Kövess minket 
-on és 
-en!
2017-ben Heiko Maas akkori német igazságügyi miniszter törvénnyel akarta kényszeríteni a közösségi oldalakat az "illegális tartalmak" és a "gyűlöletkeltő bejegyzések" minél gyorsabb és hatékonyabb törlésére.
Az akkori elképzelések alapján a nem együttműködő és vétséget elkövető magánszemélyeket 5 millió euróig, míg vállalatokat 50 millió euróig terjedő pénzbírsággal sújtották volna. Később kiderült, hogy minden olyan közösségi honlapot megbüntettek volna, amelynek legalább kétmillió regisztrált tagja van.
Az elmúlt időszakban ismét napirendre került a kérdés. A német igazságügyi minisztérium által kidolgozott, a korábbinál sokkal szigorúbb tervezet értelmében a Facebookot, a Twittert és a többi közösségi platformot akár 50 millió euróig terjedő pénzbüntetéssel sújtanák, ha nem jelentik a felhasználóik "erőszakos fenyegetéseit", a "neonáci propagandát", a "gyűlöletkeltést" és minden más "tiltott tartalmat" a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak (BKA). E lista a demonstratíven felsorolt jelszavakon kívül Németországban valójában végtelen hosszúságú, a gyakorlatban magát a másként gondolkodást üldözik úgy rendőrhatósági módszerekkel, mint pénzügyi, egzisztenciális ellehetetlenítéssel. A tervezet alapján maximális pénzbírságot alkalmaznák akkor is, ha az adott közösségi portál nem alakít ki egy a "tiltott tartalmak" jelentésére szolgáló rendszert.
Christine Lambrecht szövetségi igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a jövőben mindazokat az eddiginél keményebben és hatékonyabban üldözni fogják, akik a világhálón "uszítanak és fenyegetőznek", magyarul ez annyit tesz, hogy mindenkit, aki kritikát fogalmaz meg a bevándorlásról, az iszlámról, a zsidókról, vagy bármiről, amiben egy nyugati típusú demokráciában nem illik másként gondolkodni. Szemfényvesztésként még idevették, hogy az oldalak üzemeltetőinek jelenteniük kell majd a "terrorcselekmény előkészítésére utaló jeleket", a "bűnözői csoportok szerveződését és támogatását", az "erőszakos cselekményeket és az erőszak megjelenítését", de a "gyilkossági fenyegetéseket", a "bűncselekményekkel kapcsolatos tetszésnyilvánításokat" és a gyermekmolesztálási esetekkel kapcsolatos anyagok terjesztését is. A honlapok működtetőiknek eddig a tartalmakat jelenteniük nem, csak törölniük kellett.
További kozmetikai változás, hogy a rágalmazási esetekben az érintettek maguk dönthetik el, hogy akarnak-e fellépni a cselekménnyel szemben. Lambrecht azt szeretné, ha a jövőben a testi sértéssel való online fenyegetés is bűncselekménynek minősülne és akár 2 év letöltendő börtönnel is büntethető lenne, míg az internetes gyilkossági fenyegetés esetében a büntetési tétel 3 év letöltendő börtön lenne. A kidolgozott csomagot még el kell fogadnia a német kormánynak, valamint a szövetségi parlamentnek, de arra mérget vehetünk, hogy véleménynyílvánítás szabadságát egyik helyen sem fogják félteni.
