Kövess minket -on és -en!

A Hellboy képregény esetéhez hasonló történt 2018-ban is, mikor a Sztálin halála című filmet tiltották ki az orosz mozikból.

(Népszava)

Április 11-én startolt az orosz mozikban a Hellboy című képregényfilm-sorozat legújabb, Neil Marshall által rendezett darabja. Egy héttel később arról számol be a BBC: a démonból lett világmegmentő antihős kalandjait bemutató film egy jelenete a Vlagyimir Putyin alatt feléledő szovjet birodalmi nosztalgia áldozatául esett.

A film egy jelenetében a főszereplő Hellboy az orosz folklórból vett Baba Jaga boszorkánnyal (magyar megfelelője a Vasorrú Bába) beszélget, és nagyjából azt mondja neki: "úgy emlékszem, megpróbáltad felhozni Sztálin kísértetét a Nekropoliszból".
Ám orosz szinkronnal az említett mondatban már nem a szovjet diktátorról, hanem Adolf Hitlerről van szó. Ráadásul a feliratos változatban ki is sípolják, amikor Sztálin nevét ejtik ki a szereplők.

A moziban ezen túl egy orosz nyelvű káromkodást is kisípolnak (az angol nyelvűeket nem), és még így is csak 18 éven felüliek nézhetik meg. Összehasonlításként, a britek a 15 évnél idősebbeknek szánt filmek közé sorolták a Hellboy-t.

Hasonló történt 2018-ban, igaz, akkor nagyobb volt a tét: az Armando Iannucci rendezte Sztálin halála című filmet egy az egyben kitiltották az orosz mozikból. Ennek cselekménye azt próbálja feleleveníteni, amint Hruscsov és a vezetés többi tagja közvetlenül a diktátor halála után próbál úrrá lenni az új helyzeten. De novemberben egy olyan amerikai filmet is betiltottak az országban, melyben megpuccsolják az orosz elnököt.

Kövess minket -on és -en!

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

A magyar hadifoglyokat 1945 őszén átszállították a 180/5. lágerbe. (Ez a Don-medence egyik szénbányája közelében létesült.) Örömmel fogadtuk az áttelepítést abban a reményben, a háború befejezése utáni hazaszállításunkkal kapcsolatos lépésről van szó.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

1924-ben hunyt el az az ember, aki a németek ügynökeként érkezett Oroszországba 1917-ben, s akit halála óta nem temették el. Torz eszméi, melynek alapján társaival Szovjetunió néven új államot alapítottak, legalább százmillió ember halálához vezettek.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

Az európai szuverenista jobboldal szőke üdvöskéje, Eva Vlaardingerbroek lelkendezve tudatja egymillió követőjével az X-en, hogy reményei szerint Donald Trump tervezett vámintézkedései „az EU végének a kezdetét” fogják jelenteni, mert visszahozhatják a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat, és így majd összeomlik az EU gazdasági „szükségességének” hazugsága.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.