Kövess minket -on és -en!

A gyűlölet-bűncselekmények ellen akarnak a szivárványkocsikkal fellépni, meglepő módon vannak a kezdeményezésnek bírálói is, akik gondolatrendőrséget emlegetnek.

„Az Egyesült Királyság rendőrsége színesíti a flottát, hogy ösztönözzék az embereket a rasszista, homofób és transzfób események bejelentésére” – írta meg a The Telegraph. A kritikusok azonban azt mondják, hogy a rendőröknek inkább olyan valódi kérdésekkel kéne foglalkozniuk mint az elharapózó késes támadások, a nemi erőszakhullám és a pocsék büntetőeljárási arányok.

A kritikák hatására egyből elkezdett a brit rendőrség magyarázkodni, Cooke asszony, a Brit Országos Rendőr-főkapitányság LMBTQ-problémákért felelős (!) vezetője Instagramon magyarázta a festés szükségességét. „Azért vannak ott ezek az autók a közösségekben, hogy megmutassák azt, hogy szeretnénk, ha coming-outolnál. Próbálunk ehhez bizalmat önteni az LMBTQ közösségünkbe, de más alulreprezentált csoportoknak is.” Továbbá arról is szót ejtett az említett főrendőr, hogy azt szeretnék, hogyha a szivárványos rendőrkocsik láttán magabiztosabban jelentenék be az emberek az úgynevezett „gyűlölet bűncselekményeket”, amiket Nagy-Britanniában egyébként el lehet követni verbálisan, azaz élőszóban is.

Egy volt rendőr úgy nyilatkozott a Telegraphnak, hogy „az a probléma, hogy amint megpillantasz egy ilyen szivárványkocsit, tudod, hogy az egy olyan rendőr, aki már döntött egy pár nagyon vitatott kérdésben. Nem olyan rendőrautót vagy rendőrt látsz, aki minden félelem vagy politikai meggyőződés nélkül támogat mindenkit”.

Kövess minket -on és -en!

A Blood Tribe nemzetiszocialista csoport horogkeresztes zászlókat tűzött ki Dél-Dakota állam fővárosa városházájának lépcsőjére, majd felvonulást tartottak a városban.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Szovjet hadijelentések szerint 1945. április 4-én fejeződtek be Magyarországon a második világháborús harci cselekmények, amikor a Vörös Hadsereg "kiűzte" az utolsó német egységeket.

Amikor a kommunisták átvették a hatalmat egy ország fölött, az első dolguk, amit tettek, az volt, hogy elkobozták a magánkézben lévő összes fegyvert, hogy megtagadják a néptől annak fizikai lehetőségét, hogy ellenálljon a zsarnokságnak.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Jaroszlav Hunka nyilvánosan elismerte, hogy a második világháború idején önként jelentkezett a Waffen-SS galíciai hadosztályába.

Filip Turek nem tartja magát nemzetiszocialistának, de a rendőrség már nyomoz ellene ezügyben. Karlendítős fotó is elérhető róla, ami autójában készült, amibe elmondása szerint mindig pontosan 88 liter benzint tankol.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Egy angol nemzetiszocialista éppen a saját fehér fajvédő kiáltványát írta, amikor elfogták a rendőrök, amiért megszúrt egy invazív migránst a mellkasán.

Kádár ugyan nem törekedett rá, de Rákosi és Nagy Imre küzdelmében egyfajta harmadik erőnek tekintették őt. Kifelé a pártvezetés egységét mutatta, a színfalak mögött viszont elvi és gyakorlati okokból is Rákosihoz állt közelebb, és tudta, ha a főtitkár bukik, akkor neki is mennie kell.

Az Europol Referral Action Day nevű akciójának elsődleges célja az volt, hogy „azonosítsák és eltávolítsák a világhálón fellelhető antiszemita tartalmakat”.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.