Kövess minket -on és -en!

1944 nyara végén már nemcsak az oroszok, hanem az átállt románok is támadtak bennünket, aminek következtében a Zemplén megyei Zalkod községben fogságukba estem.

Még ma is megriadok, ha erre az időszakra gondolok. 1944 decemberében gyalog útba indítottak bennünket Nagykároly–Nagyvárad–Kolozsvár–Nagyenyed–Földvár útvonalon Liget (Arini) románok lakta község táborába.

1944. december 24-én érkeztünk ide. Kedvező fogadtatásra nem számítottunk, de olyanra sem, ami történt.

Éjfélkor ránk gyújtották a juhakolt, amibe elszállásoltak bennünket. Szerencsére senki sem égett benne.

Vízkereszttől, 1945. január 6-tól kezdte szedni áldozatait a tífusz. Naponta 30-40 halottat temettek el tömegsírokba a község hegyoldalába. Élelmezésünk gyatra volt. Sokat éheztünk. Megtudták ezt a tábortól 3 kilométerre fekvő Bölön (Belia) község lakói.

Asszonyok jöttek el a táborba, felajánlani támogatásukat élelmezésünk feljavítására. Éppen akkor osztották ki részünkre a krumplilevest. Az asszonyok belenéztek a kondérba, és rémülten látták, hogy 20 centiméteres sár ül az edény fenekén.

Nekitámadtak a tisztnek, mondván „az állatoknak is mosott krumplit adnak”. Erre ő azt felelte: nem érdemlik meg ezt sem, a halottakat kellene megfőzni és megetetni velük... Az asszonyok élelmiszerfelajánlását visszautasította.

1945 májusára 2000 ember pusztult el a táborban.

Felföldi József – Újfehértó
HH 1993/3.

Kövess minket -on és -en!

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Archív filmfelvétel került elő a Magyarország történő német bevonulásról, ami 1944. március 19-én történt. A film tanúsága szerint a magyarok barátságosan fogadták a szövetséges csapatokat.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

Európa, történelmében átélt minden felforgató népvándorlást, látott véres háborúkat és átkos széthúzást, de a második világháborút követő lét és nemlét ily tragikus válaszútja elé nem került még soha.

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Elképesztő pénzt költött és ezreket internált a magyar kommunista vezetés, hogy a jugoszláv határon kiépítse a „magyar Maginot-vonalat”. Nem volt semmi értelme.

Egy fehér patriótát, akit Ausztráliában bűnösnek találtak abban, hogy megszegte a tavaly elfogadott elnyomó törvényt, amely megtiltja a nemzetiszocialista köszöntés nyilvános használatát, börtönbe küldenek a nézeteiért.

A legutóbbi washingtoni NATO-csúcstalálkozón a 30 csatlós állam zokszó nélkül elfogadta az amerikai–brit diktátumot az ukrajnai háború további eszkalációjára.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.