Kövess minket -on és -en!

A háború végére közel 1,6 millió amerikai katona nyomult be mélyen Németország területére, egészen az Elbáig, ahol találkoztak a szovjet hadsereggel.

Az Egyesült Államokban a „The Greatest Generation” megnevezéssel illették fiaikat, akik „megmenekítették Európát a náci pestistől”, és még a németek körében is egyfajta pozitív kép jelent meg a tengerentúlról érkező megszállókról, akik rágógumit adnak a gyermekeknek, a fiatal lányokat pedig jazzel és nejlonharisnyával kápráztatják el.

Ezt a tévhitet igyekezett megdönteni Miriam Gebhardt történész a témának szánt könyvében, amelyben lerántotta a leplet mind a négy győztes nagyhatalomról.

A katonák alkonyatkor érkeztek a Rajta nyugati partján fekvő Sprendlingenbe. Behatoltak egy házba, és az ott talált két nőt fel akarták vonszolni az emeletre. Katherine-nak és 18 éves húgának, Charlotte-nak először sikerült elmenekülniük, az amerikaiak azonban nem adták fel egykönnyen. 

Átkutatták a házat és a környékét is, végül éjfél előtt néhány perccel megtalálták a két leányt a szomszéd egyik szekrényében. Megragadták és az ágyra dobták őket, majd hat katona erőszakot követett el rajtuk. Mindez 1945 márciusában történt. Több százezer (egyes becslések szerint akár egymillió) német nő juthatott hasonló sorsa a világégés végén. Leggyakrabban a kelet-németországi, szovjetek által elkövetett tömeges erőszakot szokták emlegetni, ám az előbb említett esetben nem a keleti országrészt „felszabadítók” voltak a bűnösök, hanem a nyugati szövetségesek.

Gebhardt kutatásai szerint az amerikai katonák több mint 190 ezer nőt becstelenítettek meg a későbbi NSZK területén, amely csak 1955-ben nyerte vissza szuverenitását, igaz, az amerikaiak a mai napig is ott állomásoznak. A szerző főként bajor papok 1945 nyarán készült beszámolóira alapozza állításait. A münchen-freisingi érsekség abban az időben arra kérte a katolikus klérust, hogy vezessenek egyfajta nyilvántartást a szövetségesek előrenyomulásáról és tetteiről. Ezeket a dokumentumokat néhány évvel ezelőtt tette nyilvánossá a főegyházmegye.

A Berchtesgaden melletti Ramsau falu plébánosa, Michael Merxmüller 1945. július 20-án ezeket írta: „nyolc lányt és asszonyt erőszakoltak meg, némelyiküket a szüleik szeme láttára.” A müncheni repülőtértől északra található Haag an der Amper falucska katolikus papja, Andreas Weingand így írt 1945. július 25-én: „az előrenyomulás legszomorúbb pillanata volt, amikor három nőt becstelenítettek meg az amerikaiak. Egyikük férjes asszony volt, a másik hajadon, míg a harmadik áldozat egy még ártatlan 16 és fél éves leány. Az erőszakot részeg amerikai katonák követték el.”

A moosburgi plébános pedig így emlékezett vissza az 1945. augusztus 1-jén történtekre: „a katonai kormányzat rendelkezése értelmében minden egyes ház ajtajára ki kellett szegezni a bent lakók nevét és korát. A rendelet eredményét nem nehéz elképzelni... Összesen tizenhét leány és nő került kórházba, miután a katonák szexuálisan zaklatták őket, sok esetben nem is egyszer.” A források szerint a legfiatalabb áldozat 7 éves volt, míg a legidősebb 69.

Az amerikaiak és a szovjetek bűnei

A jelentések alapján Gebhardt összehasonlította az amerikaiak nyugat-németországi és a Vörös Hadsereg kelet-németországi túlkapásait. Az utóbbiak szégyenteljes tevékenységei, a brutalitás, a csoportosan elkövetett szexuális erőszak és a mindennapos fosztogatások a szovjet megszállás legkínzóbb emlékei közé tartoztak. Gebhardt szerint az adatok alapján, amelyek főként Felső-Bajországra vonatkoznak, nem sok különbség volt a szexuális bűncselekmények tekintetében a háború utáni Kelet-, illetve Dél-Németországban.

A könyv szerzője szerint sok volt a közös „motívum” a két országrészben elkövetett bűnökben. Ugyanakkor az amerikai hadseregnek jobb volt a „sajtója”, s a propaganda is azt sulykolta, hogy a német leányok vonzódnak a „macsó” amerikaiakhoz.

Az elmúlt évek tanulmányai azonban folyamatosan lebontják az évtizedeken át húzódó mítoszt a „hős és becsületes amerikai megszállókról”, akikről kiderült, hogy valójában nem voltak sokkal különbek szovjet társaiknál: templomokat gyújtottak fel szerte Európában, olasz civileket gyilkoltak meg, német hadifoglyokkal végeztek, s egész Franciaországban is nőket becstelenítettek meg.

Ezen tanulmányok és kutatások ellenére az amerikai hadsereget még ma is sokkal fegyelmezettebbnek tartják a Vörös Hadsereghez vagy a franciákhoz képest, Gebhardt elmondása szerint ezt a megítélést nem kis kihívás lesz megváltoztatni.

A horribilis számadatok a szerző elmondása szerint nem egy egész országra kiterjedő levéltári kutatás eredménye, hanem egy extrapoláció. Gebhardt kutatása szerint a „háborús gyermekek” öt százaléka nem férjezett asszonytól született a nyugati megszállási zónákban, valamint Nyugat-Berlinben, vagyis a nemi erőszak „eredményeinek” értelmezi őket. Ami azt jelenti, hogy összesen 1900 gyermeknek volt amerikai az apja. Egy további feltételezés szerint csupán minden századik erőszaktétel végződött gyermekáldással. Tehát az 1900-as adatot százzal megszorozva kapjuk meg a 190 ezer főt.

Az amerikai hadbíróságok elé kerülő ügyeket megvizsgáló Robert Lilly amerikai kriminológus arra a következtetésre jutott, hogy 1945 novemberéig 11 ezer súlyosabb szexuális támadásra került sor Nyugat-Németországban. Ez azonban korántsem a teljes számadat, hiszen nem mindenki fordult a bíróságokhoz.

Gebhardt kutatása leszámolt azzal a sokáig uralkodó, ám valójában eléggé valószínűtlen nézettel, miszerint nem az amerikai katonák voltak erkölcstelenek és erőszakosak, hanem nagy többségében a német nők ugrottak az egzotikus macsók ágyába. A szövetségesek által a német nőkön elkövetett szexuális erőszak tömeges jelenség volt, s bár lassan egy század telt el az események óta, ilyen irányú bocsánatkérés soha nem érkezett a megbecstelenített leányok felé, akik lassan már az élők sorából is távoznak.

Kövess minket -on és -en!

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

A Führer születésnapján a magyar rádió ünnepi műsor keretében emlékezett meg a német nép vezéréről.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Elhunyt 99 éves korában, még január 14-én Irmgard Furchner, az egykori stutthofi koncentrációs tábor titkárnője – közölte az itzehoe-i ügyészség szóvivője.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

A Kitörés túra és az utcai aktivizmus mellett az utóbbi években felépült a Becsület Napjának harmadik oszlopa. Ez a Körbezárt Idealizmus Konferencia, amely a kultúra felől ad erős támasztékot a magyar történelem legüldözöttebb megemlékezésének.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.