Kövess minket -on és -en!

Két figyelmeztető lövést adott le az olaszok által is segített líbiai haditengerészet, amikor egy migránsmentő hajóval találkoztak a partjaik mentén.

Az érintett Open Arms nevű hajó személyzete az incidensről úgy nyilatkozott, hogy „elkergette őket” a líbiai parti őrség, pedig szerintük szabályosan hajóztak. A líbiai hatóságok szerint viszont a hajó az ő vizeiken volt, felszólították, hogy távozzon, és amikor ezt nem tette meg, akkor lőttek a levegőbe.

A migránscsempész hajóknak azonban mostanában nemcsak a líbiaiakkal kell szembenézniük, hanem az egyre keményebb olaszokkal is.

Július végén az olasz parlament elfogadott egy magatartási kódexet, ami a tengeri migránscsempész akciókat folytató civilekre vonatkozik. Ezek alapján például a NGO-hajókon fegyveres rendőröknek is kell lenniük. Ezt a nyolc érintett hajó közül eddig négy írta alá.

Múlt héten jelentette be Olaszország, hogy két hadihajót küld líbiai vizekre, líbiai kérésre.

Hétfő óta a Golfo Azzuro nevű migránscsempész hajót szívatják az olasz hatóságok, nemzetközi vizeken várakoztatják, mivel sem az olasz, sem a máltai kikötők sem engedik be. Eközben a szélsőjobbos Defend Europe szervezet kvázi katonai hajójával is összetűzésbe kerültek.

„Ilyen még sosem történt. Egy nap alatt háromszor fenyegettek meg minket: egyszer a líbiai parti őrség, aztán a Defend Europe, most meg az olasz hatóságok” – nyilatkozta Oscar Camps, a hajót üzemeltető spanyol ProActiva civil szervezet alapítója.

Marco Minniti olasz belügyminiszter viszont arról számolt be, hogy eredményesek a lépések: kijelentette, hogy év eleje óta először júliusban csökkent az érkezések száma a tavalyi év ugyanezen hónapjához képest. (Hogy mekkora embertömeg érkezik, arról itt írtunk bővebben.) Szerinte a következő lépés regisztrációs központok felállítása lesz Líbiában a nemzetközi migrációs szervezetekkel együttműködésben.

ENSZ: Rendben van a keménység

Később az olaszok már az ENSZ-től kérték segítséget, mondván, türelmüket vesztették az EU-val szemben. Angelino Alfano külügyminiszter szerint ideje, hogy az ENSZ szembenézzen a valósággal, és segítsen megállítani az embercsempészetet.

Az ENSZ júniusban kinevezett líbiai megbízottja, Ghassan Salamé az olasz kormányfővel és külügyminiszterrel találkozott Rómában, majd a tárgyalások után  helyes útnak nevezte a líbiai felségvizeken indított olasz haditengerészeti missziót. Azt is mondta, hogy a valóságtól elrugaszkodott dolog lenne semmibe venni a migrációs helyzet komolyságát.

De súlyos feszültségek vannak az olasz szárazföldön is, az alábbi videó például óriásit futott a közösségi médiában. Az látható rajta, hogy Nápolyban katonák tepernek le egy migránst, mire a társaik a katonáknak esnek. A helyiek szerint egyre több hasonló incidens történik.

A jobboldali Matteo Salvini úgy fogalmazott az ügyről, hogy „városi háborút vívunk”.

Kövess minket -on és -en!

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

William Joyce-ra gyakran utalnak „Lord Haw-Haw” néven, ami viccnek tűnik, és ami tényleg az is. Akik azonban valóban tudják, ki volt Joyce, tisztában vannak vele, hogy kivételes ember volt, aki Nyugat-párti nézeteiért szenvedett mártírhalált.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Párhuzamosan, mondhatni teljes szinkronban alakul az évszázadokon át egymás ősellenségének számító, majd a múlt században Németország ellenében szövetségre lépő Nagy-Britannia és Franciaország sorsa.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Arab migránsok az izraeli szurkolókra vadásztak múlt héten az Ajax-Maccabi meccs után, a régi időket idéző pogrom volt, és ez folytatódott a hét elején.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Október 21-én Berlinben letartóztatták a küzdősportokban is jártas baloldali szélsőségest, Thomas Jacobst, aki a szakértők véleménye szerint Lina Engelnek, a "kalapácsos banda" vezetőjének a logisztikusa és trénere. Jacobst több mint egy év körözés után sikerült letartóztatniuk a német hatóságoknak.

A világháborús légi harcokban a légi fölényt a vadászgépek vívták ki. Azok teljesítményében pedig igen nagy szerepe volt a hajtóművek teljesítményének. A mostani cikkünkben ennek járunk utána a Luftwaffe esetében.

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.