Kövess minket -on és -en!

Az újonnan felszerelt londoni rendőrök legfeljebb 60 százaléka lehet fehér ember egy most elfogadott - inverz módon - rasszista direktíva értelmében, a maradék 40 százaléknak színes bőrűnek kell lennie – közölte a Magyar Nemzet.

A szemérmetlen őszinteséggel csak "faji akcióterv" névre keresztelt megállapodást Sadiq Khan, London pakisztáni származású polgármestere, valamint a helyi rendőrség (Metropolitan Police) kötötte meg.

Az akciótervben eredetileg az szerepelt, hogy a rendőrséghez újonnan felvettek tizenkilenc százaléka kerüljön ki színes bőrű etnikai kisebbségekből, ezt azonban negyven százalékra emelték fel, 2022-es határidővel.

"Úgy gondolom, hogy Londonnak és a londoniaknak az a jó, ha a rendőri szolgálatuk őket tükrözi" – üdvözölte a hírt Cressida Dick, a fővárosi rendőrkapitányság első női biztosa.

Sadiq Khan az új kezdeményezéssel szeretné eloszlatni a rendőri hatalommal való visszaélésekkel kapcsolatos aggályokat, beleértve az átkutatásokat, amelyekkel a rendőrség – az akciótervhez elvégzett kutatások szerint – hátrányosan megkülönbözteti a négereket.

"Azt szeretném, hogy a fekete bőrű lakosság megbízzon a fővárosi rendőrségben" – nyilatkozta a brit főváros első muszlim polgármestere a Huffington Postnak.

A Sadiq Khan akciótervének kidolgozásához elvégzett kutatásból kiderül: a feketéket vezetés közben hatszor nagyobb valószínűséggel állítják meg, mint a fehéreket. Ezt a rendőrség azzal magyarázza, hogy az erőszakos bűncselekmények, különösen a késes támadások megakadályozása a céljuk.

2008 és 2018 között ugyanis ötször nagyobb valószínűséggel emeltek vádat feketék ellen késes támadások miatt, és az áldozatok között is ők voltak felülreprezentálva, ami persze nem véletlen, hiszen a késelés a négerek körében a legnépszerűbb vitarendezési mód, de ezt már nem teszik hozzá.

A 2020-as angliai adatok szerint a börtönpopuláció 27 százalékát, vagyis több mint negyedét a különböző etnikai kisebbségek teszik ki, miközben a népességen belüli arányuk mindössze 13 százalék.

A londoni rendőrséget az utóbbi időben számos vád érte a liberálextrémisták részéről. A brit fővárosban is tömegesen tüntettek a "rasszizmus és a rendőri brutalitás" ellen az Egyesült Államokból átgyűrűzött négerjogi Black Lives Matter mozgalom nyomdokain. Nyáron ezrek vonultak London utcáira, hogy az amerikaiak sérelmeit visszhangozzák, és egyben rámutassanak az Egyesült Királyságban is zajló "faji megkülönböztetésre". A fehér rendőrök faji alapon szolgálatból való kizárását persze nem gondolják ilyesminek.

A 2011-es népszámlálás rámutatott arra, hogy a brit főváros már így is Anglia fajilag legkevertebb területe. A cenzus szerint a lakosok mindössze 60 százaléka fehér, és ennek is csupán a 44 százaléka brit. A lakosság 40 százaléka tehát valamelyik etnikai kisebbséghez tartozik. A népszámlálás évében a londoni lakosság 18,5 százalékát az ázsiaiak, míg 13,3 százalékát a feketék tették ki, a vegyes etnikumú lakosság pedig 5 százalék volt.

Tegyük fel, ha mondjuk egy magyar város vezetése azzal állna elő, hogy az ő rendőrségénél csak és kizárólag fehérek állhatnak szolgálatba, mert az állománynak tükröznie kell a lakosság bőrszínét, akkor hány percen belül vonulnának be hozzánk az európai uniós egyesített haderők?

Kövess minket -on és -en!

A brit kormány pénzügyi szankciókat vezetett be a nemzetiszocialista Blood and Honour hálózat ellen, amely a skinhead zenei szcnéával évtizedek óta aktív kapcsolatban áll.

Az alábbi írás eredetileg Substacken jelent meg egy Zander nevű szerzőtől, aki a fehér emberek egyre nagyobb öntudatra ébredését vizsgálja az elmúlt év és az angliai események kapcsán.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.