Kövess minket -on és -en!

Jól megütheti a bokáját, aki komolyan veszi Franciaországban a nagy pátosszal hangoztatott szólásszabadságot.

Ismert, a félig kameruni Dieudonné M'bala M'bala a múlt heti párizsi terrortámadáson gúnyolódott, és – mint kiderült – 7 évet is ülhet egy szóvicce miatt. A humoristát szerdán vették őrizetbe azért, mert a vasárnapi párizsi terrorizmus elleni menet után ezt írta ki Facebook-oldalára: „Je me sens Charlie Coulibaly” (Charlie Coulibalynak érzem magam).

Ezzel összekötötte a megemlékező – és szólásszabadság mellett hitet tevő – tüntetők „Je suis Charlie” jelszavát, és a párizsi kóser boltban mészároló Amédy Coulibaly vezetéknevét.

Mint az Euronews hírül adta, Manuel Valls francia miniszterelnök a nemzetgyűlésben is citálta a humoristát, kifejtve, hogy hatalmas sértésnek tartja, hogy az a nemzeti gyász közepette a „gyűlöletről beszélt”, és hangsúlyozta, hogy ezt nem lehet hagyni. A képviselők álló tapssal fejezték ki egyetértésüket – jóllehet, közülük sokan napok óta másról sem beszélnek, csak a szólásszabadság szentségéről a Charlie Hebdo hecclap kapcsán, amely még nevét is Charles de Gaulle elnök halálán viccelődve vette fel a nemzeti hősként tisztelt elnök elhunyta után.

A sokszor antiszemitizmussal vádolt Dieudonné ellen egyébként a terrorizmus dicsőítésének gyanújával indult eljárás.

(MNO nyomán)

Kövess minket -on és -en!

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

A skandináv származású, óészaki nyelvet beszélő kereskedő, hajós és harcos vikingek a 8. század vége és a 11. század között Európa-szerte rettegett harcosokká váltak.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

A Szövetségi Alkotmánybíróság meg akarta akadályozni Maja T. Magyarországra történő átszállítását. Azonban a hatóságok nem várták meg a hivatalos állásfoglalást és kiadták őt – írja szomorúan a német MDR.de.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Körülbelül 30–40 ember gyűlt össze a Niedermüller Péter által meghirdetett tüntetésre a Nordic Sun Pub előtt kedd délután. 

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

A francia állami vasúttársaság (SNCF) munkatársai a párizsi Austerlitz pályaudvaron hétfőn két emberre rálőttek és megsebesítették őket, köztük egy férfit, aki egy horogkeresztet festett egy falra.

Tényleges életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki Kaliforniában egy antiszemita aktivistára. Egy homokos, zsidó egyetemi hallgatót tettek el láb alól még 2018-ban, a 19 éves Blaze Bernsteint. 

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

A soha nem létezett zsidó-keresztény kultúrát (amely egy filoszemita politikai termék) megvédeni igyekvő Magyar Péter egy keménynek gondolt odamondással kezdte beszédét a közmédia épülete előtt.

Ugyan német és a magyar uralkodó 1463-ban Bécsújhelyen egyezményt kötött, csak idő kérdése volt, hogy mikor vonul fegyverrel egymás ellen a közép-európai regionális hatalmi ambíciókat dédelgető I. Mátyás magyar király és a magyar trónra is igényt tartó III. Frigyes német-római császár.