Kövess minket 
-on és 
-en!
Miután 1939. szeptember 3-án hadat üzent a III. Birodalomnak, 1945. július elsején a Szovjetuniót is meg akarta támadni Winston Churchill, minden idők legfőbb háborús uszítója.
1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak, számtalan német békeajánlat ellenére az Egyesült Államok 1941-ben szintén belépett a második világháborúba, 1945. tavaszára pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a világháborút Németország elveszítette, és a háború után az USA és a Szovjetunió lesz a világ két, egymással nem éppen barátságos viszonyban álló szuperhatalma.
Hamarosan az is eldőlt, hogy Sztálin a Kelet-Európa feletti uralmat fogja követelni. Mindez már sok volt Winston Churchillnek, aki a kommunistáknál jobban csak a németeket gyűlölte, valamint imádott háborúzni is. Miután kiderült, hogy az oroszok ott maradnak Európában, az amerikaiak pedig a csendes-óceáni hadszíntérre figyelnek, a brit miniszterelnök kiadta a parancsot a vezérkarnak: dolgozzák ki a haditervet a szovjetek megtámadására, mielőtt még Sztálinnak jutna eszébe kiterjeszteni az európai befolyását. A tábornokok ugyan őrültségnek tartották az ötletet, de a haditerv elkészült, a neve Operation Unthinkable (Elképzelhetetlen Hadművelet) lett.
A támadás időpontját 1945. július elsejében határozta meg Churchill, vagyis kevesebb mint két hónappal azután, hogy a németek feladták a második világháborút, már kezdődött volna a harmadik. A terv meglehetősen vakmerő volt: Drezda körzetében ment volna neki az oroszoknak az egyesített brit-amerikai haderő, lengyelekkel, illetve 100 ezer felfegyverzett német hadifogollyal megerősítve. Az egyetlen esélyük a meglepetés ereje lett volna, a szovjetek ugyanis nyomasztó emberfölényben voltak: a szövetségesek 103 hadosztályával szemben 264-et állomásoztattak Kelet-Európában, ebből a páncélosok aránya 36:23 volt, a légierőnél pedig 6700 vadászgépet és 2400 bombázót tudtak volna a szövetségesek felvonultatni a szovjetek 9300 és 3400 hasonló gépével szemben.
Igen ám, de Churchillnek volt egy titkos aduásza: az amerikaiak atombombája, ami ugyan hétpecsétes titok volt, de valójában tudott róla ő is, és Sztálin is. Alan Brooke, brit vezérkari főnök visszaemlékezései szerint Churchill a potsdami békekonferencián azzal érvelt egy vitában, hogy "...megmondhatjuk az oroszoknak, hogy ha nagyon ugrálnak, egyszerűen letöröljük Moszkvát a térképről, aztán Sztálingrádot, aztán Kijevet, aztán Szevasztopolt". Truman amerikai elnöknek azonban esze ágában sem volt beszállni az őrült tervbe, és a szovjetekkel háborúba bonyolódni, miközben még Japán sem adta meg magát. Ráadásul összesen három bombájuk volt: a Trinity tesztrobbantásé, Hirosimáé, és Nagaszakié – a következő pedig csak valamikor '45 őszére készült volna el (ezt egyébként Tokiónak szánták abban az esetben, ha a japán császár nem kapitulál).
Időközben a brit konzervatív párt elveszítette az 1945-ös választást, és a szovjet inváziótól rettegő Churchill átadta a miniszterelnöki posztot Clement Attlee-nek. Az Elképzelhetetlen Hadművelet aktáit titkosították, és csak 1998-ban került nyilvánosságra a tartalmuk. Sztálin kiterjedt kémhálózata segítségével ennek ellenére tudomást szerzett a brit tervről, történészek szerint ez nagyban hozzájárult a hidegháború, illetve a nyugati hatalmak és a szovjetek közti kölcsönös paranoia kialakulásához.
|
|
|
|
|
|
