Kövess minket -on és -en!

Amikor szigorú abortuszszabályokról beszélnek, általában Lengyelország, Málta és San Marino kerül szóba.

Pedig a társadalmi kérdésekben „progresszívnek” számító, cionisták által megszállt Németországban is sok liberális „feleslegesen korlátozónak” tartja a szabályokat. Annyira, hogy az új szocdem-zöld-liberális kormány valószínűleg lazítani fog rajtuk.

A német büntető törvénykönyv 218. paragrafusa bűncselekményként kezeli a magzatelhajtást, és akár 3 év szabadságvesztéssel is büntethetik a beavatkozást végző orvost. De kivételek vannak: ha az érintett nő legalább 3 nappal a beavatkozás előtt részt vesz tanácsadáson, ha a magzat kihordása az anya testi vagy lelki egészségét veszélyeztetné, ha a beavatkozást orvos végzi el, illetve ha a fogantatás erőszakos úton jött létre. A 12. hét után azonban még így is törvénytelen. (És akár öt év elzárás is várhat az elkövetőre, ha a magzatelhajtást nem orvos végzi el.)

„Nem ritka, hogy a nők csak ezután, meglehetősen későn veszik észre, hogy terhesek, és ilyenkor szembesülnek azzal, hogy Németországban mi a szabály. Ilyenkor általában elutaznak Hollandiába, ahol a 20. hétig legális az abortusz” – mondta az Euronews érdeklődésére Kersten Artus.

Artus a cinikus nevű hamburgi Pro Familia szexuális és családtervezési egyesület és a Pro Choice Germany önkéntese, ám családtervezés címszó alatt a szervezet az abortuszt vállaló orvosoknak nyújt jogi segítséget.

Az abortusz jelenlegi szabályozása már régóta fejfájást okoz a német populáció hanyatlását nem elég gyorsnak érző liberális extrémistáknak. Külföldről mégis sokszor úgy látszik, Németország ebben a tekintetben is „haladó” álláspontot képvisel. Az abortuszszabályokról sokan még Németországon belül sem tudtak.

Az átlagpolgárok csak akkor értesültek a korlátozásokról, amikor Kristina Hänel orvost 6000 euróra büntették, mert a honlapján feltüntette, hogy ilyen beavatkozásokat is végez. A német közvélemény számára csak ekkor, 2017-ben derült ki, hogy még érvényben van a német büntető törvénykönyv a nemzetiszocialista érából származó 219. paragrafusa, ami tiltja az abortuszról való tájékoztatást.

A műbotrány nyomán a baloldali pártok teljesen el akarták törölni ezt a paragrafust, de végül 2019-ben kompromisszum született: a 219. paragrafus (a) bekezdését nem törölték el, de teljesen újraírták. Az új szöveg már nem bünteti az orvosokat, ha tájékoztatást adnak arról, hogy ők is végeznek ilyen műtétet. A módszerekről és eszközökről azonban nem adhatnak felvilágosítást, ezért az új jogszabályt továbbra is agresszíven támadják a német nép ellenségei.

A most összeálló közlekedésilámpa-koalíció a benne szereplő három párt színeiről kapta a nevét, de nemcsak színeikben, hanem ideológiájukban is meglehetősen ellentmondásos társaság. A koalíciós tárgyalások sok mindenben hasonlítanak egy kirakósjátékra, amiben a három résztvevő mindegyike a saját puzzle-készletéből akarja kirakni a teljes képet. A klímaváltozásról és az adóreformról a vállalkozásbarát liberálisok teljesen másképp vélekednek, mint a zöldek és a szocdemek, de a tervezett gyerekvállalás ügyében meglepően nagy az összhang, mindhárom párt erősítené a személyes döntés lehetőségét.

Artus szerint a civilek „nem remélik, hanem elvárják” a vitatott paragrafus hatályon kívül helyezését.

Markus Söder, a bajor Keresztényszociális Unió vezetője azt mondta, ők nem törölnék el a szabályt - csakhogy a kereszténydemokrata pártok várhatóan nem kapnak szerepet az új kormánykoalícióban.

Kövess minket -on és -en!

Öt Québecben szolgáló katonát függesztettek fel, miután előkerült egy 2023-as felvétel, amelyen egy házibulin nemzetiszocialista karlendítést mutatnak be.

Gömbös Gyula egykori miniszterelnök fia katonatisztként fontos szerepet játszott a magyar rohamtüzérség létrehozásában. Gömbös Ernő a nyilas hatalomátvétel után Szálasi Ferenc mellett szolgált szárnysegédként. 

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Tapasztalataim szerint kétféle módon védekeztek az emberek a lágerélet szörnyűségei ellen: egészségrontással, amitől a mielőbbi hazajutást remélték, és egészségkarbantartással a majdani hazatérés reményében.

Az erfurti rendőrség keresi azt az antiszemita aktivistát, aki egy 24 éves zsidó férfit bántalmazott a villamoson, miután észrevette, hogy Dávid-csillagos nyakláncot visel. A hatóságok az esetet „politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményként” vizsgálják.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.