Kövess minket -on és -en!

Izraelben őrzik a „holokauszt főszervezőjének” tartott birodalmi SS-főnök, Heinrich Himmler több száz magánlevelét, fényképét és egyéb személyes dokumentumát.

A nagyjából 700 levélből, képeslapból, feljegyzésből és más dokumentumból, például receptekből álló gyűjteményről az tudható biztosan, hogy a második világháború végén Himmler bajorországi villájában volt egy páncélszekrényben, amelyet amerikai katonák nyitottak fel.

A magánarchívum sorsa ettől kezdve bizonytalan. Évtizedekkel később, már a nyolcvanas években az Izraelben élő, Chaim Rosenthal birtokába került, aki aztán 2007-ben az egész anyagot eladta Vanessa Lapa tel-avivi filmrendező apjának.

A Lapa család az eredeti dokumentumokat egy izraeli bank széfjében őrzi. Vanessa Lapa 2011-ben a másolatokkal felkereste a német Die Welt című lap szerkesztőségét. Az anyag feldolgozása több mint két évig tartott, dokumentumfilm is készült belőle. A rendes ember (Der Anstdndige) című munkát a berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén mutatták be.

A Die Welt a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, azért is, mert nem akart úgy járni, mint a Stern című hírmagazin, amely 1983-ban Adolf Hitler naplóiként mutatott be egy utóbb hamisítványnak bizonyult dokumentumgyűjteményt. A Himmler-féle anyagról több szakértő, köztük a német országos levéltár elnökének közreműködésével megállapították, hogy minden kétséget kizáróan eredeti. A dokumentumok többsége levél, amelyet Himmler a feleségének írt. Az anyag az 1927-től 1945 tavaszáig, a Himmler öngyilkosságát megelőző hetekig tartó időszakot mutatja be.

A Die Welt elemzése alapján a többnyire hétköznapi témákról, családi ügyekről szóló levelekből kitűnik a szerző radikális antiszemitizmusa, amelyet felesége is osztott, és nyomon követhető karrierje is. „Indulok Auschwitzba. Csókollak, Heini” – zárta egy 1942-ben kelt levelét.

Egy másik 1942-es írásában arról tájékoztatta a feleségét, hogy „a következő napokban Lublinban, Zamoscban, Auschwitzban és Lembergben leszek, és aztán felkeresem az új szállást. Kíváncsi vagyok, milyen lesz telefonálni több ezer kilométeres távolságból. Sok csók és üdvözlet, Papikád”.

A feleségét gyakran becézte a levelekben, akinek három gyereket is nemzett, azonban 1938-ban viszonyt kezdett titkárnőjével is, akitől két gyereke született. Ezt azzal indokolta, hogy az utódnemzés az árja férfi kötelessége. A feleségének írt levelei a félrelépéstől kezdve egyre inkább tárgyszerűek, hűvösek, de a dokumentumokból az is kitűnik, hogy a nehéz időkben különlegességnek számító édességgel és gyümölccsel látta el a családját.

Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo vezetője, így a Németországan (és Magyarországon is) csak börtönbüntetés terhe mellett vitatható állami történetírás szerint (v.ö.: Btk. 269/C.§) ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A gyűjteményt elemző csoport egyik tagja, Michael Wildt történész szerint a fentiek ismeretében a levelekben az az érdekes, hogy a zsidók kiirtásáról egyetlen sor sincs bennük.

Kövess minket -on és -en!

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

1945. február 1-jétől az SS 25. (1. magyar) és 26. (2. magyar) fegyveres-gránátoshadosztályai ismét együtt voltak, s gyakorlatilag e viszonyuk a háború végéig változatlan maradt.

Egy nemzetiszocialista csoport rendszabályozta meg a színészeket egy lisszaboni színház előtt, ami a Portugália nemzeti költőjét, Luís de Camõest ünneplő darab előadásának lemondásához vezetett. 

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.