Kövess minket -on és -en!

A németek valóságtól teljesen elszakadt kancellárja azt mondja,

"személyes hitelessége sérülne", ha többen nem jöhetnének, ezért még mindig nem szabnak semmiféle határt.

Kormányfői hitelessége védelmében utasítja el a befogadható menekültek létszámplafonjának megjelölésére vonatkozó követelést Angela Merkel német kancellár, aki erről a kongresszusra készülő jobbközép CDU elnökeként beszélt egy szombati interjúban, ismét világossá téve, hogy nem hajlandó módosítani menekültpolitikai irányvonalán.

A CDU-ban és bajor testvérpártjában, a CSU-ban hónapok óta napirenden van az a követelés, hogy a kormány az ország menekültbefogadási kapacitásának korlátozottságára tekintettel jelöljön ki egy létszámplafont, vagyis előre rögzítse, hogy Németország legföljebb mennyi menekültet fogad be évente. A másik fő követelés a menekülthullám feltartóztatása az országhatáron.

Angela Merkel mindkét követelést elutasítja, és ezt pártja hétfőn kezdődő kongresszusa előtt ismét megerősítette. Két újságban, a Augsburger Allgemeine és a Badische Neueste Nachrichten című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy rendszeresen tárgyal önkormányzati vezetőkkel és segélyszervezetekkel, így - mint fogalmazott - "nagyon jól tudja", mekkora terhet ró a lakosságra a menekülthullám. 

"Ám ha kancellárként ma kijelölnék egy határt, és holnap ezt a határt már nem lehetne betartani, mert mégiscsak többen jönnek, akkor nem tartottam be az ígéretemet és a gondok még nagyobbak lesznek, és nem kisebbek" - mondta. A létszámplafon vagy "felső határ szerinte egyoldalú és statikus, és megnehezít mindent, amit szeretnénk elérni". A felső határ bevezetésének elutasítása "számomra őszinteség és hitelesség kérdése" - jelentette ki.

Az országhatár védelmének erősítésére irányuló követelésekkel kapcsolatban azt mondta, "délibábot kerget, aki azt gondolja, hogy a menekültkérdést rendezni tudnánk a német-osztrák határon". Mint mondta, a célja a menekülthullám csillapítása, a Németországba belépő menedékkérők számának csökkentése, de a "nagy menekülthullámokon csak nemzetközi együttműködéssel lehet úrrá lenni".

Ezért szerinte a menekültügyi rendszer reformjáról szóló nemzeti intézkedések mellett az uniós külső határok ellenőrzésére kell összpontosítani, hogy csökkenjen az "illegális migráció", továbbá küzdeni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, támogatni kell a sok menekültet befogadó, EU-n kívüli országokat és az uniós tagállamoknak át kell venniük menekültkontingenseket, menekültek előre meghatározott létszámú csoportjait.

A menekültkontingens "közös európai megállapodást jelent, és nem Németország által egyoldalúan kijelölt felső határt" - közölte. Arra a kérdésre, miért biztos abban, hogy sikerül közös európai megállapodásra jutni, a kancellár elmondta: vannak eredmények, így alig néhány hét alatt sikerült tető alá hozni az EU és Törökország közös akciótervét, miszerint a felek szorosabban együttműködnek az illegális migráció ellenőrzésében, és az EU pénzügyi támogatást kap a területén élő menekültek ellátásához.

"Ehhez jön még a mi koncepciónk a legális migrációról a kontingensek révén" - mondta a kancellár, kiemelve, hogy az akciótervet a huszonnyolcak mind támogatják, ami azt mutatja, hogy "nem könnyen ugyan, de haladunk előre".

(MTI nyomán)

Kövess minket -on és -en!

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

A kanadai közszolgálati média (CBC) egy belső kormányzati jelentésre hivatkozva kongatja a vészharangot: eszerint az országban gombamód szaporodnak az úgynevezett „aktív klubok” (Active Clubs).

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Egy hónapja tart az USA és Izrael „Epstein dühöngése” (eredetileg „Epic Fury”) nevű ún. villámhadjárata az iráni teokratikus rezsim megdöntésére, és az eddigi eredmény enyhén szólva nem az amerikai–izraeli hadvezetés várakozásai szerint alakult.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.