Kövess minket -on és -en!

Bekérették a lengyel külügyminisztériumba Svédország nagykövetét, amiért Stockholm elutasította az európai elfogató parancs alapján körözött, emberiesség elleni bűntettek elkövetésével vádolt Stefan Michnik volt lengyel sztálinista vérbíró kiadatását.

(MTI)

"Felháborodásunkat jeleztem a nagykövet úrnak" – számolt be sajtóértekezletén Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes arról a megbeszélésről, amelyet a svéd nagykövettel Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő személyes megbízásából folytatott. Reményét fejezte ki, hogy Svédország mégis kiadja Michniket.

A lengyel diplomata a bírót "az egyik legjellegzetesebb személynek" jellemezte azok közül, akik a "bűnöző kommunista rezsimet" szolgálták.

Lengyelország tavaly ősszel adott ki elfogatóparancsot a 89 éves Michnik ellen, Svédország ezt február elején utasította el azzal érvelve, hogy a gyanúsított svéd állampolgár, és a neki tulajdonított tettek elévültek.

A lengyel külügyminiszter-helyettes aláhúzta, hogy Lengyelország Michniket "az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó kommunista bűntettek" elkövetőjének tartja, ezek pedig a nemzetközi jog értelmében nem évülnek el.

Svédország is köteles betartani ezt a jogot – hangsúlyozta Szynkowski vel Sek. Az emberi jogok betartása szempontjából az ügy Varsó és feltehetőleg Stockholm számára is alapvető fontosságú – hangsúlyozta.

Aláhúzta: Michnik a kommunista hatalom által politikai ellenfeleknek tartott személyek megsemmisítésére törekedett.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészi tagozata harminc, emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja Michniket. Ezeket 1952-1953-ban követte el, amikor a varsói katonai kerületi törvényszék bírájaként halálos és börtönbüntetést előíró ítéleteket hozott a második háború idején és az ezt követő években a német és a szovjet megszállás ellen harcoló lengyel katonák ellen.

A gyanúsítottra akár életfogytiglani büntetés is kiszabható. A volt bíró egyébként Adam Michniknek, a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap főszerkesztőjének féltestvére.

Kövess minket -on és -en!

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A Momentum Mozgalom Facebook-bejegyzésben közölte, hogy „megtámadták” egy aktivistájukat a Nordic Sun kulturális központnál.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

A fehér fajvédelmet hirdető Patriot Front csoport vonult fel Des Moines belvárosában, arcukat biztonsági okokból eltakarva és zászlókat lengetve. 

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg.