Kövess minket -on és -en!

Izraelben őrzik a „holokauszt főszervezőjének” tartott birodalmi SS-főnök, Heinrich Himmler több száz magánlevelét, fényképét és egyéb személyes dokumentumát.

A nagyjából 700 levélből, képeslapból, feljegyzésből és más dokumentumból, például receptekből álló gyűjteményről az tudható biztosan, hogy a második világháború végén Himmler bajorországi villájában volt egy páncélszekrényben, amelyet amerikai katonák nyitottak fel.

A magánarchívum sorsa ettől kezdve bizonytalan. Évtizedekkel később, már a nyolcvanas években az Izraelben élő, Chaim Rosenthal birtokába került, aki aztán 2007-ben az egész anyagot eladta Vanessa Lapa tel-avivi filmrendező apjának.

A Lapa család az eredeti dokumentumokat egy izraeli bank széfjében őrzi. Vanessa Lapa 2011-ben a másolatokkal felkereste a német Die Welt című lap szerkesztőségét. Az anyag feldolgozása több mint két évig tartott, dokumentumfilm is készült belőle. A rendes ember (Der Anstdndige) című munkát a berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén mutatták be.

A Die Welt a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, azért is, mert nem akart úgy járni, mint a Stern című hírmagazin, amely 1983-ban Adolf Hitler naplóiként mutatott be egy utóbb hamisítványnak bizonyult dokumentumgyűjteményt. A Himmler-féle anyagról több szakértő, köztük a német országos levéltár elnökének közreműködésével megállapították, hogy minden kétséget kizáróan eredeti. A dokumentumok többsége levél, amelyet Himmler a feleségének írt. Az anyag az 1927-től 1945 tavaszáig, a Himmler öngyilkosságát megelőző hetekig tartó időszakot mutatja be.

A Die Welt elemzése alapján a többnyire hétköznapi témákról, családi ügyekről szóló levelekből kitűnik a szerző radikális antiszemitizmusa, amelyet felesége is osztott, és nyomon követhető karrierje is. „Indulok Auschwitzba. Csókollak, Heini” – zárta egy 1942-ben kelt levelét.

Egy másik 1942-es írásában arról tájékoztatta a feleségét, hogy „a következő napokban Lublinban, Zamoscban, Auschwitzban és Lembergben leszek, és aztán felkeresem az új szállást. Kíváncsi vagyok, milyen lesz telefonálni több ezer kilométeres távolságból. Sok csók és üdvözlet, Papikád”.

A feleségét gyakran becézte a levelekben, akinek három gyereket is nemzett, azonban 1938-ban viszonyt kezdett titkárnőjével is, akitől két gyereke született. Ezt azzal indokolta, hogy az utódnemzés az árja férfi kötelessége. A feleségének írt levelei a félrelépéstől kezdve egyre inkább tárgyszerűek, hűvösek, de a dokumentumokból az is kitűnik, hogy a nehéz időkben különlegességnek számító édességgel és gyümölccsel látta el a családját.

Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo vezetője, így a Németországan (és Magyarországon is) csak börtönbüntetés terhe mellett vitatható állami történetírás szerint (v.ö.: Btk. 269/C.§) ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A gyűjteményt elemző csoport egyik tagja, Michael Wildt történész szerint a fentiek ismeretében a levelekben az az érdekes, hogy a zsidók kiirtásáról egyetlen sor sincs bennük.

Kövess minket -on és -en!

Rákosi Mátyás, az idealizált népvezér, 160 centiméterével és rövid nyakával szinte gnómnak tűnt, pingvinnek csúfolták.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Adolf Hitler álmainak egyike Berlin nagyszabású, pénzt, időt, energiát nem sajnáló átalakítása volt, hogy az a győztes háború után a világ fővárosa lehessen.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Egy friss YouGov európai közvélemény-kutatás szerint az európaiak (hat európai nemzet) nagy többsége immár ellenszenvet érez Trump Amerikájával szemben (a franciák 62, az olaszok 63, a britek 64, a spanyolok 66, a németek 72, a dánok 84 százaléka).

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Bűnösnek mondta ki a Leeds-i Koronabíróság azt a 16 éves Northumberland-i fiút, aki tagja volt a „The Base” (Az Alap) nevű, Nagy-Britanniában betiltott nemzetiszocialista szervezetnek.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.