Kövess minket -on és -en!

A gyűlölet-bűncselekmények ellen akarnak a szivárványkocsikkal fellépni, meglepő módon vannak a kezdeményezésnek bírálói is, akik gondolatrendőrséget emlegetnek.

„Az Egyesült Királyság rendőrsége színesíti a flottát, hogy ösztönözzék az embereket a rasszista, homofób és transzfób események bejelentésére” – írta meg a The Telegraph. A kritikusok azonban azt mondják, hogy a rendőröknek inkább olyan valódi kérdésekkel kéne foglalkozniuk mint az elharapózó késes támadások, a nemi erőszakhullám és a pocsék büntetőeljárási arányok.

A kritikák hatására egyből elkezdett a brit rendőrség magyarázkodni, Cooke asszony, a Brit Országos Rendőr-főkapitányság LMBTQ-problémákért felelős (!) vezetője Instagramon magyarázta a festés szükségességét. „Azért vannak ott ezek az autók a közösségekben, hogy megmutassák azt, hogy szeretnénk, ha coming-outolnál. Próbálunk ehhez bizalmat önteni az LMBTQ közösségünkbe, de más alulreprezentált csoportoknak is.” Továbbá arról is szót ejtett az említett főrendőr, hogy azt szeretnék, hogyha a szivárványos rendőrkocsik láttán magabiztosabban jelentenék be az emberek az úgynevezett „gyűlölet bűncselekményeket”, amiket Nagy-Britanniában egyébként el lehet követni verbálisan, azaz élőszóban is.

Egy volt rendőr úgy nyilatkozott a Telegraphnak, hogy „az a probléma, hogy amint megpillantasz egy ilyen szivárványkocsit, tudod, hogy az egy olyan rendőr, aki már döntött egy pár nagyon vitatott kérdésben. Nem olyan rendőrautót vagy rendőrt látsz, aki minden félelem vagy politikai meggyőződés nélkül támogat mindenkit”.

Kövess minket -on és -en!

Kifelé a Szovjetunióba – 1944-45 telén – a vagon padlóján állva-ülve, embertelen körülmények között, élelem és víz nélkül utaztunk. Voltak közöttünk olyanok, akik nem birták elviselni a szomjúságot, és saját vizeletüket itták.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Az ötödik júniusi tárgyalási napot tartották Budapesten Simeon Ravi Trux, antifasiszta aktivista ügyében, aki a vád szerint részt vett a 2023-as támadásokban. Az utcán ezúttal a Betyársereg jelent meg jelentős létszámban a Fővárosi Törvényszék épületénél.

Három brit szélsőjobboldali aktivista olyan akciókat tervezett, amelynek célja mecsetek vagy zsinagógák elleni támadás lett volna, legalábbis a vádak szerint.

„Cinkos, aki néma!” felkiáltással szerveznek rendőrségi engedéllyel és biztosítással antifasiszta tüntetést Budapestre február 8-án.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Kommandósok gyűrűjében lépett ismételten a Fővárosi Törvényszék termébe Maja Trux hétfőn. Egy tanút hallgatott meg a bíróság, és videófelvételeket ismertettek az antifa támadások ügyében.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.