Drezda főpolgármestere elhatárolódik a „náci vészhelyzet” kifejezéstől

Kövess minket -on és -en!

Elhatárolódik a németországi Drezda főpolgármestere a "náci vészhelyzet" kifejezéstől, amely a városi képviselőtestület egy október végén elfogadott nyilatkozatában szerepel.

Dirk Hilbert elmondta, hogy a kifejezés annyira populista, hogy "nem méltó az ügy komolyságához". A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa kiemelte, hogy nem kíván hozzájárulni a társadalmi viták nyelvi természetű elmérgesedéséhez, ezért nem is használja ezt a kifejezést, írja az MTI.

A Szászország tartományi főváros önkormányzati képviselőtestülete "Náci vészhelyzet?" címmel fogadott el egy politikai nyilatkozatot, amely szerint fokozni kell az "antidemokratikus, antipluralista, emberellenes és szélsőjobboldali" tendenciák elleni erőfeszítéseket és erősíteni kell a civil társadalmat.

Hírek

A nyilatkozatban kérdőjeles formában használt kifejezés az A párt (Die Partei) elnevezésű szatírapárt egyetlen képviselőjétől, Max Asenbachtól származik. A politikus német hírportálokon hétfőn idézett nyilatkozatában az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű, Drezdában alapított és a szélsőségesen balliberális német nyilvánosságban szélsőjobboldaliként számon tartott mozgalomra és a szászországi nagyvárosban az utóbbi években történt állítólagos idegenellenes támadásokra hivatkozva elmondta, azért kezdeményezte az állásfoglalást, mert "Drezdának meggyűlt a baja a nácikkal".

A határozati javaslatot Max Asenbach és két további független képviselő, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) frakciója közösen terjesztette elő. A javaslatot a Zöldek és az FDP soraiból is támogatták, végül 39 igen szavazattal, 29 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el október 30-án.

Időközben vita bontakozott ki a városban a "náci vészhelyzet" kifejezés körül. Bírálta használatát a többi között a drezdai idegenforgalmi vállalkozások szövetsége (Tourismusverband Dresden), amelynek vezetője, Johannes Lohmeyer aláhúzta, hogy a képviselőtestület határozatának címéül választott kifejezés általánosító gyanú alá helyezi a drezdaiakat és súlyosan sérti városuk mint a "világra nyitott és vendégszerető" település tekintélyét. Azonban a tények magukért beszélnek, a Drezdába érkezű külföldi vendégek számának növekedése azt jelzi, hogy "közel s távol nyomát sem látni vészhelyzetnek" – fogalmazott az érdekképviseleti vezető.

Kövess minket -on és -en!

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Izraeli tinédzset vettek őrizetbe és ítéltek pénzbüntetésre, miután „náci” tisztelgést hajtott végre Auschwitzban. Az izraeli oktatási minisztérium is reagált a történtekre, elfogadhatatlannak nevezte a kiskorú viselkedését. 

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

1915. február 23-án született Paul Warfield Tibbets amerikai repülőtiszt, annak a repülőgépnek a parancsnoka, amelyről ledobták Hirosimára a világ első atombombáját. 

1947. augusztus 31-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom felé.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a vörös ideológia áldozatainak számát, a kommunista kegyetlenség egyik legismertebb szimbóluma máig is a KGB maradt.

1941. április 11-én kapcsolódott be Magyarország a Jugoszlávia elleni német támadásba, a honvédség négy nap alatt megszállta a trianoni békeszerződés nyomán elvesztett Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket.

1955. május 14-én írta alá nyolc szocialista ország vezetője a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Szervezete létrehozásáról szóló okmányt.

2019 március idusán a 28 éves ausztrál Brenton Tarrant az új-zélandi Christchurchben lemészárolt 50 muszlimot. Manifesztumában elismeri, hogy akciója a kifejezés általánosan elfogadott értelmében terrorizmus volt, de azzal érvel, hogy ő valójában egy partizán, aki egy megszálló erő ellen harcol egyenruhában.

Csupán néhány évvel ezelőtt, kilencvenhat évesen hunyt el Rochus Misch, Adolf Hitler testőre, a Führerbunker végóráinak utolsó szemtanúja.

A Nemzeti Múzeum az a hely, ahová élete során minden magyar legalább egyszer eljut – ha másként nem is, akkor legalább egy iskolai kirándulás részeként.

A hadművelet a „Konrad” fedőnevet kapta, amely a hadművelet kiindulási pontjára, Komáromra (németül Komorn) utal.

A csodafegyver (Wunderwaffe) fogalma a második világháború idejéről származik, amikor a németek korábban soha nem látott haditechnikákat fejlesztettek és próbáltak csatasorba állítani, és azzal eldönteni a háború kimenetelét.

70 évvel a második világháború vége után az egyik volt auschwitzi rab, Joseph Harmatz egy interjúban azt mondta, hogy a legjobban azt sajnálja, hogy végül nem sikerült németeket ölnie bosszúból.