Kövess minket -on és -en!

Vlagyimir Putyin orosz elnök kilátásba helyezte, hogy Oroszország újabb adatokat fog nyilvánosságra hozni a második világháborúról. 

"A második világháborúra vonatkozó igazságot a náci háborús bűnösöket elítélő nürnbergi bíróság határozatai rögzítik, s ha a lengyel parlament alsóháza (szejm) ezeket kétségbe vonja, akkor ezt ki kell jelentenie" - írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Facebook-bejegyzésben.

Zaharova arra reagált, hogy a szejm csütörtökön határozatot fogadott el, amelynek értelmében "a Szovjetunió a hitleri Németországgal egyenlő mértékben felelős a második világháború kirobbantásáért".

"Az a benyomásunk, hogy miként az inkvizíció korában, a lengyel szejm a tudományt eretnekségnek nyilvánította, a történelmi tények híveit pedig boszorkánysággal vádolta meg. Így győzi le az ideológia az igazságot" - írta a szóvivő.

"Az igazságot a nürnbergi bíróság rögzítette. Ha a lengyel szejm kételkedik annak határozataiban, akkor ezt így is kellene bejelentenie" - tette hozzá Zaharova, aki szerint Varsó hozzáállása a második világháború végeredményének revíziójaként értékelhető.

A lengyel parlament alsóháza csütörtökön egyhangúlag elfogadott határozatban ítélte el vezető orosz politikusok "provokatív és az igazsággal ellentétes" nyilatkozatait, amelyekkel Moszkva - a dokumentum szerint - Lengyelországra próbálja hárítani a felelősséget a háború kitöréséért.

A határozat mindenekelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozatára reagált, amelyben az orosz elnök kétségbe vonta az 1939. augusztus 23-i Molotov-Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában. A paktum titkos záradékával összhangban a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én megtámadta és elfoglalta Lengyelország keleti területeit.

Putyin azt hangoztatta, hogy az elmenekült lengyel kormány arra utasította a hadsereget, hogy ne tanúsítson ellenállást a szovjetekkel szemben. Emellett arról is beszélt, hogy az 1938. szeptember 29-én Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország által aláírt, Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit a Harmadik Birodalomnak átengedő müncheni egyezmény megkötése után Lengyelország érvényesítette területi követeléseit az akkori Csehszlovákiával szemben.

A szejm hangsúlyozta: "a második világháborút két akkori totalitárius hatalom: a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió robbantotta ki", a történelmi igazság kedvéért azonban hozzá kell tenni, hogy Lengyelország megtámadása után a háború kiterjesztéseként Nagy-Britannia és Franciaország üzent hadat és csak Németországnak.

Putyin decemberben "minden alapot nélkülöző és szégyentelen hazugságnak" nevezte az Európai Parlamentnek azt a szeptemberi határozatát, amely egyformán a háború kirobbantójaként kezelte Németországot és a Szovjetuniót. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország újabb adatokat fog nyilvánosságra hozni a második világháborúról.

(MTI)

Kövess minket -on és -en!

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Tíz éve T. L. és dr. Kőfaragó-Gyelnik Vilmos barátaimmal a budai hegyek s villák között sétálgattunk. Tele aggodalommal mérlegeltük a lehetőségeket és tárgyaltuk meg Horthy Miklós kormányzó október 17-re tervezett, de a német elhárító szolgálat által már ismert „kiugrási szándékát”.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Október 5-én antifa terroristák felgyújtottak egy nemesi vadászkastélyt a bajorországi Donaustaufban. A kastély teljesen leégett. A hírről a Nacionalista Zóna számolt be.

Keresztes-Fischer Ferenc, magyar királyi belügyminiszter a Magyar Nemzeti Szocialista Párt - Hungarista Mozgalmat 1939. február 24-én feloszlatta, a Mozgalom, illetőleg a párt helyiségeit a rendőrséggel megszállatta.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.