Kövess minket -on és -en!

A "rasszistának" nyilvánított dolgok egyre bővülő listájára felkerült már a szörfözés is.

Az ok, hogy ezt a sportot főleg heteroszexuális, fehér férfiak űzik, és egyébként is drágának számít, tehát a szegényebb négerek nem tudják megengedni maguknak.

A mai világban nagyon hamar rányomhatják a "rasszizmus" bélyegét számtalan dologra – a klasszikus zenétől kezdve a klímaváltozáson át egészen a kutyákig. Most egy újabb elemmel bővült a lista, a San Franciscó-i SF Weekly szerint ugyanis a szörfözés is "rasszistának" számít.

A lap szerint ráadásul a szörfözés amellett, hogy "rasszista", még nőgyűlölő és homofób is – az ok pedig, hogy ez a sport főleg a heteroszexuális, fehér férfiakat vonzza. A cikkből kiderül, hogy az amerikai történelemben mindig is jelen volt az "intézményes rasszizmus", és ez megfigyelhető a nem kellőképpen sokszínű szörfös világban is.

Ez a "rasszizmus" úgy jelenik meg az SF Weekly szerint a szörf tekintetében, hogy az a népszerű, ám mindemellett drága strandokon zajlik, ahová a szegény, néger családok nehezebben jutnak el. Ha pedig mégis eljutnak egy ilyen partszakaszra, ott nem látnak hozzájuk hasonló embereket a vízben, ami ugyancsak probléma, mert elbátortalanítja őket.

Sokszor az is gond, hogy a szörfözésnél az jöhet le az embereknek, hogy aki nem éppen a part közelében lakik, annak nem való ez a sport, legalábbis nem azon a helyen. Mivel pedig a strand közelében lakni drága mulatságnak számít, csak a gazdag fehérek engedhetik meg maguknak, így megint ki vannak szorítva a szegényebb, néger emberek.

A cikkben megszólalt Kyla Langen, a San Franciscó-i Queer Surf társalapítója is, aki szerint a szörfösöknél a hullámokra való várakozás valójában a gyarmati rendszer nyúlványa. Ezt ő azzal igazolta, hogy egy felettébb erős férfi energia érezhető ilyenkor a szörfösök körében, akik arra várnak, hogy elkapják és uralják a hullámokat.

Langen azt is hozzátette, hogy nagyon szomorú, hogy az óceánban való fürdés egy fehér, heteroszexuális embereknek fenntartott kiváltságnak számít.

De nem csak a szörfözés az egyetlen megdöbbentő dolog, amit "rasszistának" nyilvánítanak. A lista lassan végeláthatatlan, és már felkerült rá a Coon márkájú sajt is. Az ausztrál márka tulajdonosai nemrég úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a nevet, miután több panasz is érkezett rá az emberektől.

Bár a márka a nevét az alapítójáról, Edward William Coontól kapta, két ausztrál férfinak, Stephen Hagannak és Josh Thomasnak szúrta a szemét az elnevezés, mert a "coon" kifejezést régen a niggerekre használták, ezért rasszistának számít. Ben Davis ugyanakkor rámutatott a cikkében, hogy a reklamáló férfiak tulajdonképpen kettő rabszolgatartó, Joshua John Ward és Stephen Duncan nevét viselik, így jogosan merül fel a kérdés, ők is megváltoztatják-e a rasszista nevüket majd?

Kövess minket -on és -en!

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Tömegmészárlásba fulladt a magyarok utáni hajtóvadászat 1919 tavaszán a komáromi május elsején.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.