Kövess minket -on és -en!

A Barbarossa hadműveletben, amely világtörténelem legnagyobb katonai offenzívájaként vonult be a történelembe, több mint 3 millió német, és nagyjából 500 ezer, spanyol és francia önkéntes csapatokkal megtámogatott, román, magyar, szlovák, olasz, finn és horvát katona vett részt.

A német haderő 1941. június 22-én indította el támadását a Szovjetunió ellen. 

A kommunista óriás már az első csapásoknál megroggyant, a német ékek mélyen betörtek a szovjet határmenti területekre és sorra morzsolták fel a Vörös Hadsereg egységeit. Bár a szovjet haderő a katonák, tankok, és repülőgépek létszámában óriási fölényben volt a németekkel szemben, a Vörös Hadsereg szinte megbénult az első csapások alatt. A kezdeti összeomlás részben annak volt köszönhető, hogy a szovjetek rendelkezésére álló légi és szárazföldi harci járművek a németekhez képest alacsonyabb technikai színvonalon álltak, illetve annak is, hogy Sztálin 1937-ben nagyarányú tisztogatásba kezdett a Vörös Hadseregben. Ennek eredményeképpen nemcsak a hadsereg legfelsőbb vezetését likvidálták, de az alacsonyabb szinteken is összesen 7000 tisztet börtönöztek be vagy végeztek ki. A tiszti állomány ilyen mérvű megtizedelése után nem csoda, hogy az érdemi harci tapasztalatokkal rendelkező tisztek száma a támadás pillanatában nem volt kielégítő.

A gyors, kezdeti sikerek ellenére, a német gőzhenger azonban fokozatosan lelassult. A Szovjetunió sokkal nagyobb volt, mint Franciaország és a több ezer kilométeres frontszakaszon egyszerre ellátni három különböző hadseregcsoportot szinte lehetetlen volt. Miközben a németek utánpótlási vonalai egyre hosszabbak lettek, a szovjeteké egyre rövidültek, és egyre újabb és újabb bevethető csapatokat vonultattak fel a németekkel szemben, emellett a szovjeteket ellátmánnyal és haditechnikával a nyugati szövetségesek is támogatni kezdték, a szinte korlátlan nyersanyag- és haditechnikai tartalékokkal rendelkező Egyesült Államok a Vörös Hadsereg egyik támaszává lépett elő.

A Wehrmacht egyszerűen kifutott az időből. Hitler háborúja a meglepetésre és az összehangolt, koncentrált támadásokra épített, amelyekben az ellenséget rövid időn belül felmorzsolták. A németek viszont nem voltak felkészülve arra a hosszan tartó fegyveres konfliktusra, amely a végtelen orosz síkságon várt rájuk. Amikor a Közép hadseregcsoport októberben megindította támadását Moszkva ellen, a teljes német haderő, köszönhetően a kiépítetlen, rossz állapotban lévő orosz útrendszernek, szó szerint elakadt a sárban. A Wehrmacht csak novemberben a hideg idő beköszöntével kísérelhette meg, hogy egy utolsó, huszáros rohammal bevegye Moszkvát. A támadást azonban december 5-én egy szovjet ellen-offenzíva megakasztotta. A németek utolsó tartalékaikat is felélték, katonáik a nem megfelelő téli ruházat hiánya miatt fagyási sérülésektől szenvedtek és az iszonytató hideg mellett a fertőző betegségekkel is meg kellett küzdeniük.

A Barbarossa hadművelet Moszkva külterületén végül kimúlt, a német villámháborús elképzelések összeomlottak. 

Kövess minket -on és -en!

Az olasz társadalom egy jelentős része nem igazán szívleli a zsidókat. Egy friss olasz közvélemény-kutatás szerint az olasz társadalom jelentős részében jelentős mértékűre nőtt az antiszemita attitűd a zsidókkal szemben, miközben országszerte erősödnek a tiltakozások Izrael gázai népirtása miatt.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Az USA és Izrael Irán elleni háborújának első fordulójában az agresszor egyetlen stratégiai célja sem valósult meg: sem a rezsimváltás, sem az iráni atomprogram leállítása, sem pedig az ország ballisztikusrakéta-képességeinek felszámolása.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.