Kövess minket -on és -en!

Amikor szigorú abortuszszabályokról beszélnek, általában Lengyelország, Málta és San Marino kerül szóba.

Pedig a társadalmi kérdésekben „progresszívnek” számító, cionisták által megszállt Németországban is sok liberális „feleslegesen korlátozónak” tartja a szabályokat. Annyira, hogy az új szocdem-zöld-liberális kormány valószínűleg lazítani fog rajtuk.

A német büntető törvénykönyv 218. paragrafusa bűncselekményként kezeli a magzatelhajtást, és akár 3 év szabadságvesztéssel is büntethetik a beavatkozást végző orvost. De kivételek vannak: ha az érintett nő legalább 3 nappal a beavatkozás előtt részt vesz tanácsadáson, ha a magzat kihordása az anya testi vagy lelki egészségét veszélyeztetné, ha a beavatkozást orvos végzi el, illetve ha a fogantatás erőszakos úton jött létre. A 12. hét után azonban még így is törvénytelen. (És akár öt év elzárás is várhat az elkövetőre, ha a magzatelhajtást nem orvos végzi el.)

„Nem ritka, hogy a nők csak ezután, meglehetősen későn veszik észre, hogy terhesek, és ilyenkor szembesülnek azzal, hogy Németországban mi a szabály. Ilyenkor általában elutaznak Hollandiába, ahol a 20. hétig legális az abortusz” – mondta az Euronews érdeklődésére Kersten Artus.

Artus a cinikus nevű hamburgi Pro Familia szexuális és családtervezési egyesület és a Pro Choice Germany önkéntese, ám családtervezés címszó alatt a szervezet az abortuszt vállaló orvosoknak nyújt jogi segítséget.

Az abortusz jelenlegi szabályozása már régóta fejfájást okoz a német populáció hanyatlását nem elég gyorsnak érző liberális extrémistáknak. Külföldről mégis sokszor úgy látszik, Németország ebben a tekintetben is „haladó” álláspontot képvisel. Az abortuszszabályokról sokan még Németországon belül sem tudtak.

Az átlagpolgárok csak akkor értesültek a korlátozásokról, amikor Kristina Hänel orvost 6000 euróra büntették, mert a honlapján feltüntette, hogy ilyen beavatkozásokat is végez. A német közvélemény számára csak ekkor, 2017-ben derült ki, hogy még érvényben van a német büntető törvénykönyv a nemzetiszocialista érából származó 219. paragrafusa, ami tiltja az abortuszról való tájékoztatást.

A műbotrány nyomán a baloldali pártok teljesen el akarták törölni ezt a paragrafust, de végül 2019-ben kompromisszum született: a 219. paragrafus (a) bekezdését nem törölték el, de teljesen újraírták. Az új szöveg már nem bünteti az orvosokat, ha tájékoztatást adnak arról, hogy ők is végeznek ilyen műtétet. A módszerekről és eszközökről azonban nem adhatnak felvilágosítást, ezért az új jogszabályt továbbra is agresszíven támadják a német nép ellenségei.

A most összeálló közlekedésilámpa-koalíció a benne szereplő három párt színeiről kapta a nevét, de nemcsak színeikben, hanem ideológiájukban is meglehetősen ellentmondásos társaság. A koalíciós tárgyalások sok mindenben hasonlítanak egy kirakósjátékra, amiben a három résztvevő mindegyike a saját puzzle-készletéből akarja kirakni a teljes képet. A klímaváltozásról és az adóreformról a vállalkozásbarát liberálisok teljesen másképp vélekednek, mint a zöldek és a szocdemek, de a tervezett gyerekvállalás ügyében meglepően nagy az összhang, mindhárom párt erősítené a személyes döntés lehetőségét.

Artus szerint a civilek „nem remélik, hanem elvárják” a vitatott paragrafus hatályon kívül helyezését.

Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió vezetője azt mondta, ők nem törölnék el a szabályt - csakhogy a kereszténydemokrata pártok várhatóan nem kapnak szerepet az új kormánykoalícióban.

Kövess minket -on és -en!

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

A spanyol rendőrség és az Europol közös akcióban csapott le a Bázis nevű, „terrorszervezetként” emlegetett nemzetiszocialista aktivistacsoport feltételezett tagjaira, három embert letartóztattak – írja közleményében az Europol.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Egy haredi zsidót, aki az osztrák fővárosban a zsinagógába tartott, körbevettek egy nemzetiszocialista csoport tagjai. Az osztrák hazafiak lehúzták a zsidó kippáját, majd távoztak.