Kövess minket -on és -en!

Izraelben őrzik a „holokauszt főszervezőjének” tartott birodalmi SS-főnök, Heinrich Himmler több száz magánlevelét, fényképét és egyéb személyes dokumentumát.

A nagyjából 700 levélből, képeslapból, feljegyzésből és más dokumentumból, például receptekből álló gyűjteményről az tudható biztosan, hogy a második világháború végén Himmler bajorországi villájában volt egy páncélszekrényben, amelyet amerikai katonák nyitottak fel.

A magánarchívum sorsa ettől kezdve bizonytalan. Évtizedekkel később, már a nyolcvanas években az Izraelben élő, Chaim Rosenthal birtokába került, aki aztán 2007-ben az egész anyagot eladta Vanessa Lapa tel-avivi filmrendező apjának.

A Lapa család az eredeti dokumentumokat egy izraeli bank széfjében őrzi. Vanessa Lapa 2011-ben a másolatokkal felkereste a német Die Welt című lap szerkesztőségét. Az anyag feldolgozása több mint két évig tartott, dokumentumfilm is készült belőle. A rendes ember (Der Anstdndige) című munkát a berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén mutatták be.

A Die Welt a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, azért is, mert nem akart úgy járni, mint a Stern című hírmagazin, amely 1983-ban Adolf Hitler naplóiként mutatott be egy utóbb hamisítványnak bizonyult dokumentumgyűjteményt. A Himmler-féle anyagról több szakértő, köztük a német országos levéltár elnökének közreműködésével megállapították, hogy minden kétséget kizáróan eredeti. A dokumentumok többsége levél, amelyet Himmler a feleségének írt. Az anyag az 1927-től 1945 tavaszáig, a Himmler öngyilkosságát megelőző hetekig tartó időszakot mutatja be.

A Die Welt elemzése alapján a többnyire hétköznapi témákról, családi ügyekről szóló levelekből kitűnik a szerző radikális antiszemitizmusa, amelyet felesége is osztott, és nyomon követhető karrierje is. „Indulok Auschwitzba. Csókollak, Heini” – zárta egy 1942-ben kelt levelét.

Egy másik 1942-es írásában arról tájékoztatta a feleségét, hogy „a következő napokban Lublinban, Zamoscban, Auschwitzban és Lembergben leszek, és aztán felkeresem az új szállást. Kíváncsi vagyok, milyen lesz telefonálni több ezer kilométeres távolságból. Sok csók és üdvözlet, Papikád”.

A feleségét gyakran becézte a levelekben, akinek három gyereket is nemzett, azonban 1938-ban viszonyt kezdett titkárnőjével is, akitől két gyereke született. Ezt azzal indokolta, hogy az utódnemzés az árja férfi kötelessége. A feleségének írt levelei a félrelépéstől kezdve egyre inkább tárgyszerűek, hűvösek, de a dokumentumokból az is kitűnik, hogy a nehéz időkben különlegességnek számító édességgel és gyümölccsel látta el a családját.

Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo vezetője, így a Németországan (és Magyarországon is) csak börtönbüntetés terhe mellett vitatható állami történetírás szerint (v.ö.: Btk. 269/C.§) ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A gyűjteményt elemző csoport egyik tagja, Michael Wildt történész szerint a fentiek ismeretében a levelekben az az érdekes, hogy a zsidók kiirtásáról egyetlen sor sincs bennük.

Kövess minket -on és -en!

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

JFK meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael militarizálódására egyaránt.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Amikor a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége az 1953. március 27-i rendeletével Sztálin halálát követően hivatalossá tette a Berija által előterjesztett amnesztiát, még senki sem sejtette, hogy ez a kegyelem majd másfél millió embert érint.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Egy vajdahunyadi férfit 24 órára őrizetbe vettek, mert „erőszakra, gyűlöletre és diszkriminációra uszítás” bűncselekményének elkövetésével gyanúsítják, miután „szélsőséges” tartalmú anyagokat tett közzé a közösségi médiában.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

„Meg kell bosszulnom, érted? Ha ezt kiteszed, elkaplak és megöllek. Nem érdekel, mi lesz belőle. Ez tönkre fog tenni. Ez az egyetlen dolog, amiért élek”– így fenyegette meg Dan Burros amerikai nemzetiszocialista és a Ku-Klux-Klan (KKK) prominens tagja a New York Times újságíróját, amikor az egy interjú alkalmával elmondta neki: tud Burros zsidó származásáról.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.