

Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa ugyancsak a közgyűlésben kijelentette: "bármelyik, ezeket az elveket megsértő támadás, amely civilek, lakóházak, iskolák, kórházak ellen irányul, egyenlő a háborús bűnökkel".

A július 8-án kirobbant konfliktusban – gázai források szerint – mintegy 1900 palesztin vesztette életét. Izrael szerint közülük 900-an iszlamista szervezetek fegyveresei voltak. A harc izraeli oldalon – hivatalos közlés szerint – hatvannégy katona és három civil halálát okozta.

A harcok során támadás érte az ENSZ három gázai létesítményét is, emiatt a világszervezet korábban élesen bírálta Izraelt.

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.